Szegény gazdagok, gazdag szegények

Saját ingatlan, 3 200 eurós tartozás, 61 200 eurós vagyon.

Nagyjából így állunk. Az Európai Központi Bank története során először végzett mélyreható elemzést az eurozóna (vigyázat: nem Európai Unió, hanem eurozóna!) háztartásainak fogyasztási szokásairól és anyagi helyzetéről. A felmérésbe a Szlovák Nemzeti Bank is bekapcsolódott, az eredmény több mint meglepő.

1. A szlovákiai háztartások 90 %-a saját ingatlannal rendelkezik, ami a legmagasabb arány az eurozóna államai között.
2. A szlovákiai háztartások a legkevésbé eladósodottak – míg nálunk minden negyedik háztartásnak van adóssága (átlagosan 3200 eurónyi), addig az eurozóna háztartásai jóval nagyobb arányban (43 %), 21 500 euró értékben.
3. Az eurozóna államai közül Szlovákiában a legkiegyenlítettebb a vagyon és a kereset elosztása.
4. Az eurozóna legszegényebbje meglepetésre az átlag német háztartás – míg Németországban egy háztartásnak átlagosan  51 400 euró vagyona van, addig Szlovákiában 61 200 euró.

Ezek az elemzés legfontosabb számadatai, az eurozóna 62 000 háztartásának mintája alapján, 2010-es adatok szerint mérve. Ami az ingó és ingatlanokat illeti, a leggyakoribb vagyontárgy a gépkocsi, mellyel az eurozóna háztartásainak háromnegyede rendelkezik. Szlovákiában ez az arány a legalacsonyabb (61%) az összes ország közül, a legtöbb kocsi ellenben Cipruson van (a háztartások 89%-a.)

A képek kattintással nagyíthatók.

A második leggyakoribb vagyontárgy a lakás. Saját ingatlannal az eurozóna háztartásainak 60%-a rendelkezik. Szlovákia ebben a mutatóban éllovas. Míg nálunk a háztartások 90 %-a rendelkezik saját ingatlannal, Németországban és Ausztriában kevesebb, mint a fele. Hozzátéve ugyanakkor, hogy Szlovákiában a legalacsonyabbak az eurozónán belüli ingatlanárak. Átlagosan 56 000 euróba kerülnek, míg Luxemburgban több mint félmillió euróba, az egész eurozónán belül pedig 180 300 euróba.

Adósságból kevés van

    

A spórolások tekintetében gyengén, az utolsó előtti helyen vagyunk. Háztartásonként 2500 eurós megtakarításunk van, míg a hollandoknak 34 700, az egész eurozónának pedig 11 400 euró. Ami Szlovákiában főleg az alacsony fizetésekkel magyarázható.

A szegények és a gazdagok közti különbség tekintetében is nálunk van a legkisebb különbség. Szlovákiában a legszegényebb 20 % az összvagyon 3,7 %-át birtokolja, a felső tízezer, azaz a leggazdagabb 10 % pedig „csak“ az összvagyon 32,2 % fölött rendelkezik.

Bárhol másutt az eurozónán belül sokkal nagyobbra nyílik az olló. Ott a leggazdagabb 10 % az összvagyon több mint felét birtokolja.

Míg Szlovákiában csak a háztartások 10 %-nak van jelzálogkölcsöne (szerencsére az sem svájci frankban) addig máshol 23 %. Ellenben havi szinten a fizetésünkből mi költjük az egyik legtöbbet élelmiszerre.

Németország meglepően szerény szegény eredményének magyarázata, hogy a német háztartások több mint felének nincs semmilyen ingatlanja, ehelyett inkább albérletben laknak. Az ő gazdagságukat elsősorban a megtakarítások jelentik. A leggazdagabbak pedig egyértelműen a luxemburgiak.

A számok nyelvén

És hogy miről tanúskodnak a felmérés eredményei? Leginkább arról, hogy Szlovákiában a rendszerváltás óta eltelt negyed évszázad alatt még nem alakult ki akkora különbség a szegények és a gazdagok között, mint a nyugati államokban. Látható továbbá az is, hogy Szlovákia állampolgárai erősen röghöz kötöttek. Ragaszkodnak otthonukhoz, nehezen mozdulnak ki. Ez visszaüt akkor, amikor utazni kell a munkalehetőségért. Hozzánk képest az albérletben élő német vagy osztrák sokkal könnyebben kerekedig fel, ha a lakhelyétől távolabb talál csak munkát (leszámítva természetesen a fiatalabbakat.)

Bár mutatóink az euróval fizető gazdag nyugati országokhoz képest jóval szerényebbek, az eladósodottság mértékében jobbak. Kérdés, hol leszünk mondjuk tíz-húsz év múlva, amikor a posztkommunista országok közül mások is csatlakoznak az eurozónához.

(Amennyiben lesz még euró.)

Király Zsolt

Nyitókép: SME

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!