Gazdaság

Pénz, karrier, céges kultúra – miről álmodik az egyetemista?

Fontosabb a céges kultúra, mint fizetés az álláskereséskor a fiataloknak. A PricewaterhouseCoopers cég felmérése alapján a szlovák közgazdasági egyetemek végzősei nagyon gyakorlatiasan gondolkodnak, és az önképzést az egyetem után sem szeretnék abbahagyni.

 

Külföld – a siker kulcsa

A Diákbarométer 2012 felmérésen 437 szlovákiai végzős egyetemista válaszait hasonlították össze, akik közgazdasági egyetemeken, illetve közgazdasági szakokon tanulnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok a külföldi tartózkodásra, állásra egyfajta Szent Grálként tekintenek, 93 százalékuk ugyanis ezzel köti össze a karrierje kibontakozását. Figyelmeztető jelenség lehet, hogy 46 százalékuk egy jó állás miatt akár tartósan is el tudja képzelni az életét külföldön. Vanda Šinková, a PwC humánerőforrás részlegének vezetője és a felmérés irányítója szerint ez is mutatja, hogy az „agyelszívás“ veszélye milyen komoly mértékben jelen van Szlovákiában. „A másik tapasztalatunk viszont, hogy sokszor a külföldön karriert befutottak a családalapítás után hazatérnek Szlovákiába, és itt magasan képzett munkaerőként érvényesülnek, ami számunkra is nagyon hasznos. Tehát nem kell ezektől a számoktól minden esetben megijedni“. – ismertette a december eleji sajtótájékoztató keretében.

Jó pap holtig tanul

A diákok 87 százaléka a jövendőbeli munkáltatójától várja el a további képzések biztosítását, négyötöde további nyelvkurzusokra szeretne járni (ami talán egy finom utalás lehet arra, hogy a hazai idegennyelv-képzés az iskolákban elég siralmas állapotban van), 60 százalékuk szakmai kvalifikációt szeretne szerezni. Bizalomgerjesztő adat, hogy a megkérdezettek közül senki sem mondta, hogy nem szeretne tovább tanulni, nem szeretné tovább képezni magát semmilyen formában. Ez szintén azt mutatja, a diákok jövőjüket tekintve nagyon praktikusan gondolkodnak.

A három legfontosabb kritérium egy állás kiválasztásánál a következő: a terület, ahol ténykedik az adott cég, a munka típusa és a munka jövőbeli perspektívái. Ami különösen érdekes, az az, hogy a diákok számára a fizetés csak a hetedik helyen szerepel a prioritások közt. A diákok körében egyre inkább az lesz a fontos, hogy milyen a cég kultúrája, milyenek a cégen belüli viszonyok, a vezetők és a beosztottak közti kapcsolat, a cég kommunikációja az alkalmazottakkal. Šinková azonban hozzátette, lehetséges, hogy a fiatalok az első három kritériumban már automatikusan feltételezik az elfogadható fizetést, ezért nem jelölték meg prioritásként.

Komoly gondolkodás, komoly hozzáállás

A diákok egyharmada az első munkáltatójuknál 3 és 5 évig terjedő időszakot tervez eltölteni, ami mutatja komoly hozzáállásukat – semmiképp sem ugródeszkának tekintik életük első állását. A kategóriában a „nem tudom”-ot bejelölők közül a legtöbben a „cégtől függ“ választ adták meg, vagyis újra megmutatkozik, hogy a fiatalok számára a vállalati kultúra, vagyis a „puha” körülmények jóval többet nyomnak a latban a keményekkel (pénz, munkavégzés helye) szemben. Ezt a cégek a fiatalok szemében a  közösségi portálokon keresztül való aktív kommunikálással érhetik el (a diákok 93 százaléka aktív Facebook felhasználóként jelölte meg magát). „Az álláskeresés ma már régen nem arról szól, hogy egyedül a cég választ, ez egy kölcsönös választás az álláskereső és a cég részéről“ – állítja Šinková.

Az úgynevezett Y generáció számára a munka része lesz az életnek, a szórakozásnak. Már régen nem érvényes számukra a „8 óra munka, 8 óra pihenés 8 óra szórakozás“ Nagy Feró-féle szentháromsága. A jövő vezető menedzserei munka közben pihennek, szórakoznak, szórakozás közben dolgoznak.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a kérdőívet a közgazdaságtant vagy közgazdasági szakirányt hallgató tanulók közt készítették, mivel a cég is elsősorban ilyen alkalmazottakat foglalkoztat. A Körkép kérdésére Šinková maga is elimerte: valószinűleg egész más adatokat kaptak volna, amennyiben más hallgatói csoportokat, például a bölcsészek is bevonták volna. „Mivel a mi cégünk elsősorban erre a csoportra összpontosít, ezért a közgazdaságtant hallgatók véleményét mértük fel. Semmiképp sem célunk, hogy egy össz-egyetemi felmérést készítsünk.“ – árulta el a felmérés vezetője portálunknak.

A bölcsészek tehát el vannak szállva, és kevésbé pragmatikusak? Vagy mi van a technikusokkal, programozókkal, mérnökökkel? Olvasóinkat kérdezzük, Önök, Ti mit gondolnak, mit gondoltok minderről?

 

Lengyel Diana

Csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és aTwitteren is!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Havran Jozsef
2012. dec. 12. 22:18

Te jo eg, hova tuntek a woodstock-os idok?

Eke Máté
2013. jan. 10. 18:48

Kicsit jobban szét kellene választani a külföldön való tanulást az iskola utáni külföldi munkától. A külföldi egyetem önmagában egy nagyon jó dolog, minél heterogénebb a megszerzett tudásunk, az annál többet ér és annál inkább a hasznunkra válik - itt a "mi" alatt a felvidéki magyarságot értem. Arról nem is beszélve, hogy sok dolgot külföldön érdemes tanulni több okból is, nem lenne jó bérmilyen formában is csak a szlovákiai egyetemben gondolkodni. Ami fontos, az viszont tényleg az, hogy a diákok vissza is jöjjenek utána, de ezt nem azon az áron valósítsuk meg, hogy ne tanuljanak egyáltalán kint - mert sajnos elég gyakran találkozom ezzel az érvvel a külföldi tanulás ellen.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Hirdetés (X)

Kövessen minket