Extraprofitadó: Magyarországon kívül az Egyesült Királyság is kivetette

Nyitókép: Orbán Viktor Fb-oldala

Orbán Viktor kormánya döntött arról, hogy egyes gazdasági ágazatok cégeire extraprofitadót vet ki. Az Egyesült Királyságban az energiaszektor szereplőit adóztatják hasonlóan. A váratlan nyereségre kivetett adó tehát Európában sem tájidegen.

Orbán-Johnson tárgyalás – Magyarország nem teszi kockára az energiaellátását

Telefonon tárgyalt Boris Johnson brit kormányfővel Orbán Viktor miniszterelnök péntek este. A két vezető áttekintette az ukrajnai helyzetet, melyet mindketten aggasztónak tartanak. Orbán Viktor megerősítette: Magyarország, ahogy eddig is, a továbbiakban is készen áll, hogy részese legyen az Európai Unió háború elleni erőfeszítéseinek.

Ugyanakkor kiállt amellett, hogy Magyarország az energiaellátását nem fogja kockára tenni, ez nem lehet sem szerencsejáték, sem kísérletezés terepe. Ezért mielőtt bármilyen energiával kapcsolatos szankció kerülne az asztalra, előbb megoldásokat kell találni az uniós tagállamok aggályaira – ismertette Havasi Bertalan, hozzátéve: Orbán Viktor és Boris Johnson megállapodtak abban, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak egymással.

– mondta még a hét közepén Orbán. A kormányfő azzal indokolta a lépést, hogy az ukrajnai háború miatt az emelkedő energiaárak és kamatok révén a bankok és multicégek extraprofitra tesznek szert, és hogy ebből kíván elvonni a kabinet. Később az is kiderült, hogy a kormány 2023-tól ismét bevezeti a reklámadót.

Mi az az extraprofit?

A csütörtöki kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelősi miniszter az extraprofit fogalmát a bankrendszerre levetítve magyarázta, miszerint meg kell nézni, hogy mekkora volt az elmúlt években egy bank átlagos profitja, ezt össze kell hasonlítani a válság alatti profittal, és ami pluszként jelenik meg, az lesz az extraprofit.

Hasonló történik az Egyesült Királyságban

Csütörtökön Rishi Sunak kincstári kancellár bejelentette, hogy úgynevezett “windfall tax”-et (száraz fordítással: váratlan adó) vetnek ki az energetikai cégekre, és így mintegy 5 milliárd font bevételhez juthat az ország. Az adót Sunak “Energy Profits Levy”-nek titulálta, tehát az energetikai ipar profitadójának.

A különadóval kapcsolatos hangok akkor erősödtek fel, amikor a BP és a Shell is váratlan nyereségnövekedésről számolt be. A windfall tax eleve azokat a cégeket célozza meg, melyek valamilyen váratlan eseménynek köszönhetően magasabb nyereséget könyveltek el, mint előtte. Az energetikai cégekre ez jelenleg igaz: sokkal több pénzt kapnak az olaj- és gázkitermelésért, mint 2021-ben.

MTI/Euronews