Se új munkalehetőségek, se a turizmus fellendülése. Ez a valóság egy évvel a két első, Magyarország és Szlovákia közötti új Ipoly-híd átadása után. Írja decemberi számában a Pravda című, kormányhoz közeli baloldali napilap.
A Rárós – Ráróspuszta közti híd 2011 decemberében, a Pető – Szécsénykovácsi közti második híd ez év februárjában került átadásra.
Munkanélküliség 90 százalék
„A határmenti szlovák községek polgármestereinek elvárásai nagyok voltak. Bíztak abban, hogy az új Ipoly-hidak a határ túloldalán munkalehetőséget teremtenek a helyi munkanélkülieknek. De a turizmus fellendülésében is reménykedtek. A polgármesterek csalódtak.” – fogalmaz a Pravda, megszólaltatva a régió községeinek első embereit. „Idén senki sem talált munkát Magyarországon. A munkanélküliség száma nem csökkent. Maradt 90 százalék“ – mondja a nógrádi település, Tőrincs (Trenč) polgármester-asszonya, Bodnár Mária.
Hidak? Minek?
Hasonló tapasztalatai vannak Rárósmulyad (Muľa) polgármesterének, Nagy Vojtechnak is. Aki mindemellett értékeli, hogy a híd megnyitása lerövidítette a falu lakosainak útját Salgótarjánba másfél órával, így a családok is gyakrabban látogathatják egymást – árulta el a Pravdának.
Szécsénykovácsi polgármestere, Filip Jozef szerint annak oka, hogy a híd a helyieknek nem hozott új munkalehetőséget az, hogy Magyarország, annak is leginkább az északi része hasonló gazdasági, szociális gondokkal küszködik, mint dél-Szlovákia.
A napilapnak nyilatkozó Silvia Cellengová, a nagykürtösi munkaügyi hivatal szóvivője szerint a Szlovákiánál alacsonyabb bérezés is elriasztja az embereket a magyarországi munkavállalástól, ha az egyáltalán felmerül, tekintettel a forint árfolyamára.
Alsósztregova (Dolná Strehová) polgármestere, Dušan Mališ szerint a hidak átadása óta faluból senki sem talált munkát t Magyarországon, de mást is észrevett. „Igaz, szubjektív vélemény, de az elmúlt évben a turizmus terén sem érzékeltem elmozdulást. A Rárós – Ráróspuszta közti híd környékén járva a híd mindig üres“ – mondatja ki a sajtó a tutit a szerencsétlen polgármesterrel. „Nem érzünk változást az aquaparkunban sem, ahová a híd nem hozott új turistákat Magyarországról“ – teszi hozzá. Ennyit a Pravda december 12-i cikkéről.
Valaha működött
Mint ismert, egykor az Ipolyon 47 híd állt. Kisebbek-nagyobbak, melyek a két partszakasz menti falvak szerves összekötése mellett a fejlesztésekhez szükséges infrastruktúrát is biztosították. A múlt században ezeknek a hidaknak a 90 százaléka elpusztult, az Ipoly mente pedig hanyatlásnak indult. Elszegényedett, leépült, elnéptelenedett az egész régió, ahonnan a fiatalok is elvándoroltak. A magyarok által lakott régió végérvényesen perifériára szorult. Megmaradásának, fejlődésének elengedhetetlen feltétele – ha ez egyáltalán lehetséges még – hogy minél több híd újjáépüljön az Ipolyon.
Tönkretettem, hozd rendbe
Ezért is bosszantó, hogy egy évvel az első két híd átadása után az a szlovák hatalom, mely a fő felelőse a régió elsorvasztásának, most Magyarországon kéri számon a helyi szlovákiai falvak fejlődésének elmaradását. Attól a Magyarországtól, melytől elvárják, sőt követelik, hogy egyébként semmilyen formában ne avatkozzon Szlovákia ügyeibe. Lehetőségeket azonban teremtsen, hogy a helyieknek jó legyen, ha már önmaga nem képes orvosolni a problémát.
Ha megnézzük a külföldön dolgozó munkavállalókat a két ország viszonylatában, még mindig jóval Magyarország oldalára billen a mérleg. Konkrét adatokat ugyan nehéz találni, de nem járunk messze a valóságtól, ha mintegy 20-30 ezerre becsüljük a Magyarországra átjáró szlovákiai munkavállalókat. Ez a szám ugyan csökkenhet, de még mindig jóval több, mint ahány magyarországi vállal munkát Szlovákiában.
