Múlt héten pénteken még Szlovákia-szerte napos, nyárias idő volt. Kedden reggel azonban jó néhányan meleg radiátorokra ébredhettek.
A hőközpontok a lakásokban megkezdték a fűtést, mivel szombattól jelentősen csökkent az átlaghőmérséklet. A tavalyi évhez képest a fővárosban a fűtés megkezdését illetően csak pár napos különbség van.
Tavaly Pozsonyban a fűtési szezon korábban kezdődött, ám az egyes észak- és közép-szlovákiai városokban szinte ugyanabban az időben – szeptember 20-a körül.
A háztartások az elkövetkezendő hónapokban jócskán ráfizethetnek a melegre. A drágulást nemcsak a gáz tőzsdei áremelkedése okozhatja, hanem a világpiaci emissziós kvóták is.
Hogy is van ez a fűtéssel?
A hivatalos fűtési szezon nyolc hónapig tart – szeptembertől április végéig. Mindezt a gazdasági minisztérium rendelete határozza meg. A fűtés megkezdésének konkrét időpontja azonban a kinti időtől függ.
Ahhoz, hogy a lakásokban befűtsenek, a kinti hőmérsékletnek egymás után két nap 13 Celsius-fok alá kell süllyednie, emellett pedig az időjárás-előrejelzésnek azt kell jósolnia, hogy ezek az értékek nem is fognak magasabbra kúszni.
Az egyes városokban az elért hőmérséklet alapján kezdenek el fűteni – mondta Stanislav Janiš, a Szlovák Hőszolgáltatók Szövetségének (SZVT) elnöke. Ezért is történhetett meg az, hogy Zsolnán és Poprádon már fűtenek, míg Pozsonyban és Kassán nem.
„A fűtési szezon kezdetén a radiátor egyenetlenül meleg lehet, vagy a levegő áramlását hallhatjuk benne. Ilyenkor a levegőztető szelepeken keresztül ki kell engedni a levegőt a radiátorból“
– tanácsolta Janiš. A szelepből először levegőnek, utána víznek és levegőnek, majd végül csak víznek kellene kijönnie.
Ráfizetünk
Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) adatai szerint tavaly egy lakásnak átlagosan 6700 kilowattóra volt a fogyasztása, míg a lakásra költött átlagos éves költség körülbelül 600 euró volt.
Ezek a költségek azonban idén is nőni fognak – figyelmeztet Peter Marčan, az Energiabiztonsági Intézet képviselője. Elmondása szerint a meleg előállítására nyomást gyakorolhat a gáz árának növekedése a tőzsdén.
A gáz ára az év eleje óta negyedrésszel nőtt a világpiacokon. Amíg februárban egy gigajoul ára két euró alatt volt, addig szeptember második felében már 2,50 euró körül mozgott az ára.
Idén extrém módon drágultak az emissziós kvóták is. Míg az év elején 1 tonna 7 euró körül mozgott, addig idén nyáron ez az összeg 21 euróra szökött fel.
„Az áremelkedés attól függ, hogy a hőközpont a hő előállítására csak gázt, vagy más forrásokat – például hőszivattyút vagy biomasszát is használ-e. Ha ezeket a forrásokat is használja, akkor a gáz áremelkedés nem biztos, hogy fel fog tűnni a hőért fizetett végső számlán“
– mondta Marčan.
Így spórolhatunk
A várható drágulás ellenére a háztartások tudnak spórolni a fűtéssel. Janiš szerint a legegyszerűbb intézkedés, amit a fogyasztók maguk is meg tudnak csinálni az az, hogy a hosszú függönyöket rövidre cserélik.
A hő helyiségekben való szétáradását a bútor is gátolhatja. Ezért nem alkalmas a radiátor elé nagy szekrényeket vagy díványokat helyezni. „Ha eltávolítjuk a radiátor elől az akadályokat, akkor a negyedével több hő áradhat a helyiségbe“ – mondta Janiš.
Emellett a helyiséget nem kell túlfűteni sem. Ha csak egy fokkal csökkentjük a hőmérsékletet a lakásban, máris a hőre fordított kiadások hat százalékát spórolhatjuk meg. Ha például a nappaliban 23-ról 20 fokra csökkentjük a hőmérsékletet, máris 18%-ot spóroltunk meg.
Sme.sk/Körkép.sk
Nyitókép: Fotolia
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
