Alig pár nappal ezelőtt érkezett a hír, hogy a Pénzügyminisztérium az idei költségvetésben kissé elszámolta magát, és a várttól 200-300 millióval kevesebb adóbevétel kerül az államkasszába. A hiba ellenére Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter magabiztosan szorgalmazza az adósságfék eltörlését. A téma, bár unalmasan hangzik, minden egyes szlovákiai polgárra kihat.
Kezdjük talán ott, hogy a Cenastatu.sk adatai szerint az államadósság mértéke 44,7 milliárd euróra rúg, minden egyes szlovák állampolgárra a csecsemőtől a kisnyugdíjasig 8041 euró államadósság jut (plusz az emberek saját hitelei). Szeptemberben ennek a növeléséről döntene a kormány. Az erről szóló kormányjavaslatot a koalíciós közösen nyújtotta be – vagyis a beterjesztői között van smeres, SNS-es és most-hidas képviselő is. Az adósságfék feloldása sokak szerint kinyitja Pandora szelencéjét, mert súlyos eladósodás is lehet belőle.
Az adósságféket 2011-ben annak érdekében fogadta el a Radičová-kormány, hogy megakadályozza a mindenkori kormányok és politikusok mértéktelen költekezését és az adófizetők eladósítását. Az alábbi grafikonból jól látszik, hogy az adott évben az állam által felvett új kölcsönök nagysága többé kevésbé a választási évekhez igazodik: a választásokat megelőző évben mindig jóval nagyobb a felvett hitel nagysága – nyilvánvaló okokból.
Mi az az adósságfék
Az adósságfék egy olyan alkotmánytörvény, amely az államadósság bizonyos szintű átlépése után különböző mértékű szankciókat ró ki az államra.
Az első határértéknél (az államadósság a GDP-hez mért aránya átlépi az 50 százalékot – ma 51,9 százalék) a pénzügyminiszternek hivatalos levélben kell értesítenie a parlamentet az adósság mértékéről és annak okairól.
A második biztonsági vonalnál (53 százalék) a kormánynak olyan javaslatot kell beterjesztenie a parlament elé, ami az államadósság csökkentését szolgálja és ami csökkenti a kormány tagjainak fizetését az előző évi szintre.
A harmadik biztonsági vonal (55 százalék) átlépésénél az adósságfék már bekeményít. A Pénzügyminisztérium fixálja a költségvetési kiadások 3 százalékát, a kormány és az önkormányzatok a következő év költségvetéseiben nem emelhetik a kiadások mértékét (vagyis nem költhetnek többet, mint korábban, még ha szükség is lenne rá például egy iskola felújítás érdekében).
A negyedik, 57 százalékos küszöb átlépésével a kormány új, kiegyensúlyozott költségvetést terjeszt be, a parlament pedig szavaz róla.
Az ötödik határérték (60 százalék) felett a kormány bizalmi szavazást kezdeményez saját magával szemben. Persze, csak ha tartja magát a törvény betűjéhez.
A legjobb és a legrosszabb eshetőségek
Lényegében elmondhatjuk, hogy jelen körülmények között ez az egyetlen olyan téma a koalícióban, amiben zokszó nélkül mindhárom kormánypárt egyetért. Nem csoda tehát, hogy a pénzügyminiszternek már világos elképzelései vannak arról, hogyan lehet részben megszüntetni, vagy megkerülni az adósságféket – természetesen a törvényes keretek között, apró módosításokkal.
Az egyik verzió szerint átfogalmaznák, mi az az államadósság, pontosabban, hogy hogyan számolják ki. Jelneleg ugyanis a bruttó államadósságot veszi figyelembe az adósságfék, ami nem veszi figyelembe, mennyi pénzzel rendelkezik az állam a saját bankszámláin. A bruttó államadósság mindig magasabb a nettónál, így (papíron legalábbis) tovább nyújtózkodhatna a kormány. Ám valószínű, hogy az Európai Bizottság nyomására úgy kellene átdolgozni az adósságfék törvényét, hogy az a nettó államadósságot vegye figyelembe – a trükk tehát csak fél siker jelentene.
A második– az a Körképen is gyakran idézett Pénzügypolitikai Intézet asztaláról származik –, hogy megszüntetné a fent említett határértékek csökkenését (vagyis kevésbé lenne szigorú a törvény). A jövő évtől ugyanis a küszöbértékeknek 1 százalékponttal kell csökkennie minden évben, vagyis tíz év múlva egy mostanihoz mérhető államadósság már a kormány bukását jelentené (!).
Ez az egyik legelfogadhatóbb forgatókönyv, főleg, hogy az ötletgazda kihangsúlyozza, hogy az újonnan felvett hiteleket „ne csak aszfaltba” hanem például az oktatásba és az egészségügybe is fektethetné a kormány.
A kormány ötlete
A harmadik lehetőség – a lehető legrosszabb forgatókönyv – befektetési kivételek megfogalmazása. Ez azt jelenti, hogy egy-egy kiválasztott projekt nem kerülne bele az államadósságba, mikor az adósságfék határértékeivel hasonlítják össze. Akár az is megtörténhetne, hogy az autópályák megaprojektjei – legyenek bármennyire túlárazottak – semmilyen hatással nem lennének az adósságfékre, a kormányzat pedig következmények nélkül növelhetné a kiadásokat.
Persze, ha ez utóbbit szavazza meg a parlament, Kažimír azt ígéri, hogy egy külön bizottság fog három-ötödös többséggel kivételeket megszavazni. Persze, utólag, ha erre mégsem kerül sor, hiába kérjük rajta számon.
Körkép.sk, eTrend.sk
Nyitókép: TVnoviny.sk
Kapcsolódó cikkek:
Adósságfék eltörlése: csigatempóban, hitelből, pazarló módon építenének autópályákat
Érsek eltörölné az adósságplafont, hogy legyen pénz a R7-es alatti telkek felvásárlására
Megosztás:
Címkék: adósságfék államadósság eladósítás eladósodás Főoldal kormány kormányzat Peter Kažimír Robert Fico Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