Szlovákia tehát jobban tenné, ha nem mástól várná el az egyébként gyönyörű, dolgos emberek lakta „senki földje“ talpra állítását, hanem maga tenné rendbe, amit hosszú évtizedek alatt tönkretett.
Király Zsolt
Képek: TASR és MKP.sk
Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket Tumblr-en és Twitteren is!
Megosztás:
Címkék: határmenti együttműködés Ipoly-hidak magyarország munkahelyteremtés munkanélküli nógrád Pető – Szécsénykovácsi Rárós – Ráróspuszta Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Robi
2012. dec. 19. 22:24A hidak újjáépítése az Ipoly-menti régió fejlődésének amolyan szükséges, de nem elégséges feltétele (sok más infrastrukturális fejlesztésre is szükség lenne) és pláne 2 fecske (47ből 2 híd újjáépítése) még nem jelzi a nyár közeledtét... Másik oldalról - PRAVDÁsok: fél évvel egy projekt befejezése után hogy lehet vizsgálni annak hosszú távú hatásáit ill. arról még következtetéseket is levonni??? Harmadrészt pedig a határon átnyúló együttműködési programokra ebben a programozási időszakban rendelkezésre álló pénzeszközöket (a HU-SK programra összesen 176 millió euró áll rendelkezésre) mindenképp el kell költeni 2015-ig. Az összeg egyik legnagyobb hozzadott értéket hozó, a határrégióban élő emberek számára értelmes felhasználása (tehát itt a maximális az ún. határon átnyúló hatás) a határon átmenő utak, hidak kiépítésével érhető el.
tyukodi pajtás
2012. dec. 20. 08:29Józan ésszel, hogy önmagában a hidak felépítése nem hoz átütő változást fél év alatt egy olyan körzetben, ahonnan csak elvettek és önerőből alig tud termelni valamit, eddig is látni lehetett. Nem a híd az egyedüli infrastrukturális elem, amely a magyar-szlovák határmenti térségekből hiányzik. Mélyen egyet lehet érteni a cikk második részével, amely a szlovák (és persze a magyar) kormányzat felelősségét taglalja. Azon, hogy melyikükés a kisebb, vagy nagyobb, kár vitatkozni: - a szlovák kormányzat felelőssége, hogy tervszerűen, programszerűen sorvasztja a magyar lakta területeket, azaz azokat az uniós támogatásokat is elsikkasztja, amelyeket ezek a területek nagy nehezen kiharcolnak maguknak, például úgy, hogy az elnyert összegek fölhasználására tetű módon északról "delegál" vállalkozásokat, amelyek azután a vllalkozás hasznát is odaviszik, azok foglalkoztatóit gazdagítják. Ilyen körülmények között a szlovák mentalitás semmiben nem különbözik az ortodox kommunista Észak-Korea piszkos és pofátlan hozzáállásánál, ahol éhinség járványok vannak, azonban a nemzetközi humanitárius segélyek rendre a hadiiparban landolnak, az atombomba, a hordozórakéta és más, ma már szinte elavult fejlesztésekben. Úgy is mondhatjuk, hogy a szélhámos szlovák kormány a hídépítkezésekkel Krisztust játssza meg, csak amíg ez utóbbinál a béna fölállt és járt, a vak látni kezdett, a szlovák kormány meg tettetett csodálkozással és titkon jókora kárörömmel konstatálja, hogy a magyar lakta vidékek sorra esnek továbbra is pofára - a magyar kormányzatok felelőssége abban áll, hogy hiába vannak szép tervek a határ menti fejlődési, fejlesztési lehetőségekről, a szociális, köztük a roma problémák is lényegében kezeletlenek, és a magyar térség is lényegében felkészületlen, alkalmatlan arra, hogy egy lavorban