Holnap, azaz január 23-án kezdődik a Világgazdasági Fórum a svájci Davos városában. Minden évben itt gyűlnek össze a világ legbefolyásosabb vezetői, hogy a globális gazdasági és társadalmi kihívásokról egyeztessenek – luxuskörülmények között. Nem véletlen, hogy a világ egyik legnagyobb humanitárius csoportja, az Oxfam a találkozó előestéjén hozza nyilvánosságra a globális vagyonegyenlőtlenségről szóló jelentését.

 

A jelentés minden évben hatalmas felháborodást kelt, az elmúlt időszakban azonban különösen, elég csak a tavalyi hamburgi G20 találkozóra gondolni, ahol Németország egyik legnagyobb városa gyakorlatilag zavargásokba süllyedt – a német választási kampány kellős közepén.

 

Az Oxfam jelentése szerint a tavalyi évben termelt globális vagyon 82 százalékát az emberiség legtehetősebb 1 százaléka „vágta zsebre”, miközben a legszegényebb 3,7 milliárd ember vagyona nem változott, vagy csökkent. Ez egyértelműen a gazdagok és szegények közti szakadék mélyülését jelenti.

 

 hirdetes_300x300  

„Megtört gazdaságunk lehetővé teszi egy szűk elit számára, hogy hatalmas vagyont gyűjtsön” – fogalmaz az Oxfam jelentése, hozzátéve, hogy ez azonban a világgazdaság virágzásának, hanem a gazdasági rendszer kudarcának a jele. A tanulság igazán szomorú: a gazdaság jobban jutalmazza a gazdagságot, mint a kemény munkát.

 

„Kizsákmányolják az embereket, akik a ruháinkat varrják, mobiljainkat rakják össze, termesztik az élelmiszer alapanyagokat. Az olcsó élelmiszer bebiztosítása mellett pedig busás nyereséget vághatnak zsebre a gazdag befektetők”

 

Oxfam: A leggazdagabb 1 százaléknak több pénze van, mint mindenki másnak összesen

 

A jelentés máshol azt írja:

 

„A világon mindenhol, a gyenge fizetések segít hozzá egy szűk réteget a még nagyobb gazdagsághoz. Gazdaságunk a hétköznapi munkásokra épül, akik mégis szegénységben élnek, miközben a gazdasági növekedés hozadékai egyre kevesebb kézben koncentrálódik.”

 

Az Oxfam arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkalehetőség megléte önmagában még nem jelenti a szegénység felszámolását. A Föld lakosságának 56 százaléka nap 2-10 dollárból tengeti életét, a fejlődő világ munkásainak egy harmada pedig a szegénységi küszöb alatt él. Kiemelik, egy nyugati vezérigazgató négy nap alatt megkeresi azt a pénzt, amit pl. a bangladesi farmer egész életében.

 

A tavalyi év második fele és 2018-is úgy tűnik a hölgyekről szól, az Oxfam különös hangsúllyal emelte ki a nemek közti kereseti lehetőségek különbségeit, ami világszinten 23 százalékos, és ha nem változik a helyzet, ez az arány 217 évig érdemben nem is fog változni. A világon 26 százalékkal kevesebb nő dolgozik, mint férfi.

2017-ben a leggazdagabbak vagyona 762 milliárd dollárral növekedett. Ez az összeg 7-szer is elég lenne a szélsőséges szegénység felszámolására. Eközben a munkások fizetése világszinten mindössze 2 százalékkal emelkedett, szemben a milliárdosok 13 százalékos vagyongyarapodásával.

 

 

 

2017 legjei a Körképen: A Rothschild család ötször olyan gazdag, mint a világ 8 leggazdagabb embere együttvéve

 

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: 444.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!