A mai középkorúak nagy része automatikusnak veszi, hogy nyugdíjnak lennie kell. A tőlük fiatalabbak már kételkednek, a mai huszon- és harmincévesek pedig lemondtak róla. Leginkább azért, mert arra számítanak, hogy a kormány addigra úgy megemeli a nyugdíjkorhatárt, hogy nem érik meg azt. Mit mondanak a számok?

 

Szlovákia és az Európai Unió egyik legégetőbb kérdése a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Tegnapi cikkünkben bemutattuk, milyen magasságokba emelkedhet a nyugdíjkorhatár az elkövetkező évtizedekben, és hogy milyen nyugdíjra számíthatnak a mai negyvenesek és harmincasok.

 

Most nézzük meg, hogy tulajdonképpen mennyit (meddig) örülhetünk a nyugdíjas éveinknek. Szlovákiában az OECD elemzése alapján tavaly a 62 évesen nyugdíjba menők életkilátásai 18,3 évre tehetők. 2020-ban ez a szám 18,8 évre emelkedik, 2030-ra átlépi a 20 évet, 2060-ra pedig 24 évre nő – vagyis megközelítjük a 90 éves átlagos élettartamot.

 

 hirdetes_400x285  
A politikusok előszeretettel állítják be 0 összegű játéknak a nyugdíjrendszert – vagyis vagy a nyugdíjasok, vagy a munkások fizetnek rá – pedig valójában az állam gazdálkodása (vagy pazarlása) határozza meg, mennyi jut és mennyi marad. Fotó: Bloomberg.com

 

Emelés, emelés, emelés…

 

Mindemellett azonban az ifjabb generációk számának csökkenése miatt (a kivándorlás, agyelszívás, termékenységcsökkenés, gyerekvállalási hajlandóság itt a fő tényezők) a kormányzat szigorítja a nyugdíjba vonulás feltételeit. Ennek egyik formája, hogy évi 76 nappal kitolja a nyugdíjkorhatárt az 1954 után születetteknek. Ha ebből a 76 napból indulunk ki, akkor durva becsléssel azt látjuk, hogy 2020-ban a korhatár emelése miatt már csak 18,12 évig élvezhetjük jól megérdemelt nyugdíjunkat. Magyarul, gyorsabban emelik a nyugdíjkorhatárt, mint ahogy nő a várható élettartam.

 

Persze, ez így nem teljesen igaz. A kormány vonatkozó rendelete az éppen aktuális nyugdíjkorhatárt a Statisztikai Hivatal aktuális éves adatai szerint határozza meg, vagyis (elviekben) ennek függvényében növeli, vagy épp csökkenti a korhatáremelést. (A cinikusok nyilván arra gondolnak, hogy minden statisztika manipulálható…). Érdemes tehát figyelni a kormány lépéseit ebben az ügyben.

 

Ennyi az átlagnyugdíj Szlovákiában – épp hogy csak lépést tart az inflációval

 

Valaki fizetni fog

 

Ódor Lajos, a Szlovák Költségvetési Tanács tagja nemrégiben egy interjúban kerek perec kimondta, hogy vagy a nyugdíjakat vágjuk vissza, vagy a fiatalokat adóztatjuk meg. Mivel a nyugdíjasok száma fog emelkedni, nyilván a politikai pártok szociális érzékenységre játszva az első lehetőséget kizárják, és a másodikat választják. Pedig van harmadik út is.

 

Mégpedig az egészséges gazdaság-, költségvetési és szociálpolitika. A Pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet tavaszi elemzésében kiemelte, hogy Szlovákia előtt három komoly kihívás áll: a foglalkoztatás növelése, az oktatásügy fejlesztése és az egészségügy rendbetétele.

 

Ódor: Vagy megadóztatjuk a fiatalokat, vagy visszavágjuk a nyugdíjakat

 

A szlovákiai jövő három pillére

 

A felsorolás végéről kezdve: az egészségügy rendbetétele nem a kórházak adósságának adófizetőkre történő ráterhelését jelenti, hanem az elkerülhető halálesetek csökkentését, a szolgáltatások és a kórházi környezet színvonalának növelését, a felszereltség javítását, amelyek közvetve hozzájárulnak, hogy minél hosszabb ideig élhessünk egészségben (Szlovákia az egészségben leélt évek számát tekintve a második legrosszabb az EU-ban). Főleg, hogy az egészségügyi ellátás két fő célcsoportja éppen a gyerekek és az idősek.

 

Az oktatásügy fejlesztésére azért van szükség, mert enélkül Szlovákia az marad, ami ma is: a nyugati multinacionális vállalatok összeszerelő-üzeme. Az életszínvonal növelése és az elvándorlás csökkentése csak akkor képzelhető el, ha nő a termelékenység, amivel egyúttal emelkednek a reálbérek is, vagyis van miből befizetni azt az adót, amit a nyugdíjak kifizetésére be kell fizetni. Nem szabad kihagyni azt a tényt sem, hogy a szlovákiai munkahelyek a legsebezhetőbbek az informatizációval és a robotizációval. A hivatalos becslések szerint 30-50 éven belül a mai munkakörök fele megszűnik, vagy teljesen átalakul. Megfelelő oktatás és képzés nélkül a gyermekeink (unokáink) aligha kapnak munkát az új körülmények között.

 

És végül a foglalkoztatottság. Jelenleg Szlovákiában az egyik legmagasabb a tartós munkanélküliek aránya: az állástalanok két harmada több mint egy éve nem dolgozik. Ez hatalmas problémát jelent. A fiatalok (20-35 év közöttiek) kb. ötöde állástalan, ez szintén nagy gond. A munkanélküli párok nem vállalnak gyermeket, és (ahogy Ódor Lajos említette), aki ma nem születik meg, az húsz-huszonöt év múlva nem kezd el dolgozni – ki fizeti majd be tehát a nyugdíjakat?

 

Koncertre, filmre és méregdrága megvendégelésre költötte az állam a kórházak tartalékalapját

 

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: weforum.org

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!