Robert Fico kormányfő a minap bejelentette a sajtónak, hogy Szlovákia már nem a nagy autógyárak összeszerelőüzeme, a munkások ugyanis már nem lemezeket illesztenek össze, hanem kábeleket gyártanak, és „az egy teljesen más iparág”.

 

Tény, hogy Szlovákia és a Visegrádi Négyek az elmúlt években jelentősen növelte a termelékenységét, és az egyszerű gyártósori munkakörök már visszaszorulóban vannak, megnőtt az igény szakképzett munkaerőre. A ‘Világgazdaság’ magyar portál nemrég két, a magyarországi cégvezetőt idézve azt írta:

 

„a régióban folyamatosan emelkedő bérek miatt az egyszerű munkafolyamatokat már nem éri meg a multiknak idetelepíteni, Indiában és a Közel-Keleten sokkal olcsóbb a munkaerő”

 

illetve:

 hirdetes_810x300  

 

„Ide az jöjjön, aki magasan képzett munkaerőt keres, mert ma már itt a »kéz« nem olcsó, de az »agy« még igen.”

 

Utalva arra, hogy magasabb hozzáadott értéket előállító mérnökök és szakmunkások arányaiban Magyarországon is kevesebbet keresnek, de az egyszerű gyártósori munkás meg viszonylag drága. Ráadásul ezek a munkakörök a robotizáció térnyerésével a következő évtizedekben megszűnnek.

 

A fenti megállapítás igaz Szlovákiára is. Példaként említhetnénk azt, hogy 70 ezer szabad, szakképesítést igénylő álláshelyre nem találnak a cégek alkalmazottakat Nyugat-Szlovákiában.

 

Fico: Szlovákiából modern gazdaságot csinálunk. Már nem csak összeszerelő műhely vagyunk

 

Mennyire vagyunk/nem vagyunk összeszerelőműhely?

 

A szlovák miniszterelnök kijelentésében van némi igazság, bár az elmulasztott oktatásügyi intézkedések miatt a jelenlegi helyzetért a kormányzat nagy mértékben okolható. Az Autóipari Szövetség nem véletlenül jelezte a koalíciónak, hogy a szlovák autógyártás mérföldkőhöz érkezett: vagy megőrzi versenyképességét, vagy elindul a hanyatlása.

 

Még mielőtt megnéznénk, mennyire vagyunk/nem vagyunk összeszerelőműhely, érdemes megnézni a szlovákiai autóipar legfontosabb számait:

 

  • Az autógyárak közvetlenül 129 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, közvetve további 120 ezret. Ez az összes szlovákiai munkás több mint 10 százaléka.
  • Az ország ipari termelésének 44 százalékát adja az autóipar, valamint
  • az ipari export több mint 40 százalékát, ami
  • összesen 26 milliárd eurót jelent.

 

Ezek a számok jól hangzanak. Most jöjjenek a kevésbé előnyös adatok:

 

  • A Morgan Stanley kereskedőház közelmúltbeli tanulmánya szerint a szlovákiai autóipar hozzáadott értéke az export arányában 40 százalék. Ez azt jelenti, hogy az exportált autó értékéből 40 százalék keletkezik Szlovákiában, a többi külföldön rakódik rá (előtte vagy utána). Például, egy 20 ezer euróért exportált, itt legyártott jármű esetén Szlovákia hozzájárulása 8000 euró.
  • Összehasonlításul a MS számításai szerint Magyarországon az exportarányos hozzáadott-érték 39, Lengyelországban 53, Csehországban 47 százalék.

 

A hozzáadott értéket nem csak az exporthoz, hanem a termelési értékhez viszonyítva is kifejezhetjük. E tekintetben Szlovákia az elmúlt években (jelentős fejlődés mellett) a leggyengébb hozzájárulást produkálta. Míg például a cseh autógyárak munkásai 20 százalékkal járultak hozzá az autók értékéhez, addig a szlovákiai munkások 12,7 százalékkal (Eurostat 2016-os adatai alapján). Magyarországon ez az arány több mint 17 százalék.

 

Messze vagyunk tehát attól, hogy magas hozzáadott értéket képviselő gazdaságunk legyen, és ne az alacsonybérezésű munkakörök domináljanak az országban. A Szlovák Autóipari Szövetség tanulmánya szerint egy autóipari szlovákiai munkás évente 75 ezer eurónyi értéket termel (háromszor annyit, mint a szlovákiai átlag). Ha megnézzük, mennyi egy átlagos autóipari munkás éves bevétele, a különbség önmagáért beszél.

 

Körkép.sk

Nyitókép: touchit.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!