Magyarországnak nincs jó híre a világban. Az Orbán-kormány vitathatatlan ballépései mellett nagyban hozzájárul ehhez az a mediális kép is, melyet különböző okokból az országról a sajtó kialakít. Szlovákiában e téren eddig Peter Morvay járt az élen (itt, itt és itt), de Hunčík Péter, vagy Szigeti „Kalligram“ László is becsülettel ott lohol a „sztárcsinálók“ táborában. Hozzájuk csatlakozott most kínosan szerencsétlen időzítéssel Gál Zsolt, a Komenský Egyetem politológia tanszékének oktatója, aki Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetőjének a tanácsadója is egyben.

 

Menekülők százai

A sablon, mint annyiszor, most is ugyanaz: Tartsuk a „szamárpadban” a déli szomszédot, ahol minden rossz, ahol minden antidemokratikus. Az utóbbi időben mégis szlovák cégek százai menekülnek Magyarországra az ottani jobb adólehetőségek miatt. Ezek a vállalatok nem olvasnának szlovák újságot? Nem jut el hozzájuk a fent említett személyek erőltetett, izzadságszagú üzenete, hogy Magyarország és Orbán Viktor a rossz, ahová nem szabad?

De igen, ezek a cégek viszont számolni is tudnak.

Gál Zsolt a SME című jobboldali liberálisszlovák napilap  július 31-i számában „Orbán tárgyal, de megegyezni nem akar. A magyar kormány nem akar lemondani nem ortodox gazdaságpolitikájáról, még ha egyértelművé is vált, hogy az csődöt mondott“ címmel közölt publicisztikájában keményen bírálja a magyar gazdaságpolitikát. „Ez a rendkívül sikertelen gazdaságpolitika a kétharmados Orbán-kormány színre lépésével vette kezdetét 2010-ben.“ – adja meg az alaphangot a szerző.

 hirdetes_300x300  

IMF és az ún. török kártya

„Az első fiaskó után jött a „szabadságharc“, azaz az IMF-el való együttműködés felmondása. A gazdaságot Matolcsy nem standard lépéseinek kellett volna beindítaniuk. Például a 16 %-os egyen adónak, mely csak a gazdagok bevételét növelte. Gazdasági növekedésre nem került sor, az adó viszont 500 milliárdos hiányt okozott a költségvetésben.“ – fejti ki véleményét.

gzs2.jpg

„Igyekezve eltüntetni ezt a hiányt, és pénzt szerezni a gazdaság beindítására, a kormány tulajdonképpen államosította a a második nyugdíjpillért, és egy sereg átmeneti válságadót vezetett be a bankok ellen és különböző ágazatokban.“ – teszi hozzá.

Gál Zsolt szerint „a második pillérből szerzett 10 milliárd euró mára elfogyott, a gyakori és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai változások miatt pedig óriási bizonytalanság uralkodik, miközben az új adóknak pedig se vége se hossza. A zavar, a kormány nacionalista retorikája a multikkal szemben oda vezetett, hogy semmilyen új külföldi befektető nem érkezik, és új munkahelyek sem nyílnak.“

A szerző úgy véli, „a téves politikára való tekintettel nem meglepő, hogy a felmérések szerint az elmúlt két év kormányzása alatt a Fidesz elvesztette választóinak a felét. A mai agóniában furcsa, tragikomikus izt adnak a Fidesz korábbi populista kijelentései. (…) Amióta Orbán van hatalmon, Magyarország hitelminősítése minden ügynökségnél a befektetői szint alá csökkent, az állami kötvények kamatai és a benzin ára magasabb, a forint árfolyama pedig rosszabb, mint korábban.“

Ki a bűnös?

Ki tehet minderről?- teszi fel a kérdést a Most-Híd legutóbbi választási programjának társszerzőjeként is ismert Gál Zsolt? Természetesen mindenki, kivéve a Fidesz – válaszolja meg.

A sors fintora, hogy a cikk megjelenése előtti nap egy másik, terjedelmes írás is megjelent Magyarországról, mely az ottani adóparadicsom miatt távozó szlovák cégeket taglalja. A Hospodárske Noviny (HN) gazdasági napilap július 30-i elemzése rámutat, csak 2012 első hat hónapjában 680-nal nőtt azoknak a szlovák cégeknek a száma, melyek Magyarországra tették át székhelyüket, vagy magyar társtulajdonosra tettek szert. A lap megszólaltatja Papp Boglárkát, a szlovákiai Ferrobeton munkatársát, aki szerint ennek oka, hogy „a társasági adó alacsonyabb Magyarországon, mint Szlovákiában.“ A ČEKIA ügynökség elemzője azt is elárulja, Magyarország előnye Szlovákiával szemben az, hogy az osztalék nem egészségbiztosítási-járulék köteles (Szlovákiában igen, 10 %).

Magyarország adóparadicsom

Ahogy egyetlen magyar napilapunkban is olvasható, „nálunk napjainkban 19%-os a társasági adó, ami 2013-tól felkúszik 23 %-ra, ellenben Magyarországon 19 %-on marad az adókulcs, ezen belül az évi 500 millió forint (1,76 millió euró) forgalmat el nem érő cégek számára csak 10 százalék. A 10%-os szint pedig már a ciprusinak felel meg. Éppen ezért főleg a kisebb szlovákiai cégek gondolkodnak az áttelepülésben. A lap szerint már 9895 szlovák cég működik részben vagy teljes egészében Magyarországon vagy rendelkezik magyar érdekeltséggel. Bár Magyarország nem klasszikus értelemben vett adóparadicsom, viszont a visegrádi régióban a legjobb adólehetőségeket nyújtja a kis- és középvállalkozások számára.“

„Cégek százai, melyek már a magyar tőke befolyása alá kerültek, csak az első fecskék“ – írja  minderre Arpád Soltész, a HN publicistája. „Amíg Fico szocialistái megértik, hogy a szegényeknek szánt választási gulyás végett nem szabad levágni a fejősteheneket, cégek ezrei lesznek. (…) Nem mintha Magyarországon másként mennének a dolgok. A magyar oligarcha viszont a helyi vállalkozónak nem a torkát vágja el, csak megfeji őket. Aki nem akarja Fico húsdarálójában végezni, örömmel megy fejésre Orbánhoz. És azok, akik a Fico vágóhídjáról származó olcsó hús kiszolgáltatottjai, hamarosan valóban éhezni fognak” – zárja Soltész.

Gál Zsolt és a többiek mindenesetre fényezzék addig is az éremnek csak az egyik oldalát.

Király Zsolt

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!

Megosztás:
Címkék: adóparadicsom Arpád Soltész Gál Zsolt Hospodársme Noviny magyar gazdaság magyar kormány magyarország Orbán Viktor SME Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!