állva, megragadja saját üstökét és úgy emelje ki saját magát a slamasztikából. Teljesen más a helyzete ennek a térségnek, szemben a nyugat-dunántúli és nyugat-szlovák, pezsgő gazdaságú Bécshez, Ausztriához lényegében kapcsolódó térségekkel. Ez azt jelenti, hogy esetünkben nem bízhatja az állam a dolgot a piacgazdaságra, hogy az majd magától megoldja a kérdést, de jól látszik, hogy a közvetett szabályozások (az elmaradott, hátrányos térségeknek nyújtott támogatások, adókedvezmények) sem oldják meg a problémákat, ennél több, IRÁNYÍTOTT megoldások kellenek, az adottságok, lehetőségek tükrében egy olyan önindító rendszer létrehozásával, amelytől végül is beröffenhet a határmenti térségek megmozdulását elősegítő motor. Ennek része természetesen az oktatás, a felnőttképzés, amely nem kozmetikusokat és műköröm építőket, meg kefe- és virágkötőket képez a kontraszelektált parasztokból (akinek esze volt, az már régen elmenekült a térségből), hanem az alapvető pénzügyi- vállalkozói ismeretekre helyezi a hangsúlyt, olyan kultúra meghonosítására, amelyet a maga háztartásában, háztáji gazdaságában tud elsősorban hasznosítani, hogy azután a gyakorlat közben fölmerülő egyéb igényeket, szükségleteket mentorálja egy közös térségi-gazdasági koordináló szervezet, a gazdasági fejlesztő kamarákhoz, a nemzetközi üzleti kapcsolatokat építő kereskedelmi irodákhoz, képviseletekhez, a partnerkereső rendszerekhez, tanácsadó, befektetési és kereskedelemfejlesztési nonprofit társaságokhoz, alapítványokhoz, szövetségekhez stb. stb. hasonlóan. - ha van koncepció, kidolgozott üzleti tervek, gazdaságossági számítások, hatástanulmányok, stratégiák, akkor az unió is könnyebben adna olyan támogatásokat is egy közös cselekvésre, amellyel akár államilag is létrehozott kulcsfontosságú és később privatizálásra kerülő vállalkozásokkal tehetők meg a kezdeti, a közös, határmenti térség önfejlődését elősegítő lépések.
Zoltán
2012. dec. 20. 09:30A gondok megközelítése a szlovák sajtó részéről félrevezető és magyarellenes, mert azt akarja megindokolni, hogy a hidak építése felesleges, vagyis a térség úthálózatának felesleges a fejlesztése. Pedig köztudott, hogy a jó infrastruktúra az egyik fontos tényezője a térség fellendülésének. A térség elmaradásának a fő okát, a központosított többségi hatalmi szerkezetben látom, amely elvonja a forrásokat a főváros és más térségek irányába. Abban az esetben ha a beszedett adók 90% helyben marad és az országban működik a térségek közötti szolidaritás, akkor látok esély a ország térségei közötti különbségek megszűntetésére. Helyi szinten kell a pályázatokról dönteni ahhoz, hogy a helyi vállalkozók váljanak a pályázatok kivitelezőivé. A többi ,tyukodi pajtás által felvetett elképzelések legtöbbjét is a helyi önkormányzatok képesek a legmegfelelőbben kezelni. Tehát legalább különleges jogállású (autonóm) területek vagy egy térségekre és népcsoportokra decentralizált államalakulat a létrehozása megoldás.
Salamon
2012. dec. 20. 09:33Hrubík Béla! Si tacuisses, philosophus mansisses. Segítek lefordítani: ha csöndben maradtál volna, bölcs maradtál volna. Csak a kritizálás, amit Ti MKP-sek tudtok, de azt ezerrel. Az élet már túllépett rajtatok, csak ezt még nem vettétek észre.
