Nyitokép: wikipedia
Széchenyi István alkotóerejének legfőbb erőforrása az óriási tehetség és a hazája iránti szeretet mellett az istenhit volt – jelentette ki Székely János szombathelyi megyés püspök azon az emlékülésen, amelyet a Széchenyi Társaság rendezett a legnagyobb magyar születésének 230. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.
A főpap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében megtartott ülésen hangsúlyozta, hogy ámulatba ejtő Széchenyi életműve.
Felidézte, hogy neki köszönheti a nemzet az MTA létrehozását, a Lánchíd megalkotását, a hajózás és a hajógyártás, a balatoni gőzhajózás megteremtését, a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítását.
Külföldi útjai során szerzett inspiráció nyomán előmozdította a vasútfejlesztést, az első gőzhengermalom létrehozásával megalapozta a modern lisztgyártást, meghonosította a lóversenyzést és támogatta a lótenyésztést, s kezdeményezésére nyílt meg Pest-Buda első magyar nyelvű színháza, a későbbi Nemzeti Színház – sorolta.
226 éve született a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István
Rádöbbent arra, hogy a nemzet fejlődéséhez hitel és tőke kell, és az embereket érdekeltté kell tenni a termelésben – tette hozzá.
Mindez nem valósulhatott volna meg az istenhit nélkül. Ennek köszönhető az is, hogy Kossuth Lajossal ellentétben tiszteletben kívánta tartani a nemzetiségek érdekeit is – mondta.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az európai kultúrát a kereszténység tette termékennyé, és Európának addig van jövője, ameddig ebből a forrásból táplálkozik. Ahogy pedig a nyugati világból elvész az istenhit, úgy vész el az emberi tisztesség is – fűzte hozzá.
Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke felidézte, hogy a Tudós Társaság, vagyis az MTA elődje Széchenyi 1825-ös felajánlása nyomán jöhetett létre. Ez azt jelenti, hogy az MTA 2025-ben ünnepeli fennállásának bicentenáriumát.
Az MTA emlékbizottság megalakításáról döntött az évforduló méltó megünneplése érdekében; a bizottság elnökévé Frank Tibor történészprofesszort választották.
Szemereki Zoltán, a társaság elnöke beszédében jelmondatukat idézte: „Hinni és hihetni egymásnak”.
Szerinte ez azt jelenti, hogy a haza érdeke megkívánja egy olyan légkör megteremtését, ami az egymás iránti kölcsönös bizalomra épül.
Megjelent Tarics Péter 17. könyve, ezúttal gróf Széchenyi Istvánról
Az emlékülés résztvevői a tanácskozás megkezdése előtt megkoszorúzták Széchenyi Istvánnak az akadémia épülete előtt, a tér közepén álló szobrát.
MTI
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.