A szociális csomagok margójára: Már megfizettük az árát

Hamarosan növelik a hat évnél fiatalabb gyermekre érvényesíthető adóbónuszt, részlegesen felszabadítják a járulékok alól a tizenharmadik és tizennegyedik fizetést, bevezetik az üdülési jegyeket, emelik a közfoglalkoztatottak és a nővérek fizetését és ott vannak az ingyen vonatok és ingyen ebédek.

A hárompárti koalíció ezen eredményeit emelte ki a Pravda baloldali napilap internetes kiadása csütörtöki cikkében, amelynek felvezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy idén a természetes személyek (tehát az átlagember) több jövedelemadót fizetnek be, mint a vállalatok. Míg az előbbiek 3 milliárd euróval gyarapítják az államkasszát, addig a vállalatok és cégek alig 2,7 milliárddal.

A nyíltan a Smer intézkedéseit propagáló cikk azonban jónéhány dologról nem tesz említést. Mint például arról, hogy a jövedelemadó nem az állami költségvetést gyarapítja, hanem a településekét. Ráadásul a kis- és középvállalkozások – akik a szlovákiai munkások több mint kétharmadát foglalkoztatják – sem a jövedelemadó miatt aggódhatnak, hanem az évről évre egyre magasabb járulékok miatt.

   

Új adók tömkelege

Miközben a kormányt dicsőítő sajtó a szociális csomagok jótékony hatásáról beszél, következetesen kihagyja az olyan intézkedéseket, amely nem csak a vállalatok, hanem a hétköznapi emberek zsebéből is pénzt húznak ki. Legyen szó természetes vagy jogi személyről, a smeres kormányzat 2012-től tucatnyi újfajta adót vetett ki, amelyek kizárólag az államkasszát növelik (tehát nem kerülnek vissza sem a szociális rendszerbe, sem a településekhez).

Az alábbi képen ennél több is fel van sorolva, de mi csak párat emelünk ki. Például 2013-ban emelték meg a természetes személyek jövedelemadójának kulcsát 25 százalékra. Ugyanebben az évben emelték meg jelentősen az autók regisztrációs díját, és róttak ki járulékterhet a megállapodási szerződés (dohoda) alapján végzett munkára.

Az egyik legérdekesebb, amely a legszemléletesebben mutatja be a kormány trükkös adópolitikáját, a nem életbiztosításokra kivetett adó bevezetése. Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter azt nyilatkozta a törvény bevezetésekor, hogy ez egy teljesen standard adónem, és egyáltalán nem kell, hogy emelkedjenek az emberek költségei.

Csakhogy, ahogy az várható volt, a biztosítótársaságok a 8 százalékos különadót áthárították ügyfeleikre, mivel ebben semmilyen törvény sem akadályozza őket. Ha Kažimír valóban olyan szakember, mint amilyennek a Smer beállítja, ezzel számolnia kellett.

Fico kényelmetlen pillanatai

Láthatjuk tehát, hogy a cégek megadóztatásával kérkedni elég kétélű fegyver. Ahogy például az ingyen vonatok „pozitív” hozadékának emlegetése is: Fico szerint a vasúttársaság ennek köszönhetően faragta le adósságait. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy ahhoz, hogy a vasút évi 2 millióval csökkentse a tartozásait, évente 30 millióval több támogatást kap az államtól.

Richard Sulík ellenzéki politikus joggal vetette Fico szemére nemrég egy vitaműsorban, hogy ugyan lehet ingyen ebédekkel és ingyen vonatokkal kampányolni a Smer részéről, de tény, hogy az adóterhek átlagosan évi 800 euróval emelkedtek 2012-től.

Kažimír a Pellegrini kormányfő által is megerősített hírek szerint a Szlovák Nemzeti Bank elnöki posztjára pályázik. Annak az NBS-nek az elnöki posztjára, amely idén több intézkedéssel is rendkívüli módon megszigorította a hitelfelvétel feltételeit. Nem véletlenül, a szlovákiai állampolgárok a legeladósodottabbak közé tartoznak Európában.

A Fico-Sulík vita margójára: A Smer ideológiai harcot hirdetett, elvégre egy hős sem élhet főgonosz nélkül

Bérproblémák

És itt van még egy ellentmondás: a Smer – SNS – Most-Híd koalíció előszeretettel emlegeti a folyamatosan emelkedő átlagfizetés nagyságát, amely nemrég átlépte az 1000 eurós „álomhatárt”. Két dologról azonban aligha hallhatunk tőlük. Az egyik, hogy ez az átlagfizetés elég egyenlőtlenül oszlik meg a régiók között. Hatalmas a különbség kelet és nyugat között az országban. Ráadásul paradox módon nem Pozsony, hanem Zsolna megye vált a leggazdagabb régióvá.

A másik probléma, hogy az elhanyagolt oktatásügynek és a nagymértékű elvándorlásnak köszönhetően a nyugati országrészben munkaerőhiány lépett fel. Egyelőre ez hajtja felfelé a béreket. Ám a kormányzat külföldi munkások importjával akarja „megoldani a problémát” – és míg ez ügyben már cselekedtek is, az oktatásügy javításáról alig esik szó.

Amint azonban megjelenik az olcsó munkaerő, az megakasztja majd a béreket. Hogy a kormány e téren mekkora mulasztásokat követett el, mi sem mutatja jobban, mint hogy nálunk nőnek leglassabban a bérek régiós szinten.

Körkép.sk/KL

Nyitókép: sme.sk