kalondaipappsanyi
2012. dec. 20. 11:53Most hogyan jön ide az MPK "kedves" Salamon????? Cáfold kérlek, hogy amit Hrubik Béla leírt, azok nem igazak! Cáfold, hogy az alsosztregovai aquaparknak csúfolt fürdőben magyarul komunikálnak a magyaroszági vendéggel! Ez az "aqupark" tojik a magyarországi turistákra, nincs a koncepciojukban ennek a célcsoportnak az odacsábítása, nem is nagyon szeretik ott a magyart....de pofázni a Pravdában, hogy nem jön a turista, meg minek az a híd, na azt tudnak! Ja: az aslosztregovai "aquapark" vize meg eléggé piszkos, nem ajánlom senkinek a fürdést ott! A cikkhez: innen már csak egy kis lépés, hogy Slotának legyen igaza, r-go ezek a hidak más célt fognak szolgálni... :)
Farkas Iván
2012. dec. 21. 21:53E területen is tetten érhető a szlovák nemzetstratégia: az utóbbi 23, de akár 65 évben a beruházások elmaradásával a térség elsorvasztása. Munkahelyteremtő beruházások hiányában az értelmiség, a fiatalság elvándorol, egy idő után megmarad a sivár, elsorvadt, tiszta terület. A huszonkettes csapdája a következő: miután elszegényítik a térséget, nincsenek munkahelyteremtő beruházások, az embereknek nincs hova munkába járniuk, ennek következtében nem használják kellő mértékben az utakat, nem utaznak oly sokan a tömegközlekedési eszközökön. A statisztikai kimutatásban ezért nem kielégítő az utak kihasználása (a forgalom frekvenciája), ezért nem költenek az utak felújítására, új utak építésére. Mivel a munkahelyek hiánya végett üresek a vonatok, félig telnek meg az autóbuszok, először riktkítják, majd megszüntetik a járatokat. Világos a képlet, ugye? A megoldás pedig a következő: igenis új hidakat, utakat kell felépíteni, a határon átnyúló uniós programok forrásait erre kell felhasználnunk. Nem pedig ún."puha" projektekre, találkozókra, konferenciákra, átképzésre. A forrásokat betonba, kőbe kell önteni, mert az tartós és a kapcsolatok lehetőségét bővíti. A gazdaság ütőerei a korszerű utak, vasutak. A magyar-szlovák országhatáron az átkelők átlagosan 39 kilométerenként találhatók. A belga-holland határon 4 kilométerenként, a német-belga határon 6 kilométerenként. A szlovák stratégia hasonlóan tetten érhető más területen is. Pl. az oktatásügyben. Néhány hónapja, a Komáromi Selye János Egyetem lehetséges leminősítése kapcsán azt mondták, hogy fel kell zárkóznia, alaposan fejlesztenie kell a tudományos bázisát, az oktatói gárdát. A szlovák kormány illetékesei azt mondták, hogy haladékot adnak mindehhez, de a fejlesztést, a felzárkózást térítse meg a magyar kormány. Mintha a komáromi egyetem nem a szlovák törvény szerinti szlovákiai állami egyetem lenne. Na ez a hozzáállás a felháborító.
Zoltán
2012. dec. 22. 08:42Szép az elképzelés, de a többségi döntéshozatal nem így működik. Az elmúlt az utóbbi 23, de akár 65 év tapasztalata azt mutatja, hogy amíg a többség döntéseinek ki vagyunk szolgáltatva, addig mi húzzuk a rövidebbet. Nem tudom mi alapján várja el a szlovák politikai elittől a pálfordulást? Az elképzelésből ez a rész hiányzik, márpedig a mostani hatalmi rendszerben ilyen körülmények között a megvalósításra nincs esély.
Farkas Iván
2012. dec. 25. 11:37Tudjuk, hogy a többségi döntéshozatal hogyan működik. Mindennek a káros következményeit a térségünkben élők saját bőrükön tapasztalják. Nap mind nap. Igen drága tapasztalat ez. Mi hát a megoldás az adófizető polgárok szemszögéből, ha az adóbevételek elosztása rendre területileg kiegyensúlyozatlan, a déli és a keleti térségek kárára történik évek, évtizedet óta, kedves Zoltán? A beolvadás, a megalkuvás és a határtalan szervilitáson kivüli megoldásokat kell megtalálni és alkalmazni. Amíg nem késő.
