Épül a pozsonyi körgyűrű: Hozadéka még kérdéses, a telekspekulánsok már bekerestek rajta

Hétfőn ünnepélyes keret között, Most-Hidas politikusok tolongása mellett letették a pozsonyi körgyűrű alapkövét. Megkezdődött a Csallóközt átszelő R7-es gyorsforgalmi út és az ezzel összefüggő, Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya-körgyűrű építése.

Eltűnhetnek a Somorja felőli forgalmi dugók, a pozsonyi körgyűrű 1,76 milliárd euróért épül meg és 30 évig törlesztjük majd.

A Somorja városához tartozó Csölösztő településen megrendezett jelképes alapkőletételen Érsek Árpád, a szlovák közlekedési, építési és regionális fejlesztési tárca vezetője elmondta, hogy a munkálatok teljes gőzzel tavasszal indulnak be.

   

Az ünnepélyes alapkőletételen Bugár Béla pártelnök is jelen volt, valamint a Smer államtitkára, Viktor Stromček, aki az egész projektet tető alá hozta. Valójában most még csak a geológiai és ásatási munkálatok kezdődnek, a valódi építkezés tavasszal indul be. A sofőrök a körgyűrűt leghamarabb 2020-ban vehetik birtokba.

A körgyűrűnél drágább projekt eddig csak az R1-es, Nyitrától Garamnémetiig (Tekovske Nemce) vezető gyorsforgalmi út volt, amely a besztercebányai kerülővel együtt 4 milliárd euróba került. Hasonlóan a besztercebányai körgyűrűhöz, a pozsonyit is 30 évig törleszti majd az állam, összesen pedig 1,76 milliárd euróba fog kerülni.

Mit jelent ez a sofőröknek?

A beruházás előnyeit először 2020-ban tapasztalhatják meg a sofőrök, ugyanis a tervek szerint eltűnnek majd a Somorja-Pozsony közötti gyakori forgalmi dugók. A projekt része a Dunaszerdahely felé vezető gyorsforgalmi út is.

Hogy mennyire segít mindez Pozsony közlekedésén vagy a túlterhelt Kikötői hídon, egyelőre pontosan nem tudják még az állami elemzők sem. A közlekedésügyi minisztérium szakértői például azt írták, hogy a Kikötői híd nem biztos, hogy jól jár vele.

A gyakorlatban ugyan a városba vezető közlekedés könnyebbé válhat, de a központi közlekedés bonyolódhat. A körgyűrű ugyanis távol lesz Pozsonytól és az állam nem foglalkozott azzal, hogy van-e lehetőség a belvárosi közlekedés javítására más, olcsóbb vagy gyorsabb formában, mint a nagy körgyűrű.

A Pénzpolitikai Intézet egykori igazgatója, Martin Filko szerint egyáltalán nem vizsgáltak meg a „kreatívabb” lehetőségeket, mint például a tömegközlekedés fejlesztését. Ez például a villamosjáratok erősítését, vonatok, autóbuszjáratok szélesítését jelentené, Ján Kovalčík, az INEKO intézet elemzője, aki a Radičová-kormány alatt a közlekedésügyi minisztérium stratégája volt, figyelmeztetett, hogy az állami elemzők hibázhatnak és a körgyűrű paradox módon árthat Pozsony közlekedésének.

A kockázatokkal eddig egyetlen közlekedésügyi miniszter sem foglalkozott. Kezdődött mindez Ján Počiatek (Smer) miniszterrel, a szerződést már Roman Brecely (Sieť) írta alá, az építkezés pedig Érsek Árpád hivatali ideje alatt kezdődik el.

Gyanús földbiznisz 

Az építkezés napjainkban kezdődik, eddig ugyanis az építkezéshez szükséges földek felvásárlásának befejezését várták. Jelenleg még egyetlen parcella sincs a Nemzeti Autópálya Társaság tulajdonában.

A szerződés megszegéséért a körgyűrű építészeitől – a spanyol Cintra cég körüli konzorciumtól –  egyelőre nem részesülünk bírságban. Érsek azt állítja, hogy az állam a parcellák átadását illető időponthalasztásról megegyezett a kivitelezővel.

Mivel a telkek felvásárlásához szükséges költségek nincsenek beleszámítva az építkezés költségeibe, sem a PPP projekt kamataiba, ami további, mintegy plusz 300 millió eurót jelenthet. Ezért az árért pedig egy 30 kilométer hosszúságú autópálya is felépíthető  egyszerű terepen.

Annak ellenére, hogy főként olyan szántóföldről van szó, melynek négyzetméterét 0,8 euróért árulják, az állam mégis építkezési parcellaként vásárolja föl, melyek – érthető módon – Pozsonyban a legdrágábbak. Ennek ellenére az állam nem változtatott a módszeren.

Bugár is több, mint 500 ezer eurót keresett

Mindez azonban a földeladók számára jó hír.

 

Mint ismert, Bugár Béla jó üzletet kötött, amikor 2006-ban egy rokonától 25 ezer euró értékben vásárolt földet, ugyanis két évvel ezelőtt az államnak már fél millió euróért adta el. A felértékelődés oka az R7-es gyorsforgalmi út építése, melynek útvonala épp Bugár telkén halad majd keresztül. A pártelnök a sajtó érteklődésére elmondta, hogy nem volt tudomása a tervezett útvonalról, amikor megvette a földet.

Egyes vélemények árnyaltabbá teszik az új infrastruktúra megítélését, ezek szerint ugyanis az új út tovább gyorsítja majd a jelenleg még magyar tömbnek számító Csallóközbe a szlovák betelepülést.

Forrás: DenníkN/Körkép.sk

Nyitókép: Pravda