Dezső
  • HUF: 382.50
  • USD: 1.07
  • 14 °C
  • 27 °C

Hirdetés (X)

Gazdaság

Dübörgő szlovák gazdaság az euró bevezetése felé?

Frissítve: 18.45

A szlovák statisztikai hivatal kedden közzétett adatai minden várakozást felülmúltak. A hivatalos számok alapján szlovákia gazdasága 2007-ben 10,4%-al növekedett, az átlagbér összege pedig immár elérte a 20 145 koronát. A tavalyi utolsó negyedév növekedési rátája még ennél is magasabb, 14,3 %, ami egyértelműen a legjobb eredmény az egész EU-n belül. (Csak összehasonlitásképp, Magyarország esetében ugyanez az adat mindössze 0,8 %). Mindez 4,3 %-os reálbér növekedés, folyamatosan csökkenő 11%-os munkanélküliségi ráta, és sikeresen fékentartott infláció mellett. (Még egy ideig). Az euró bevezetése pedig szintén már az ajtón kopogtat.

Felmerül viszont a kérdés, vajon milyen hozadéka lehet az új pénznemnek az ország gazdaságára nézve?


Az euró korai bevezetését ellenző honi közgazdászok szerint a közös pénznem egyáltalán nem kötelező feltétele a közös piacnak. Főleg, ha a jelenlegi szlovák árszinvonal az EU átlagának csak mintegy 52 %-át teszi ki. Ha tehát lemondunk az árfolyamról, mint gazdasági eszközről, és a korona erősödéséből fakadó pozitív hatásokról, az EU és Szlovákia között fennálló nagy árkülönbségek csökkentése már csak a magasabb inflációval lesz lehetséges. További érvük, hogy az euró bevezetésével – az állandóan erősödő korona mellett, mely valószinűsíthetően hosszútávú folyamat – veszteség érheti mindazokat, akik megtakarításokkal rendelkeznek. Különbség ugyanis, ha a banki betéteket 35 korona/euro árfolyamon, esetleg 30, netán 25 korona/euró árfolyamnál számítják át. Az elemzők arra is rámutatnak, hogy a majdani magasabb infláció a jelenleginél alacsonyabb kamatlábakkal párosulva jelentős fogyasztás ösztönzővé válhat, mely negatív hatással bír a gazdaság egészére nézve. Így jobban megéri majd spórolás helyett eladósodni, ami tovább erősíti az inflációt. Ez csókkenti a nyomást a vállalkozások hatékonyságára, melyből az exportáló cégek húzhatnak hasznot. Ellenben további külföldi befektetésekhez és ebből adódóan új munkahelyek teremtéséhez vezethet. Gyakran elhangzik továbbá negatív példaként Szlovénia esete is, ahol 70 %-os EU árszinvonal mellett az euró bevezetése után igencsak megugrott az infláció.

Az euróoptimisták, köztük a szlovák jegybankelnök, Ivan Šramka szerint az euró legfeljebb ha 1 %-os infláció növekedést generál majd, ami nem jelent problémát. Ráadásul, bizonyos termékek esetében már 2007-ben is árnövekedésnek lehettünk tanúi, függetlenül attól, van-e eurónk vagy sem. Šramka szerint a Szlovákiához hasonló kicsi, nyitott gazdasággal bíró országoknak a hazai pénznem/euró árfolyam alakulása kulcsfontosságú. Az euró ennek a kockázatnak a kizárását jelentheti. Hozzátenném, hogy a jelenlegi szlovák, nemzeti-szocialista populista kormány mellett az euró bevezetése melleti fontos érv lehet az is, hogy megbízható fiskális gazdaságpolitikára kényszeríti a mindenkori kormányt.

