A francia hatóságok egy kivételével az összes üzemanyagraktár és finomító blokádját feloldották a tegnap. A munkajogi törvénymódosítás miatti országos sztrájkhullám során a tüntetők az összes finomítót blokád alá vették a hét elején.
A blokád miatti üzemanyag hiány ezzel azonban még nem oldódott meg, mivel az alkalmazottak több mint fele csatlakozott a sztrájkokhoz – így a finomítók csak csökkentett módban tudnak termelni. A Franciaországban található 8 finomítóból 6-ban sztrájkolnak.
A blokád során 2200 benzinkút közül 770-ben teljesen kifogyott az üzemanyag, másik hetven töltőállomást pedig a rendőrség, a mentők és a tűzoltók számára különítettek el.
Óriási sztrájkhullám a vitatott munkatörvénykönyv miatt
Franciaország már hónapok óta rendkívül fokozott sztrájkhangulatban van. Görögországhoz hasonlóan egymást érték a tüntetések, hol a vasutasok, hol a kórházi alkalmazottak tüntettek, éltek a munkabeszüntetés jogával a vasutasok, a légiirányítók, a tanárok és múzeumi dolgozók is. A tüntetések során 1300 embert vettek eddig őrizetbe.
A legutóbbi zavargások elfajulásának oka, hogy a francia kormány megkerülve a parlamentet, rendeletben fogadta el a vitatott munkatörvénykönyv-módosítást, hogy az nehogy elbukjon a plénum előtt.
A francia munkajog eddig (szlovákiai mércével mérve) rendkívüli mértékben védte az alkalmazottat a munkáltatóval szemben. Az eddigi törvény 35 órás munkahetet ír elő, megszabja a munkaidő vége, és a következő napi munkába lépés közt eltelt minimális időt (hétköznap ez 11 óra, hétvégén 35), és nagyon szigorú feltételekhez köti az alkalmazott elbocsátását. Mindezen túl, a francia minimálbér nettó 1144 euró (35 órás munkahét esetén) az idei évben. Franciaországban az egy héten ledolgozott munkaórák átlagos száma 36,11 óra (Németországban vagy Hollandiában még ennél is kevesebb ) – Szlovákiában 39,7 óra.
Mi változott?
Az újragondolt módosítás már nem órászám-emelést fogalmaz meg, hanem meghagyja ugyan a 35 órás munkahetet, de azt csak három hónapos átlagban kell betartani. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató kitolhatja a munkaórák számát akár 48 órára (cca. 9,5 óra/nap), kivételes esetekben 60 órára (12 óra/nap).
A cégek az új szabályozás értelmében maguk határozhatják meg a túlóradíjakat. Eddig az első 8 órányi túlórára 25 százalékot, az ezen felül végzett többletmunkára 50 százalékot kellett rászámolnia a munkáltatónak, kivételes esetben ezt csökkenthette 10 százalékra. A módosítás csupán 10 százalékban minimálja túlóradíjakat.
A cégek javára módosultak az elbocsátás feltételei is, gazdasági okokkal indokolva például különösebb probléma nélkül leépíthető lesz a munkaerő-állomány.
Vajúdó Nyugat-Európa
A sztrájkok fellegvárának tartott Franciaországban milliós nagyságrendűre rúgott a tüntetéseken részt vevők száma, akik között megjelentek természetesen a szélsőségek is.
Hasonló okokból demonstrálnak Belgiumban is a közalkalmazottak, akik a munkatörvénykönyv számukra előnytelen módosításán kívül amiatt is felháborodtak, hogy a politikusok megszavazták maguknak a javaslatot, miszerint 55 évesen korkedvezménnyel nyugdíjba vonulhatnak.
Mindeközben Szlovákiában 405 euró a bruttó minimálbér, az OECD 38 országa között (nem az EU-28!) nálunk van az egyik leghosszabb munkahét, és a szlovákiai „tömegtüntetések” létszáma rendszerint mindössze néhány ezer főre korlátozódik.
Euronews.com, Körkép.sk
Nyitókép: Telegraph.co.uk
Kapcsolódó cikkek:
Az alkotmány segítségével kerülné meg a francia a kormány a parlamentet
Megosztás:
Címkék: demostráció Főoldal Franciaország millió minimálbé munkahét munkajog munkaóra munkatörvénykönyv országos sztrájk tüntetés zákonník práce
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.