A törékeny kormánykoalíció és Angela Merkel meggyengült pozíciója veszélyezteti Németország elsőségét a szofisztikált technológia és a mesterséges intelligencia-kutatások terén – derül ki a Politico.eu brüsszeli hírportál háttércikkéből.
Angela Merkel nemrég Kínában járt, ahol többek között a világ második legnagyobb gazdaságának kiemelkedő tech-vállalatainak vezetőivel találkozott, és nem volt oka örülni. Németország a jelek szerint kezd lemaradni az USA és Kína mögött mesterséges intelligencia-kutatásában, ami a mai technológiai fejlesztések egyik alapját képezi.
A Politico szerint a Kína által AI-kutatásra fordított összeg és emberanyag mennyisége letaglózta a német kancellárasszonyt, aki hazatérve Németországba azonnal összerántotta az ország 32 legnevesebb AI-szakértőjét, hogy megtudja, milyen Németország versenyképessége a területen. A dolog jelentőségét nem szabad lebecsülni: Németország GDP-jének csaknem felét az exportkereskedelem adja, annak alapja pedig a magas hozzáadott értéket képviselő kifinomult technológia alkotja. Így a kérdés a német gazdaság jövőjéről szól, nem pusztán az AI-fejlesztésekről.
„A felvilágosodás kora óta, évszázadokon keresztül Európa volt a technológiai újítások úttörője. Ma már nem ez a helyzet. Van okunk aggódni”
fogalmazott később a sajtónak.
Zuckerberg szerint nem veszélyes a mesterséges intelligencia
Nemkívánatos akadályok
Bár Németország Európa legegészségesebb és leggazdagabb gazdasága, az ipari gyártás és fejlesztések területén birtokolt elsőbbségét könnyen elveszítheti, ha nem tud lépést tartani az amerikai és kínai AI-technológiával. Abban ugyanis a szakértők között is nagy az egyetértés, hogy a mesterséges intelligencia kutatása lesz a következő évtizedekben a gazdasági versenyképesség alapköve.
Németországban a probléma összetett, egyrészt gazdasági, másrészt politikai tényezők hátráltatják a felzárkózást. Komoly intézményi akadályok nehezítik az előrelépést, amelyeket csak politikai akarattal lehet ledönteni. Ám 2017-ben egy nagyon ingatag és törékeny német nagykoalíció alakult, amely a migránsválság okán egyik belpolitikai válságtól a másikig botladozik. Ilyen körülmények között a politikusok egyszerűen képtelenek kompromisszumra jutni egy közös cél érdekében.
Így, az egyik probléma a befektetések hiánya mind az állam mind a magánszektor részéről, másrészt Németország is súlyos agyelszívástól szenved: a vezető kutatók, szakértők és mérnökök legjobbjai elhagyják az országot, elsősorban az amerikai cégek csábításainak engedve.
Kidobott pénzek
Tavaly Merkelék összehívtak egy technológiai csúcstalálkozót, amelyen bejelentették, hogy Franciaország partnerségével közös hírszerző-fejlesztési központot hoznak létre. Három hónappal később azonban jegelték a témát, mert a pártok nem tudtak kompromisszumra jutni.
A német állami beruházások és az európai támogatások sem hoznak a németek számára előnyt jelentő áttöréseket. Az Európai Számvevőszék jelentése szerint a támogatott kutatások 90-95 százaléka kudarccal zárul. (Furcsának tűnhet, hogy ha kicsit is hasonlít a német rendszer az európai támogatási struktúrához, akkor a támogatás akkor elszámolható, a kutatás nem hozott eredményt, vagyis ha a pályázatban kitűzött célról kiderül, hogy nem teljesíthető – a szerk. megj.)
A minisztériumokon belüli politikai csatározások a vezető vállalatok szerint visszavetik az AI-fejlesztések tempóját, mégpedig olyan mértékben, hogy Franciaországban, Dániában és az Egyesült Királyságban már gyorsabban haladnak e területen a németeknél.
Fegyverkezési verseny
Az AI-fejlesztések azonban nem csak a kereskedelemről, hanem a fegyverkezésekről is szólnak. Az USA és Kína kutatásait a két ország közti fegyverkezési verseny hajtja, miközben Európa egyelőre kimarad ebből a trendből.
Amerika, ahol a világ legnagyobb AI-szakértő gárdája egy maroknyi óriásvállalat ellenőrzése alatt dolgozik, jelenleg az elsőszámú hatalom ezen a téren. Az ő babérjait akarja letörni Kína, amely 2030-ra szeretné átvenni az USA-tól az első helyet: hatalmas összegeket pumpál a kutatásokba és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hozzáférjenek 1,4 milliós lakossága személyes adataihoz – kutatási célokból.
Ami a cégek számára átnyújtott személyes adatokat illeti: az AI-kutatások egyik alapja az adatok kezelése. A nagymennyiségű adatfolyamokban a számítógép megtanulja felismerni a trendet és az összefüggéseket és valamilyen módon interpretálja azokat. A technológiát többek között akár a rákos betegek egyéni kezelésében vagy a számítógépek beszéd formában történő kommunikációjában tudnák felhasználni – hogy a harcászati előnyeiről ne is beszéljünk.
Németország az elmúlt 30 (!) évben félmilliárd eurót költött AI-kutatásokra. Összehasonlítva azzal, hogy Kína egyedül a kínai főváros nyugati felére több mint 1,9 milliárd eurós beruházást fordít, jól megvilágítja a németek problémáját.
Politico.eu, Körkép.sk
Nyitókép: qz.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.