Evelin, Fülöp
  • HUF: 392.70
  • USD: 1.07
  • 17 °C
  • 27 °C

Hirdetés (X)

Friss hírek

Felvidéki újévi hagyományok

Sok helyütt a napközbeni lefekvést se tartották szerencsésnek, mert...

Nyitókép: Körkép.sk

 

E napot a Csallóközben is kiskarácsonyként ismerik. Több helyen úgy hitték, ha újév hajnalán vörös az ég, szeles lesz az esztendő. Számos csallóközi falucskában a bőséges terméshozam érdekében alkalmazták a néhány szemmel megejtett „gabonahintést”, írja a National Geographic. Szilveszter és újév napján nem volt ajánlott pénzt kölcsönözni, se orvost hívni vagy hozzá menni.

 

Sok helyütt a napközbeni lefekvést se tartották szerencsésnek, mert úgy egész évben betegeskedés várhatott volna az illetőre. Felsővámoson (Horné Mýto, a helyeik által inkább csak régebbi nevén, Vámosfaluként számon tartott kisközség, a 18. század első felében mezővárosi rangú is volt) a hajadon leányzók január 1-jén délidőben azért futottak az utcára, hogy megtudják leendő férjük nevét, mely elviekben azon férfiember nevével lesz megegyező, akivel elsőként találkoztak.

 

Öröm volt, ha az év első látogatója férfiember volt, mert azt tartották, hogy akkor fog születni bikaborjú. Ugyanitt lusta asszonynak nevezték azt, aki újév napján nem volt hajlandó főzni. A Nagyszombat tőszomszédságában elterülő vérbeli tót községnek számító Gerencséren (Hrnčiarovce nad Parnou ismert volt nyitott udvarokban egybeépült hosszú házairól, boltíves bejáratairól) újév napja reggelén pénzt szórtak a mosdóvízbe, ettől remélve egész éven át tartó gazdagságot. A Nyitrától úgy 10 kilométerre fekvő Kolonban (Kolíňany híres volt csipkéjéről meg a kiváló minőségű koloni mészről), de több más faluban is újévkor szokás volt végigjárni a szomszédos vagy rokon házakat „szerencsézés” vagyis jókívánságok végett.

 

Csallóközben a hálaadási misét követően egyenest haza volt szokás menni, hogy a családok azonmód elkezdhessék megenni az alkalomra főtt-sütött ünnepi étkeiket. A 2009-ben elhunyt Marczell Béla néprajzi gyűjtő Naptár és néphagyomány c. könyve szerint az újévi misét követően a bodakiak (Bodíky egy bő 300-as lélekszámú meseszép falucska) avégből siettek haza, hogy leülhessenek, hogy velük maradjék a szeretet. A régmúltban errefelé az a mondás tartotta magát, hogy aki az év első napján születik e világra, utóbb nagy úrrá lesz.

 

A környéken,  ma is ismert, újévi köszöntővel jártak az emberek házról házra jókívánságot mondani:

 

Fehér kenyér dagadjon
Fűzfa teknőbe.
Bor, búza, kolbász
Legyen mindig bőven.
A patikát felejtsük el
Az új esztendőben!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Hirdetés (X)

Kövessen minket