Ezt isszák a világban

A Time magazin online kiadása két tudományos kutatás eredményeire támaszkodva számolt be a világ italfogyasztási trendjeiről.

A gyümölcslé a gazdagok itala

E tudományos közlemény legfőbb tanulsága, hogy minél gazdagabb egy ország, annál több gyümölcslevet isznak a lakói. Ezt a publikáció vezető szerzője, Gitanjali Singh, a Tufts Egyetem élelmezéstudományi és élelmezéspolitikai karának egyetemi docense állapította meg. Singhék az italokat három csoportba osztották. Az első kategóriába a cukorral édesített italok tartoztak. Ide sorolták a kutatók energiaitalokat, a jeges teákat vagy egy reggeli frappét is, de olyan gyümölcsleveket is, amelyek nem 100 százalékos gyümölcstartalmúak. A második kategóriába az „igazi” gyümölcslevek tartoztak, a harmadikba pedig a tej.

   

Hol isznak sok tejet?

Így a legtöbb igazi gyümölcslevet Ausztráliában és Új-Zélandon isszák az emberek, a legkevesebbet pedig Eritreában. A tejnél hasonló a helyzet: minél jobban megy egy országnak, annál több tejet isznak a lakói. A svédek és az izlandiak 1,6 egységnyi tejet isznak naponta, a finnek 1,3 egységnyit. Az amerikaiak 0,69-nél tartanak (egy egység 8 unciának felel meg, azaz 2,36 decinek), viszont a legkevesebb tejet a dél-koreaiak isszák.

A tejfogyasztásnál globálisan két „centrum” látszik kibontakozni: Európa egyes és részein és Latin-Amerika középső vidékein a leggyakoribb a tejivás.

A fiatalok – különösen a férfiak – jobban kívánják a cukorral édesített italokat. Ez utóbbiakat a regionális elemzés szerint a leginkább a Karib-térségben fogyasztják az emberek. A tejet pedig főleg idősebb emberek isszák.

A másik tanulmányt, amelyre a Time hivatkozik, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) készítette, és szintén a globális tendenciákat mérte fel, de itt az alkoholfogyasztást mérték. Eszerint egy átlagos, 15 év feletti személy évente 6,2 liter tiszta alkoholnak megfelelő mennyiséget fogyaszt, azaz naponta egy pohár szeszes italt fogyaszt.

A legnagyobb ivók

A Time által hivatkozott WHO-statisztika összesítése szerint – amely a mért (nyilvántartott) és a kalkulált alkoholfogyasztást is figyelembe veszi – Magyarország a nyolcadik, 13,3 literrel, amiből a „nyilvántartott adat” 11,3 liter, a többi „hozzákalkulált” becslés.

A sorrendet egyébként Fehéroroszország vezeti 17,5 literrel, a WHO szerint a második Moldova 16,8 literrel, a harmadik Litvánia 15,4-gyel, a negyedik pedig Oroszország 15,1 literrel, vagyis a volt Szovjetunió utódállamai „verik a mezőnyt”. Ám az ötödik helyen is volt szocialista ország áll: Románia 14,4 literrel, majd Ukrajna (13,9 liter) és Andorra (13,8 liter) következik a nyolcadik helyen álló magyarok előtt.

A sörivók

Mindez az egyes italokat tekintve igen eltérő fogyasztási szokásokból tevődik össze. Sörivásban például cseh (148,6 liter), osztrák (107,8), német (106,1) sorrend alakult ki a világranglistán, amit az észtek és a lengyelek követnek, megelőzve az íreket és a horvátokat.

A sorrendből kiderül, hogy a cseh-osztrák-német sörgyártási tradíciók sokat számítanak tehát a világranglistán elért helynél, de nem csupán ez játszik szerepet a sorrend kialakulásában. Hiszen a leghíresebb sörgyártók közül a belgák például csak tizennyolcadik helyet foglalják el a listán, és a világ 2., 3. és 4. legnagyobb sörgyárát működtető dél-afrikaiak, hollandok és dánok is csupán rendre a 31., 16. és a 29. helyen állnak.

Forrás: hazipatika.com