A Selyemút olyan birodalmak fejlődésében játszott meghatározó szerepet a történelem során, mint Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma vagy Bizánc. Az Ázsia keleti, déli és nyugati részeit Európával és Észak-Afrikával összekötő kereskedelmi útvonalat először Ferdinand von Richthofen német geográfus nevezte Selyemútnak 1877-ben.
A történelmi előzményekre hivatkozva a Kínai Népköztársaság 2013-ban hirdette meg a 21. századi Új Selyemút programot. Kína célja természetesen a kereskedelmi kötődések elmélyítése nem csak Ázsia többi részével, hanem Európával is.
Az Új Selyemút kiépítésében nagyon fontos szerepet játszanak az utak, vasutak és kikötők, valamint az olyan infrastruktúrák is, mint a kőolaj- és földgázvezetékek. A vasutak esetében kiemelkedő fontosságuak a nyomtávtörések – a keleti széles-nyomtávú vasútról a nyugati keskeny-nyomtávúra való átrakodási pontok, mint a tiszacsernyői (Čierna nad Tisou) átrakodó állomás.
Ahogy arról a Körkép.sk is beszámolt, közel 9 milliárd eurós beruházás keretében valósulna meg a transzszibériai szélesnyomtávú vasútvonal megépítése Szlovákián keresztül, Kassától Pozsonyon át Bécsig, kb. 450 kilométer hosszúságban.
Egyelőre a hatástanulmányok nem igazolják a projekt életképességét, már a harmadikat készítik, amitől a közvetlen érdekeltek (Oroszország, Ukrajna, Szlovákia és Ausztria) azt várják, hogy kellő áruforgalmat mutat majd ki a megtérülés érdekében.
Hányatott előélet
A széles nyomtávú vasút megépítésének ötlete először Moszkva oldaláról vetődött fel, majd az első Fico-kormány elkezdte a tárgyalásokat Oroszországgal 2008-ban. A 2010-es kormányváltás után azonban Iveta Radičová, akkori kormányfő hivatalba lépése másnapján kijelentette, hogy Szlovákiában nem épülhet meg az orosz szabvány szerinti vasútvonal.
2012-ben megbukott a jobbközép kormány, és Robert Fico régiúj miniszterelnök 2013-ban (abban az évben, mikor Kína elindította az Új Selyemút-programot) Bécsben aláírta a szándéknyilatkozatot a Közép-Európát a Távol-Kelet kereskedelmére rákötő vasútvonal megépítéséről.
Akkor a projekt összköltségét 6 milliárd euróra becsülték. Természetes a Nyugat nem örült a stratégiai szempontból jelentős összeköttetés megvalósulásának, az orosz fél ezért többször azt hangoztatta, hogy az eddigi megvalósíthatósági tanulmányok sikertelensége mögött is a nyugati érdekek húzódnak meg.
Országonként eltérő érdekek és hozadékok
Szlovákia számára az előnyök jelenleg nem annyira meggyőzőek, mint elsőre gondolhatnánk. 2013-ban Simon Zsolt (Most-Híd) parlamenti képviselő kijelentette, hogy a széles nyomtáv megépítése a tiszacsernyői átrakodó-állomás megszűnését jelentené, ami tovább mélyítené a dél-szlovákiai munkanélküliséget.
František Šebej (Most-Híd) egyenesen úgy nyilatkozott, „…miként a gázvezeték is − amelyen keresztül minden földgázunk áramlik − (a széles nyomtávú vasút is – szerk. megj.) felhasználható politikai eszközként”, utalva arra, hogy Moszkva ezzel az új útvonallal szeretné kiterjeszteni befolyását Közép-Európára.
Bécs azonban rendíthetetlenül kiáll a projekt mellett. Nem csoda, ugyanis megvalósulása esetén nála jönne létre az a 200 hektáros óriási átrakodó-állomás, ami több mint 3000 munkahelyet teremtene, ráadásul a bécsi teherforgalom 10 százalékos növekedésével komoly többletbevételre tenne szert.
Oroszország és Kína azonban ennél jóval nagyobb hozadékokat tudhatna magáénak. Ma elsősorban hajókon szállítják áruikat Európába, és a széles nyomtáv megépítésével konténerenként 100-1000 dolláros költségcsökkentésre tehetnének szert, ráadásul 5-ről 2 hétre csökkenne a szállítási idő.
Szlovákiára nézve az egyetlen komoly hozadék a poprádi vagongyár gyártásának és ezzel párhuzamos munkahelyteremtésének növekedése lenne – de erre semmilyen garancia nincs kilátásban egyelőre, és mivel a végállomás Bécs, Pozsonyban sem jön létre annyi állás, mint amennyit a szándéknyilatkozat aláírásakor a szlovák kormány remélt.
Olyan vélemények napvilágot láttak, főleg Oroszország Ukrajnai beavatkozását követően, hogy Moszkvának alapvető érdeke volt a széles nyomtáv végállomását Ausztria területéig tolni: Ausztria ugyanis nem tagja a NATO-nak, miközben Európa szívében található. Ezzel kapcsolatban felmerült a kelet-nyugati irányú illegális fegyverkereskedelem fellendülésének lehetősége is.
Mára a projekt kivitelezésének költségei három milliárd euróval 9 milliárdra emelkedtek, a hatástanulmányok még mindig nem meggyőzőek, és második éve késik a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontja.
A kormánykoalíció ebben a kérdésben (sem) egységes
Bár nagyokat hallgatnak a jobbközép kormánypártok, mind a Most-Híd, mind a Sieť választási programjában szerepelt a széles nyomtávú vasútvonal megépítésének elutasítása. Ezzel szemben a Smer egyértelműen (mivel az ő gyerekéről van szó) támogatja. A témát láthatóan kerülik, valószínűleg a harmadik hatástanulmány elkészültéig nem kell érdemi vitára számítani ebben a kérdésben.
Körkép.sk, Pageobudapest.hu
Nyitókép: emergingequity.com
Kapcsolódó cikkek:
Gáz lesz: Brüsszel és Moszkva között vergődik Szlovákia a gázkérdésben
Megosztás:
Címkék: bécs Főoldal Kassa kereskedelem Kína Nyugat Oroszország pozsony selyemút széles nyomtáv Szlovákia tiszacsernyő vasút
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.