Az Eurostat adatai alapján általánosságban véve elmondható, hogy Szlovákia gazdasági összterméke az EU GDP-jének csak mintegy 0,4 %-át teszi ki, igy valójában szinte elhanyagolható tényezők vagyunk a nagy országokhoz képest, mint pl. Németország, Franciaország és Olaszország, melyek GDP-je az EU gazdasági össztermékének mintegy 60 %-át alkotja. Ezek az országok mind nagy gondokkal küszködnek a maastrichti feltételek teljesítése terén, főleg ami az államadósságukat illeti. Ennek oka elsősorban a közkiadások feletti hiányos felügyeletben keresendő. Mindez rossz érv amellett, milyen pénznemmé válhat majd az euró a jövőben. Ha figyelembe vesszük, hogy mennyire rugalmatlanok ezekben az országokban az olyan kulcsfontosságú piacok, mint pl. a munkaerőpiac, vagy megnézzük az eddig elmaradt reformokat, az euró e tekintetben semmi jóval sem kecsegtet.

A kihívások viszont mindig egyúttal motiváló hatásúak is, így ha az EU fenn akar maradni az USA, Japán és a feltörekvő Kína diktálta globális versenyben, bizonyosan megbirkózik ezekkel. Legalábbis erre kisérletet tesz.

Az euró 2009-es szlovákiai bevezetését pozitívan értékelik az INEKO és a Gazdasági Elemzők Klubja közös projektjeként ténykedő vezető közgazdászok is, akik a legfrissebb adatok szerint február végén 80%-eséllyel valószinűsítik az euró bevezetését Szlovákiában.

Nekünk, mezei közgazdászoknak így nem marad más hátra, mint osztozni optimizmusukban, és bízni abban, hogy a közös pénznem 2009. január 1-i bevezetésének pozitívumai meghaladják a negativumokat. Több ugyanis erről egyelőre nem igazán mondató.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

pisketi
2008. Már. 14. 12:40

Nemhiszem, hogy a kiskereskedok nem hasznaljak ki az alkalmat es nem kerekitik majd fel "egy kicsit" az araikat...abban meg biztos vagyok, hogy a szlovak hivatalnokoknak egyszeruen eselyuk sem lesz ezt megakadalyozni. En arra tippelek, hogy az inflacio megugrik, az NBS persze reagal - a kamatok megnovekednek es egy-ket eves "akklimatizalodas"(e. belassul a gazdasagi novekedes) var rank 2009 utan. Ami nem biztos hogy rossz, mivel a kovetkezo Fico kormany majd kevesbe engedheti meg maganak a maganszektor b***gatasat es az egyhelyben tapogast a reformok teren.

nyomkereso
2008. Már. 14. 13:38

Jo elore tervezel, ahogy latom :) Kerdes persze, hogy mennyire utopia elvarni a mindenkori Fico kormanytol, hogy valaha is reformatorra valik. Ami az inflaciot illeti, ebben a kerdesben en inkabb a Jegybank elnokenek az allaspontjat osztom, aki nem lat benne semmi eget rengetot. Ne feledjuk, hogy mar most is egyeves csucson van (3,4 %), az eurotol fuggetlen. Abban egyetertek, hogy a felfele kerekites a kiskereskedelemben ketsegtelenul jelen lesz, de volt mar erre pelda akkor is, amikor nalunk eltoroltek a 10 meg 20 fillereseket. Az ingatlanarak egekbe szokesetol az EU-ba valo belepesunk utan ne is beszeljunk. https://korkep.sk/2007/08/06/pozsony-csucsrajaratva/ Szoval inflacio varhato, de semmi kulonos. En inkabb az euro mint kozos penznem jovoje irant aggodnak, latva a lomha nagy orszagokat, akik barmifele reformra keptelenek.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Király Zsolt

Király Zsolt, 42 éves közgazdász, a Körkép.sk alapító főszerkesztője. A 2015-ös Újságírói Díj nyertese oknyomozó kategóriában. Korábban a .týždeň-ben és a Heti Válaszban is publikált.

Hirdetés (X)

Kövessen minket