Több mint 20 évnyi tárgyalás után aláírták a sokat vitatott, Kaszpi-tenger (Kaspi-tó) jogállásáról szóló egyezményt a környező országok, Oroszország, Türkmenisztán, Kazahsztán, Irán és Azerbajdzsán képviselői.

 

Aktauban (Kazahsztán) Vlagyimir Putyin orosz, Nurszultan Nazarbajev kazahi, Gurbang Berdimuhamedov türkmén, Ilham Alijev azeri és Hasszán Ruháni iráni elnök írta alá a megállapodást. Eszerint a Kaszpi-tenger környéki országok rendezték egymással a tengerhez való hozzáférést illető viszonyaikat. Eddig ugyanis két ország rendelkezett hozzáféréssel a stratégiai és gazdasági értelemben is jelentős tengerhez. A vita 1996-tól áll fenn, a probléma a Szovjetunió szétesésére vezethető vissza, azzal ugyanis hirtelen kettő helyett öt ország jelent meg a tenger partjainál.

 

A megállapodás konkrétan meghatározza az egyes gazdasági és katonai felségterületek határait, és tizenhat kilométer széles sávban határozta meg a halászati területeket, a halászatra nemzeti kvótákat határoztak meg. A Fekete-tengerre vonatkozó szerződéshez hasonlóan a megállapodás megtiltja, hogy az aláíró országokon kívül más ország hadereje tartózkodjon a Kaszpi-tengeren.

 

 hirdetes_300x300  

Teraz.sk

Nyitókép: HNonline.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!