Zoltán
2012. dec. 26. 10:59Hogy melyek azok a megoldások? Úgy gondolom az optimális megoldás a második pontban olvasható. Alapelvek a nemzeti közösségek és kisebbségek jog- és esélyegyenlőségének megadásáról A sikeres és elégedett nemzeti közösség vagy kisebbség, amely biztosítva érzi egyéni és kollektív jogait, amelyek lehetőséget nyújtanak számára a sokoldalú fejlődésre, anyanyelvén a könnyebb boldogulásra, nemcsak hogy nem veszélyezteti az ország területi integritását, hanem éppen ellenkezőleg, a társadalmi élet stabilizáló tényezőjeként jelenik meg. Ezen elvnek a megvalósításához különböző hatékonyságú megoldásokkal találkozunk a gyakorlatban. 1. A nemzetállam a centralizált, egységes politikai és kulturális nemzetre épülő állam eszméje, ahol a parlamentáris demokrácia többségi döntéshozatala dominál, kormányzati, közigazgatási berendezkedése figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az ország területén jelentős számú más népcsoportokhoz tartozó személy él. A nemzetállamon belüli megoldások hátránya, hogy a többség önkénye bármikor negatív irányba is megváltoztathatja a szabályokat. Ilyen hatalmi rendszerben körülményes a megfelelő biztosítékok beépítése. Ez az államszerkezet az alábbi megoldásokra ad elvi lehetőséget a nemzeti közösségek és kisebbségek jogegyenlőségének megadásához: • Személy elvű nemzeti önkormányzatiság (perszonális autonómia) lényege, hogy a kisebbségben és szórványban élő nemzeti közösségek érdekszövetségbe tömörülnek, névsort vezetnek róluk, és ez biztosítja számukra bizonyos választójogot. Jogaik hosszú távú rendezésre a tisztán perszonális (személyi elvű) autonómia akkor felel meg, ha az adott népcsoportnak nincs, vagy legalábbis csekély a területi kötöttsége, tehát szórványban él és különleges jogállásukat az alkotmány biztosítja. A személyi elvű autonómia az asszimilációt nem állítja meg, csak lassítja. Ezt az önkormányzati formát választották a szerbiai magyarok. Előnyei: Részben megoldható a beleszólásuk a döntéshozatalba főleg saját ügyeik a kultúra és az oktatás területén. Hátrányai: A többséghez képest bizonyos közösségi jogaik hiányoznak, vagy csorbulnak. Nagy a pénzügyi függőségük, nem biztosítja a közösségi munkahelyek, tisztségek és képviseletek arányos népcsoportok szerinti elosztását, nem vehetnek rész a közvetlen térségüket érintő operatív döntésekben, mint a területfejlesztés, a munkahelyteremtés vagy a törvényhozás. Nem csökkenti a főváros és a vidék közötti gazdasági különbséget. A többség önkénye bármikor negatív irányba is megváltoztathatja az őket érintő szabályokat. Ilyen hatalmi rendszerbe körülményes a megfelelő biztosítékok beépítése. Létre kell hozniuk a választóik névsorát és ennek segítségével egy újabb (kettős) intézményrendszert. Hiányzik a multikulturális eszme. A kötelező hivatalos nyelv a többségi nemzet nyelve. Nem teszi érdekelté a kisebb népcsoportok tagjait, hogy felvállalják önazonosságúkat, mert az sokszor hátrányos számukra. • Különleges jogállású terület (autonóm terület) lényege a hatalommegosztás (decentralizáció), amely révén a terület kormányzata megosztott vagy teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap a központi hatalomtól a saját ügyeinek irányítására. Ott gyakorolják a törvényhozó és végrehajtó hatalom bizonyos illetékességi köreit. A helyi kormányzatnak nagy a hatásköre az illető területre vonatkozó gazdasági, politikai és kulturális döntéshozatalban és a többi számukra fontos kérdésben is. Illetékessége korlátozott nemzetközi jogosítványokat is magába foglalhat. Minden egyes az autonóm terület számára biztosított jogosítvány gyakorlásának alapvető föltétele a megfelelő pénzügyi rezsim kiépítése. Az autonóm terület kormányzata szélesebb hatáskörrel rendelkezik, mint bármely más, hozzá hasonlítható közigazgatási területe az államnak. A különleges jogállást az alkotmány, statútum vagy nemzetközi szerződés biztosíthatja. A különböző helyzetű