A déli nyomorúság oka

Egyetlen magyar napilapunk online kiadása a Vélemény rovatban értekezik a dél-szlovákiai gazdasági helyzetről, átvetítve azt a valós tényekre, hogy kevés a beruházás, magas a munkanélküliség, az infrastruktúra elmaradott, az államhatalom pedig mindent megtesz az ott élő közösségek megosztásáért, feldarabolásáért…

Meg lett állapítva a már régen „megállapított“ helyzet – ezért talán ténymegállapításnak lehetne nevezni a kommentárt, ami semmi újat a déli határ mentén élőknek nem mond. Sem az ott élő magyaroknak, sem a velük együtt élő szlovákoknak, de senki másnak sem.

Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!

Hacsak nem tesszük fel másként a kérdést: vajjon mi más oka lehet a „rebellis szlovákiai magyarok“ megregulázásán kívül ennek az állapotnak? Évtizedek óta még csak jelzéseket sem kapott ez a határmenti régió, hogy itt van min és mit javítani. Ha a mindenkori államhatalom valóban regulázni szeretne, akkor legalább az ott élő szlovák honpolgároknak „kedveskedhetne“ és csinálna valamit a helyzet javítása érdekében. De nem tesz semmit! Hát már a saját fajtája sem érdekli? Inkább feláldozza azt a nyolcszázezer-egymillió szlovák honpolgárt, akik itt laknak, csakhogy a magyarok megmaradjanak ebben a Szlovákiai átlag alatti siralmas állapotban és gazdasági helyzetben? Ugye, ez nem valószínű és észszerű feltételezés. Akkor pedig mi lehet az oka?

Végiggondolva a történelem fintorait, talán az egyik szlovák nemzetiségű és Észak-Szlovákiából származó ismerősöm apja adta meg a lehetséges és frappáns választ, amikor fia a déli határ mentén talált magának magyar nemzetiségű feleséget egy túlnyomórészt magyarok lakta faluban: fiam, nem jó, hogy odamész, magyar terület az…!

Szlovákia mindenkori hatalma a tények szerint tehát nem nagyon tartja tartósan a déli, magyarok által is lakott határvidéket Szlovákia integrált, fejlesztésre való részének, mert – akár kimondatlanul is – fél egy határrevíziótól, mert nem tiszta a lelkiismerete: minek oda befektetni, aminek jövője legalább olyan bizonytalan mint „a kutya vacsorája“? Ha tiszta volna Szlovákia lelkiismerete, már állnának az Ipoly-hidak, a munkanélküliség nem volna 30% körüli, volna ezen a vidéken pár nagyobb gyár és volna legalább egy valamirevaló autóút, hogy sztrádáról már ne is beszéljünk – mert hiszen nem vagyunk „túl igényesek“. Eddig sem voltunk azok – sajnos!

Vagy talán eljött az idő a fokozott igényességre? Lehet, hogy a magyarokkal együtt élő szlovákok is megköszönnék – hiszen az EU és a NATO tagja mindkét ország! Csak meg kellene egyezni…

    

Agárdy Gábor

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!