Nyitókép: Euronews

 

Miközben az ukrajnai háború egyre elkeseredettebben folyik, a NATO és partnerországai nagyszabású hadgyakorlatba kezdtek Norvégiában. A gyakorlat célja, hogy teszteljék, milyen gyorsan tudnak egy esetleges támadás esetén egymás segítségére sietni. A gyakorlat március 14-étől április elsejéig tart.

 

Nagy katonai gyakorlatba kezdett a NATO és partnerországai Norvégiában – miközben a feszültség egyre inkább eszkalálódik a Nyugat és Oroszország között az Ukrajnában zajló háború miatt.

 

A Cold Response 2022 – melynél idén már nem lesz nagyobb szabású NATO-gyakorlat – célja, hogy a nyugati katonák extrém hideg körülmények között is megállják a helyüket. Épp ezért hétfőn a haditengerészet járműveivel és a földi egységek átcsoportosításával kezdték a gyakorlatot, hogy lássák, milyen gyorsan tudnak reagálni egy esetleges veszélyhelyzetben.

 hirdetes_400x285  

A hadgyakorlatot már jóval a háború kitörése előtt megtervezték. A NATO ötös cikkelyének értelmében ugyanis a tagállamok egy másik tagállamot érő támadás esetén annak segítségére kell siessenek.

 

„Ez egy védelmi gyakorlat

 

– mondta a Cold Response vezetésével megbízott Yngve Odlo tábornok.

 

Ez nem katonai hadművelet, és abszolút nem támadó célú”

 

– írta az Al-Jazeera.

 

Az oroszok visszautasították, hogy megfigyelőket küldjenek

 

A kétévente megrendezett légi, vízi és földi gyakorlatokat Norvégia egész területén hajtják végre, ide értve a sarkkörön túli részt is – de a norvég-orosz határt messze elkerülik. Oroszország korábban visszautasította Norvégia ajánlatát, miszerint küldhet megfigyelőket a gyakorlatra.

 

„Bármilyen katonai fellépés a NATO részéről az orosz határ közelében nem segít megerősíteni a régió biztonságát”

 

– nyilatkozta a norvégiai orosz nagykövetség az AFP-nek.

 

„Oroszországnak megvan rá a lehetősége, hogy legitim módon kövesse a gyakorlatot

 

– mondta a tábornok.

 

– Nagyon remélem, hogy tiszteletben tartják a már meglévő megállapodásokat.”

 

A korábbi alkalmakkor a szomszédos Svédország és Finnország, akik ugyan nem tagjai a NATO-nak, de szoros kapcsolatot tartanak fent vele, szintén részt vettek a gyarkolaton. Az orosz-ukrán háború miatt most ismét előtérbe került a két ország NATO-tagországának kérdése.

 

Euronews

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.