területek más-más megoldást követelnek meg. Előnyei: Teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap a központi hatalomtól a saját ügyeinek irányítására. Helyben gyakorolják a törvényhozó és végrehajtó hatalom bizonyos illetékességi köreit. A helyi kormányzatnak nagy a hatásköre az illető területre vonatkozó gazdasági, politikai és kulturális döntéshozatalban és a többi számukra fontos kérdésben is. Illetékessége korlátozott nemzetközi jogosítványokat is magába foglalhat. Részben vagy széles körben pénzügyi függetlenséggel rendelkezik. A különleges jogállást az alkotmány, statútum vagy nemzetközi szerződés biztosíthatja. Csökkenti a főváros és e térség közötti gazdasági különbséget. Hátrányai: Ez a megoldás nem biztosít automatikusan helyet a főhatalomban és a központi intézményekben az egyes népcsoportoknak a. Különleges jogállású egységre (homogenitásra) törekvő területek kialakítása etnikai (nemzetiségi) alapon történik. Biztosítják a területükön többségben élő népcsoportnak a döntéshozatali többséget és az anyaelvének széles körű használatát. Ez a társadalmi forma biztosítja a térségben élő domináns nemzet kibontakozását. Ide sorolhatók az Aland szigetek Finnországban és Québec kanadai tartomány. Előnyei: Biztosítják a területükön többségben élő népcsoportnak a döntéshozatali többséget és az anyanyelvének széles körű használatát. Ez a társadalmi forma biztosítja a térségben élő domináns nemzet kibontakozását. Hátrányai: A térségben élő kisebb népcsoportok tagjainál nagy az asszimilációs kényszer mivel az anyanyelvük nem hivatalos vagy esetleg hivatalos de nem kötelező. Nem biztosítja a közösségi munkahelyek, tisztségek és képviseletek arányos népcsoportok szerinti elosztását, nem vehetnek rész a közvetlen térségüket érintő operatív döntésekben, mint a területfejlesztés a munkahelyteremtés vagy a szabályalkotás. A többség önkénye bármikor negatív irányba is megváltoztathatja az őket érintő szabályokat. Az autonóm területen kívül élő nemzettársaink részére ez nem jelent megoldást. b. Különleges jogállású többnemzetiségű (multietnikus) területet, ha mód nyílik rá legalább két jelentős létszámú nemzeti közösségéből hozzák létre. A politikai rendszere a társas demokrácia elvei és konszenzusos döntéshozatali eljárás alapján működik. Biztosítják a területükön élő népcsoportoknak a döntéshozatali eljárásokban a részvételt, kibontakozásunkat és az anyaelvük a széles körű használatát. Az autonóm területen élő népcsoportok önkormányzatisága és közösségi döntéshozatali eljárása rákényszeríti az esetleges többséget, hogy tiszteletben tartsák az ott kisebbségben élő népcsoportok jogait és érdekeit. Ez a megoldás elősegíti az ott élő népcsoportok fennmaradását, esélyegyenlőségét és anyanyelvén való könnyebb boldogulását. Így működik Bolzano autonóm megye. Előnyei: A politikai rendszere a társas demokrácia elvei és konszenzusos döntéshozatali eljárás alapján működik. Biztosítják a területükön élő népcsoportoknak a döntéshozatali eljárásokban a részvételt, kibontakozásunkat és az anyaelvük a széles körű használatát. Az autonóm területen élő népcsoportok önkormányzatisága és közösségi döntéshozatali eljárása rákényszeríti az esetleges többséget, hogy tiszteletben tartsák az ott kisebbségben élő népcsoportok jogait és érdekeit. Ez a megoldás elősegíti az ott élő népcsoportok fennmaradását, esélyegyenlőségét és anyanyelvén való könnyebb boldogulását. Érdekelté teszi a népcsoportok tagjait, hogy felvállalják nemzeti önazonosságukat, mivel hovatartozásukból és anyanyelvük ismeretéből előnyük származhat. Hátrányai: Ez a megoldás nem biztosít automatikusan helyet a főhatalomban és a központi intézményekben az egyes népcsoportoknak. 