A Tátra alatti országnak inkább a Nyugathoz, vagy Kelethez kéne tartoznia? A legtöbb szlovákiai lakos úgy véli, inkább valahol a kettő között. Ez azonban – írja a Trend gazdasági napilap – nagyon törékeny geopolitikai pozíció. Hasonló helyzettel csupán Svájc rendelkezik, amely sem az EU-nak sem a NATO-nak nem tagja.
A Francia Központi Bank legfrissebb elemzése azt próbálta meg bemutatni, miért előnyös Szlovákia számára az uniós és atlanti tagság. A francia sztárközgazdász, Piketty a Körkép.sk-n is közölt elemzése rámutatott, hogy az uniós forrásoknál jóval több tőke hagyja el a visegrádi országokat az EU-s csatlakozás után piacot szerző nyugati multikon keresztül.
A francia jegybank azonban ezt a körülményt nemes egyszerűséggel kihagyta, és csak azt vette górcső alá, mennyire segített az EU-s tagság az új tagállamok külkereskedelmének. Arra jutottak, hogy Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Csehország lennének a legnagyobb vesztesei az EU esetleges szétesésének.
Ezt arra alapozzák, hogy ezen országok GDP-jének 14 és több százalékát az EU-s tagság indukálja – Magyarország esetében konkrétan 14-18 százalékot állapítottak meg. Szlovákia pedig a bruttó hazai össztermék 10 százalékában függ az EU integrációtól – ami közvetlenül 8 milliárd eurót jelent évente.
A francia elemzők két forgatókönyvet vizsgáltak. Az egyik esetben feltételezték, hogy a ma uniós tagállamok egyik napról a másikra már nem a közös uniós szabályok szerint kereskednek, hanem a világkereskedelmi egyezmények alapján (kvázi eltüntették a képletből az Uniót). A másik forgatókönyv esetében valamilyen különegyezményeket kötnének egymással.
A második esetben a károk valamivel kisebbek lennének. A kis, nyitott gazdasággal (értsd: a külföldi keresletnek végletekig kiszolgáltatott) szlovák gazdaság tehát rendkívüli mértékben függ az EU-s integrációtól.
A francia jegybank elemzése azonban csak fenntartásokkal fogadható el. Az unió szétesése nyilván hatalmas károkat okozna a gazdaságoknak. Ami különösen érdekes, hogy a közölt adatok szerint épp a franciák, az olaszok és a spanyolok vesztenének a legkevesebbet az EU megszűnésén, pedig ma épp az ő gazdaságuk a legsérülékenyebb a magas munkanélküliség és az olasz bankszektor válsága miatt.
Az elemzés nem számol a külső tényezőkkel sem: a kínai, vagy orosz piac könnyebb elérését illetve megjelentését – amely többek között Németország számára is fontos kérdések. Ahogy nem számol azzal sem, hogy a nyugati országok demográfiai válság felé haladnak, a keleti uniós tagállamok azonban kevésbé, vagy legalábbis megvan az esélyük, hogy fordítsanak rajta.
A francia elemzés nem csak a V4-gyel nem számol, de nem taglalja a Kelet és Nyugat közé ékelődő, egyre gyakrabban emlegetett projektet sem, az Intermariumot, amely lényegében egész Közép-Európát egy gazdasági és politikai szövetségbe tömörítené a jövőben az Balti-tengertől az Adriáig és a Fekete-tengerig.
A teljes elemzés angol nyelven itt tekinthető meg:
Körkép.sk
Nyitókép: 888.hu
Kapcsolódó tartalom:
Focus felmérés: a felvidéki magyarok harmada nem örül Szlovákia uniós tagságának
Megosztás:
Címkék: amgyarország elemzés európai uniós Főoldal francia jegybank francia központi bank gazdaság közös piac szlováskia V4 Visegrádi négyek
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.