Az alábbiakban Horbulák Zsolt vendégszerzőnk írását közöljük.

Lassan egy éve, hogy mi is beléptünk az eurózónában. A visegrádi országok közül elsőként, nagy meglepetésre. Egy most készült közvélemény kutatás szerint a lakosság 78 %-a elfogadta a közös pénzt és 90 % szerint a bevezetés döccenőmentesen zajlott le.

Ha az utóbbi két évet nézzük, azért történtek szokatlan és különös, ha úgy tetszik máig magyarázat nélkül maradt események. A hétmérföldes lépésekkel erősödő korona lebegtetési sávját kétszer is el kellett tolni, és hogy ebben mennyire játszottak szerepet bizonyos tőkecsoportok (értsd J&T) érdekei, továbbra is homály fedi. Két éve azt találgattuk, meddig erősödik még a korona. A legbátrabbak akár 28-ig is elmentek volna. Másfél év múlva a hangulat részben megfordult. Nyáron a túl erős átváltási árfolyamot sokan a gazdasági visszaesés elmélyülése egyik fő okozójának tartották.

Az euró összességében mégis sikersztorinak számít. Ebben nagy szerepet játszik az időzítés, ami viszont inkább a véletlen műve. Szlovákia a legjobb időpontban hagyta el a koronát. Ma már könnyű okosnak látszani, de a hitelválságba be volt kódolva egy szélesebb gazdasági válság is. A tőkepiacok derivátumokra épülő piramisa előbb-utóbb leomlott volna. Ha mindez később történt volna meg, a szlovák eurót is elérte volna a szokásos, a valós számokat tekintve általában azért mégis alacsony mértékű többletinfláció, amit az eurózónába belépő országok esetében mindig regisztráltak. A krízis miatt tulajdonképpen Szlovákia az egyetlen állam, ahol az első eurós évben deflációt is mértek. Ha viszont a válság már egy évvel korábban tört volna ki, nem csak gyengébb árfolyamon csatlakoztunk volna, hanem maga a csatlakozás került volna veszélybe. Ma már tudjuk, hogy olyan kormányunk van, amely nem tud válságot menedzselni. A hiány jövőre mintegy kétszerese lesz a megengedhetőnek. Ma már benn vagyunk az elit klubban, lehet lazsálni, de a nulladik évben ez szóba se jöhetett volna. A lett példa mutatja, hogy az ilyen botlás előreláthatólag hat évbe kerülne.

Ha az átváltási árfolyamot nézzük, itt is kompromisszum született. Minél később fixálták volna a kurzust, annál erősebb lett volna a végleges árfolyam. Az erős árfolyam alapvetően a lakosság érdeke volt, ugyanis annál gazdagabban lép be a valutaövezetbe. A vállalati szektor érdeke az ellenkező volt, de itt sem mindenkinek. Az exportőröknek lett volna jobb a lehető legalacsonyabb kurzus, az importőröknek viszont már nem. Szlovákia záros határidőn belül így is, úgy is elveszti az olcsó munkaerőből származó előnyét. Egy erősebb árfolyam tulajdonképpen még segít is ebben, mert az innováción keresztül próbál meg versenyképességi előnyt elérni.

Január 1-vel a kötelező kettős árjelölés megszűnik. Ez önkéntesen még fél évig alkalmazható lehetne. A korábbi megszűntetés célja az, hogy a lakosság minél korábban szokja meg az új pénznemet. A duális jelölés egyik oka a rejtett áremelés megakadályozása lett volna. Reméljük, a szlovák kereskedők januárban nem használják ki a lehetőséget, és nem ugranak meg majd az árak.

 hirdetes_810x300  

További ajánlott írások a témában:

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!