2. Államszövetségben vagy a regionális (multietnikus) államalakulatban jól megoldható a nemzeti közösségek és a szórványban élő jelentős nemzeti kisebbségek jogegyenlősége, mely a társas demokrácia, a hatalmi ágak szétválasztása, a hatalom területi és nemzeti elvű megosztásán alapul és konszenzusos döntéshozatali eljárás alapján működik. A népcsoport arányos konszociális demokrácia biztosítja a területükön élő népcsoportoknak az együttdöntési (konszenzusos) eljárásokban a részvételt, ez segíti kibontakozásunkat és az anyaelvük széles körű használatát. A területén élő társnemzetek önkormányzatisága és a társnemzetek közös döntéshozatali eljárása rákényszeríti többséget, hogy tiszteletben tartsák az ott élő kisebb népcsoportok jogait és érdekeit. Ez a megoldás elősegíti az ott élő népcsoportok fennmaradását, esélyegyenlőségét és anyanyelvén való könnyebb boldogulását. Esélyt ad a nemzeti jellegű lázadások megelőzésére az egyes térségek közötti gazdasági különbségek kiegyenlítésére. Pl.: Svájc, Belgium, Spanyolország. Előnyei: Előnyei megegyeznek a különleges jogállású többnemzetiségű (multietnikus) területével. Biztosítja a hatalom területi és nemzeti elvű megosztását minden szinten. Érdekelté teszi a népcsoportok tagjait, hogy felvállalják nemzeti önazonosságukat, mivel hovatartozásukból és anyanyelvük ismeretéből előnyük származhat. Esélyt ad a nemzeti jellegű lázadások megelőzésére az egyes térségek közötti gazdasági (jövedelmi) különbségek kiegyenlítésére. Hátrányai: 3. Elvileg a felvidéki magyarság szempontjából további lehetséges megoldás a területek visszacsatolása az anyaországhoz illetve a legnagyobb összefüggő magyarlakta területből önálló államalakulat létrehozása. • A területek visszacsatolása az anyaországhoz Előnyei: A visszacsatolt területeken élő magyarságnak, megszűnne a nyelvi elnyomása Hátrányai: Újabb nemzetiségi gondok keletkeznének a területen élő más népcsoportok elnyomása miatt. Egy újabb főváros központú hatalomgyakorlás, ami a térségeket gazdaságilag továbbra is elnyomná. • A legnagyobb összefüggő magyarlakta területből önálló államalakulat megalapítása. Előnyei: Saját ügyeinkről viszonylag önállóan csak mi dönthetnénk. Hátrányai: A többi területen élő nemzettársaink részére ez nem jelent megoldást.
nyomkereso
2012. dec. 26. 19:41Biztos ami biztos, az állami televízió esti híradójában ma szintén lehozta az Ipoly-hidakkal kapcsolatos riportot, ami korábban a kormányközeli Pravdában már megjelent. A megszólaltatott helyi polgármester meg szépen elmondta, hogy nehéz az élet arrafelé, elvégre a magyarországi Szécsény ipari parkja már csak alig 350 főt foglalkoztat, a korábbi 5 000 helyett. Kihangsúlyozva, hogy ők is jobbára magyarországiak.
tyukodi pajtás
2012. dec. 28. 17:39Ez azért van, mert olyanok vagytok mint a kocsmáros, akinek egy ló bemegy a kocsmájába, fölmászik a falon a plafonra, lelép a lafonról a söntés pultja előtt, és kér egy korsó sört. Megissza, majd megint fölmászik a plafonra, az ajtó előtt lemászik és kimegy a kocsmából, mire a kocsmáros a csodálkozástól elkerekedett szemmel kiböki, hogy: - Jé, nem köszönt! A felvidéki magyar értelmiség, és minden szlovákul tudó, ott árulja el a saját nemzetét, hogy nem tiltakozik az ilyen jellegű riportok ellen, nem háborodik föl a szlovák fórumokon, hogy nem borítja rá az asztalt a szlovák hivatalnokra, hogy nem megy ölre magyar képviselőként a szlovák parlamentben a szlovák képviselőkkel. Csákyék annak idején inkább gyáva és tetves nyulakként hagyták el a szlovák parlamentet a Fico féle magyar ellenes törvények megszavazásakkor, a MOST-Híd hibridpárt szerepe meg a nyílt kollaborálás XXI. századi iskolapéldájaként említhető, szinte a Hitler megszállta Vichy-Franciaország Pétain vezette kormányának utódjaként. http://hu.wikipedia.org/wiki/Henri_Philippe_P%C3%A9tain
tyúkos
2012. dec. 29. 12:22Te is épp a legmegfelelőbb helyen hőbölögsz, öcsi. Itt legalább vállalják amit gondolnak.
tyukodi pajtás
2012. dec. 29. 20:21Egy janicsár vagy hibrid ezt nem fogja föl. Inkább köpi le százszor a saját anyját, az anyaországot, a magyarságot, mintsem, hogy egy rossz szót szóljon a szlovákok ellen.
A kommenteket lezártuk.