100 európai újságíró csatlakozott az Európai Parlamenti képviselők felhívásához, miszerint előírnák a nagy internetes közösségi oldalaknak, hogy a megosztásokból származó bevételeik egy részét adják át az újságcikkek, fényképek, videók eredeti szerzőinek és azok készítőinek.
Az Európai Parlament szeptember közepén tárgyal a szerzői jogokkal kapcsolatos irányelvről, de egyelőre nem tudni, hogy ez az anyagi jellegű kitétel is benne lesz-e. Júliusban az EP-ben nem volt elég politikai akarat ennek átültetésére.
A probléma lényege, hogy a jelenlegi „minden ingyen, mindent azonnal” világunkban a nagy közösségi oldalak, mint a Google News, a Facebook, a Twitter, a Wikipedia, a Startlap, vagy a Zoznam.sk legtöbbször csak a mások által előállított tartalmat továbbítják, és szedik be a megosztásokból és nagy forgalomból eredő bevételt. Csakhogy ezzel az eredeti tartalom előállítói óriási veszteségeket szenvednek, miközben ha ők nem volnának, eleve nem lenne mit megosztani sem.
Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, félő, hogy rövid időn belül a nagy kiadóvállalatoktól eltűnnek az újságírók, és abban a pillanatban a szabadság is elveszik.
A vita tárgyát az irányelv 11. fejezete jelenti, mely lehetővé tenné a kiadóknak, hogy illetéket kérjenek saját tartalmukra, amennyiben más közösségi oldal hivatkozik rá, vagy rövid kivonatot közöl belőle.
A közösségi oldalak és néhány politikai párt azzal védekezik, hogy az internet szabadságát védik.
Az AFP közel-keleti haditudósítójának, Sammy Ketz-nek a kezdeményezésére egy petíció fogalmazódott meg, mely az irányelv szükségességére mutat rá. Ketze szerint a tét a független média túlélése, akik így szerzői joggal rendelkeznének saját tartalmuk internetre kerülő hivatkozása után is. Amennyiben marad a jelenlegi rendszer, az azt fogja jelenteni, hogy a gyakran életük kockáztatásával, gyakran konfliktusokat, saját arcukat és nevüket felvállaló tudósítók ingyen dolgoznának a fenti közösségi oldalak számára. Ráadásul név és mindenfajta elismerés nélkül.
A petíciót 27 országból 103 újságíró írta alá, köztük több rangos elismeréssel rendelkező riporter és tudósító.
„Több mint 40 éves újságírói praxisom alatt azt tapasztaltam, hogy a konfliktuszónákban egyre kevesebb az újságíró. Közben növekszik a kockázat, ami szélsőséges esetben akár az adott újságíró életébe is kerülhet. Fokozatosan célponttá váltunk, az ilyen utak pedig egyre többe kerülnek. Már vége annak az időnek, amikor elég volt egy kabát, egy póló, valamilyen személyi irat. Ma már golyóálló mellényre, páncélozott autóra és gyakran testőrre illetve biztosításra van szükség. Ki fizeti mindezt? A sajtó. És sokba kerül,”
fogalmazott Ketz.
„Több mint 40 éves újságírói praxisom alatt azt tapasztaltam, hogy a konfliktuszónákban egyre kevesebb az újságíró. Közben növekszik a kockázat, ami szélsőséges esetben akár az adott újságíró életébe is kerülhet. Fokozatosan célponttá váltunk, az ilyen utak pedig egyre többe kerülnek. Már vége annak az időnek, amikor elég volt egy kabát, egy póló, valamilyen személyi irat. Ma már golyóálló mellényre, páncélozott autóra és gyakran testőrre illetve biztosításra van szükség. Ki fizeti mindezt? A sajtó. És sokba kerül,”
fogalmazott Ketz.
„Annak ellenére, hogy fizeti a tartalom előállítását és saját újságírójának kiküldését, akik életüket kockáztatják azért, hogy megbízható, hiteles hírekkel szolgáljanak, nem ők azok, akik az egészen keresnek. Akik jól járnak, a különböző internetes platformok, akiknek ezzel kapcsolatban egy cent kiadásuk sincs. Jön valaki, és pofátlanul learatja a munkád gyümölcsét. Demokráciában elképzelhetetlen az ilyesmi, és erkölcsileg sem megmagyarázható,”
hangsúlyozta az AFP tudósítója.
Ketz szerint sok barátja felhagyott az újságírással, mert a kiadójuk csődbe ment, vagy nem voltak képesek már tovább fizetni őket.
ČTK/Körkép.sk
Nyitókép: 24.hu
Megosztás:
Címkék: közösségi oldal Sammy Ketz újságírás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.