Nyitókép: teraz.sk

 

Szlovákia lakosságának 15 százaléka úgy érzi, hogy nem képes kezelni a kiadásait, és anyagilag kiszolgáltatott helyzetben van. A Szlovák Takarékpénztár tavalyi évre vonatkozó elemzése ugyanakkor némileg javuló számokat mutat.

 

Az ún. anyagi jellegű depriváció (szerk. megj. depriváció jelentése valamitől való megfosztottság) során azt vizsgálják, ki mennyire képes fizetni a jelzálogkölcsönét, a lakbért, illetve, hogy vannak-e az adott háztartásnak váratlan kiadásai.

 

„A felmérés azt mutatja, hogy a lakosság egyharmada nem engedhet meg magának egyhetes lakóhelyén kívüli nyaralást. Ugyanúgy egyharmaduk nem képes megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Ellenben mindkét mutató az elmúlt évekhez képest javuló tendenciát mutat,”

 

 hirdetes_400x285  

 magyarázta a kutatás eredményeit Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

 

Nem javult, mi több, romlott a háztartások anyagi helyzete a fűtési kiadások, vagy a napi bevásárlás biztosítása, illetve a jelzáloghitel fizetése tekintetében.

 

A végső számok azt mutatják, hogy Szlovákia lakosságának 15,2 százaléka anyagi jellegű deprivációval küld, ami 2 százalékpontos javulás 2018-hoz képest.

 

A kutatás eredményei szerint ez a depriváció elsősorban a 65 év feletti személyeket, és inkább a nőket sújtja. Ugyanúgy fellelhető a 18 év alatti személyeknél is.

 

Szlovákiában e tekintetben ugyanakkor nagy regionális különbségek vannak. A legrosszabb a helyzet Besztercebánya megyében, ahol 2019-ben a lakosság 26 százaléka érezte meg az anyagi jellegű szükséghelyzetet. Őket az Eperjesi és Kassai kerület követi. A legkisebb regionális különbségek ellenben Zsolna és Pozsony megyében vannak. Az elemző szerint ez arra motiválja az embereket, hogy a jobb megélhetés érdekében országon belül máshol telepedjenek le. Ez azonban agyelszívást jelent, ami az adott régió esélyeit tovább rontja, csökkentve a lemaradás csökkentésének esélyeit is.

Horňák szerint az idei koronavírus-járvány miatti magasabb munkanélküliség és kevesebb ledolgozott óra, illetve kisebb bérjuttatás a fogyasztók költségvetésére is negatív hatással van. Emiatt nemcsak anyagi helyzetük változhat, de megváltozhat a tulajdonviszony is bizonyos értéktárgyakhoz, vagy épp kevesebben engedhetik majd meg a szabadságolást maguknak.

Teraz.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!