Orbán
  • HUF: 325.42
  • USD: 1.12
  • 12 °C
  • 27 °C
Gasztro

40 napot vártak arra, hogy lakomázhassanak. Mit ettek az elődeink húsvétkor?

Hogyan étkeztek őseink a nagyhét alatt, és miért ettek elsősorban tojásból készült ételeket?

Nyitókép: TASR

 

Szigorú böjtöt tartottak, ám a feltámadás után lakomáztak, és a hagyományos húsvéti mulatságok sem hiányoztak. Hogyan étkeztek őseink a nagyhét alatt, és miért ettek elsősorban tojásból készült ételeket?

 

A lakomára 40 napot vártak. Az elődeink hamvazószerdától húsvétvasárnapig nagyon mértéktartóan étkeztek. Katarína Nádaská etnológus szerint az, hogy milyen mértékben tartották be a böjtöt, attól függött, hogy az emberek hol éltek és milyen vallási felekezethez tartoztak.

 

„A nyugati keresztények ehettek túrót, tejet és hidegvérű állatokat, azaz halat, békát és rákot. A keleti hívő emberek azonban 40 napon keresztül egyáltalán nem fogyasztottak ilyen típusú ételeket“.

 

Mit ettek hát a vidékeinken a nagyhét idején?

 

Zöldcsütörtök

 

Már a “zöld” jelző is arra utal, hogy zöldcsütörtökön valamilyen zöld ételt kellett enni. Az a hagyományos étel, ami a mai napig megmaradt a vidékeinken, nem más, mint a spenót. A spenótot tojással vagy tojásból és prézliből készített pampuskával fogyasztották.

 

A spenót mellett azonban olyan növényeket is felhasználtak, amelyek húsvét idején nőttek a kertben vagy a réten. A közkedvelt ételek közé tartozott a csalán- és a sóskafőzelék is.

 

Fotó: Pixabay

 

„Mivel zöldcsütörtök is böjti nap volt, ezért az emberek mértékkel ettek. A téli hónapok után az emberi szervezetnek jól esett a friss, zöld étel“

 

– mondta az etnológus.

 

A különféle zöldségételeken kívül metéltet és nudlit is fogyasztottak. Az asszonyoknak hosszú tésztát kellett készíteniük, hogy magasra nőjön a kender és a len szára, illetve a jó termés reményében a gabonakalász.

 

A tradicionális húsmentes ételek közé tartozott a burgonya és a káposzta, a dara, a babkása és a lencsefőzelék. Édesség gyanánt mákos metéltet és édes búzakását készítettek mézzel.

 

Nagypéntek

 

A keresztények számára nagypéntek hamvazószerdával együtt szigorú böjtöt jelent. A múltban a böjti napokat nagyon szigorúan vették, ugyanis ezzel fejezték ki bánatukat Jézus Krisztus keresztre feszítése miatt. A keresztények ezen a napon csak egyszer lakhattak jól.

 

 „Ezen a napon növényi olajjal meglocsolt nudli került az asztalra, de sokan csupán száraz kenyeret vettek magukhoz“

 

– magyarázta Nádaská.

 

Fotó: Pixabay

 

Nagyszombat (Fehér szombat)

 

A „fehér“ jelző szintén azokkal az ételekkel függött össze, amiket ezen a napon fogyasztottak. Ilyen volt például a fehér bab vagy a tejtermékek.

 

Az asszonyok ezen a napon a húsvétvasárnapi ünnepi ételt készítették elő. Sonkát, tojást vagy kocsonyát főztek.

 

„A falun élő őseink kelt tésztából kakaós és diós kalácsokat sütöttek“

 

– tette hozzá az etnológus.

 

Fotó: TASR

 

Nádaská elmondása szerint a ma ismert süteményeket vidéken csupán a 20. század közepén kezdték el sütni. A polgári családokban azonban a kuglóffal együtt már a 20. század elején is készítettek ilyen édességeket.

 

A gazdasszonyoknak 12 óra állt rendelkezésükre ahhoz, hogy mindent elkészítsenek. Ebéd után ugyanis a Szentsírhoz mentek, este pedig a feltámadási szertartáson vettek részt. A böjt csupán éjfél után fejeződött be.

 

 „Aki nagyon éhes volt, az ehetett éjszaka, de az emberek többsége megvárta a vasárnap reggelt“.

 

Húsvétvasárnap

 

Vasárnap reggel a gazdasszonyok az első misére mentek a templomba, hogy ott megszenteltessék a húsvéti lakomára készített finomságokat. A kosár ilyenkor füstölt húst, kolbászt, szalonnát, tojást, sót, tormát és medvehagymát rejtett.

 

A szentmise után hazamentek és elkészítették az ünnepi reggelit. A megszentelt ételt közösen fogyasztották el. Az asztalnál nem hiányozhatott a húsvéti szimbolika. Mindenki egy tojásból evett, vagyis annyi darabra vágták fel a tojást, amennyi tagú volt a család. Ezzel a család összetartozását kívánták szimbolizálni.

 

Fotó: TASR

 

A család a húsvétvasárnapi ebédhez is együtt ült asztalhoz. A főételt sült bárány vagy kecskegida képezte. Az etnológus elmondása szerint ezeket a húsféléket ma már egyre ritkábban találjuk meg a tányérokon. Ehelyett piskótatésztából sütött bárányokat készítenek az asszonyok.

 

A húson kívül régen tyúkhúslevest vagy marhahúslevest is szervíroztak zöldséggel és májgombóccal, de gyakran kínáltak fokhagymalevest is. Az ünnepi ebédet a háziasszonyok által elkészített sütemények kóstolójával fejezték be.

 

Az etnológus szerint elődeink azért fogyasztottak sok tojást és tojásból készült ételt, mert az az új életet, az örömöt és a tavaszt jelképezte.

 

Húsvéthétfő

 

A húsvéthétfő elsősorban a locsolkodásról szólt. Egykoron erre a hagyományra csupán a délelőtt volt kijelölve.

 

„A locsolkodók tojást kaptak, sőt a házigazdák sonkával kaláccsal és alkohollal is megkínálták őket“

 

– mondta Nádaská.

 

Fotó: bystricoviny.sk

 

Az, hogy a házigazda pálinkát vagy bort öntött a locsolkodó legénynek, az adott régiótól függött.

 

Ez a nap a látogatásokról szólt, ugyanis a tágabb család ilyenkor jött össze. Az emberek ilyenkor szintén közös ebédet tartottak, de nem volt pontosan meghatározott menüsor. Vagy azt ették, ami előző napról megmaradt, vagy kacsát és csirkét sütöttek.

 

 „Este ünnepséget tartottak. A lányok vitték a szalonnát, a tojást és kolbászt, a fiúk pedig a zenészeket fizették. Ilyenkor az emberek hosszú idő után újra mulatozhattak“

 

– zárta le az etnológus.

 

Aktuality.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás