Komárom: A régészek megmunkált köveket és egy ősi híd famaradványait fedezték fel Izsa környékén - Körkép.sk
Friss hírek

Komárom: A régészek megmunkált köveket és egy ősi híd famaradványait fedezték fel Izsa környékén

A tábort valamikor 375-ben elhagyó római katonák az északi parton egymás után égették fel maguk mögött a hidat.

Nyitókép: Kasza Zsolt (erod.hu)

 

A római katonai tábor helyén talált új leleteket régészek és rendőrbúvárok együttműködésének köszönhetően találták meg.

 

A Nagyszombati Egyetem és a Szlovák Régészeti Intézet régészei rendőrségi búvárokkal együttműködve vélhetően az évezred elejéről származó megmunkált köveket és fakerekeket fedeztek fel a Komárom melletti Izsa településen.

 

Matúš Demko, a Nagyszombati Egyetem munkatársa a leletekről való tájékoztatásában elmondta, hogy a helyszínen régóta vizsgálják az egykori római katonai tábort és egy ókori híd maradványait.

 

 

A régészek és búvárok december elején, a Duna alacsony vízállásakor tervezték dokumentálni a víz alatti helyzetet, lévén, hogy ilyenkor jók a látási viszonyok. Bár a látótávolság a Duna felszíne alatt alig egy méter körül volt, munkájuk meghozta az eredményt.

 

„A tapasztalt rendőrbúvár és a csapat együttműködése lehetővé tette, hogy a Dunába merüljünk, és dokumentáljuk a helyzetet a fenéken. A régészek meglepetésére a megmunkált kövek mellett fából készült kerekeket is találtak, amelyek további kutatások tárgyát képezik majd”

 

– magyarázta Miroslava Daňová, a Nagyszombati Egyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszikus Régészeti Tanszékének munkatársa.

 

Kép forrása: Kasza Zsolt

 

A fa sokkal érzékenyebb anyag a degradációra, ezért szokatlan ilyen kerekeket találni. A régész szerint ugyanakkor a vízi környezet optimális feltételeket teremt ahhoz, hogy a fát akár több száz éven keresztül is megőrizze. A fa egyúttal kiváló keltezési anyag, ideális esetben a szakemberek képesek pontosan meghatározni a fa kivágásának pontos évét is.

 

Az izsai római katonai tábort a markomann háborúk idején hozták létre 175 körül, és becslések szerint 500–700 katona élt ott. Az UNESCO listáján a nyugati Duna Limes részeként szerepel. A tábort valamikor 375-ben elhagyó római katonák az északi parton egymás után égették fel maguk mögött a hidat.

 

“És ez lehet az a híd, amit keresünk”

 

– mondta Miroslava Daňová régész a leletről.

 

SITA

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket