Az Irán elleni amerikai szankciók november 6-tól teljes erővel sújtják (néhány kivétellel) az összes olyan vállalatot, amely figyelmen kívül hagyja az amerikai szankciók fenyegetését, és folytatja az perzsa-öbölbeli országgal a kereskedelmet. De hogyan tudja betartatni a szankciókat az Egyesült Államok?

 

Valószínűleg a legtöbben már találkoztak olyan esettel – még a SEPA előtti időkből főleg –, mikor egy utalásnál meg kellett adni a bankunk SWIFT-kódját. Ez a kód  nem egy egyszerű azonosító, hanem egy kulcs, amelyen keresztül a banki tranzakciók mérhetetlen mennyiségét kezelik.

 

A SWIFT nem más, mint a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság angol elnevezésének rövidítése. A SWIFT-hálózatba a világ csaknem összes kereskedelmi bankja csatlakozott – a világ 200 országából több mint 11 ezer pénzintézet. A brüsszeli székhelyű rendszer a bankok közti információcseréjéért felel, naponta 30 millió ilyen adatcsere áramol rajta keresztül, amelyek között vannak nemzetközi és belföldi tranzakciók, értékpapírügyletek, devizapiaci kereskedelemi adatok egyaránt.

 

 hirdetes_810x300  

Automatikus és gyors. És fegyverként is használható

 

A SWIF rendszere 124 napig őrzi meg egy-egy tranzakció adatait, vagyis egy időben 3,7 milliárdnál is több pénzcseréről tárol részletes leírásokat. A biztonság érdekében a brüsszeli rendszernek létezik egy „tükörképe” az USA területén is.

 

A rendszer lényege, hogy automatizálja a feladó és a fogadó fél azonosítását az időtakarékosság érdekében. A feladó és a fogadó banki adatai (számlaszám, összeg, név, stb.) kódolva kerülnek felhasználásra, és a bankjaik SWIFT-kódja jelenti az azonosító kulcsot. A rendszer így minimális emberi közreműködéssel végzi a dolgát.

 

Az USA november 4-én minden 2015 előtti szankciót visszaállítana Iránnal szemben

 

Meghajoltak az USA akarata előtt

 

Washington idén májusban jelentette be, hogy visszaállítja az Iránnal szembeni szankciókat, mivel a 2015-ben tető alá hozott iráni atomalku nem hozta meg Amerika számára az elvárt eredményeket. Ám akkor még nem volt biztos, hogy ez a gyakorlatban is sikerül nekik, mivel ehhez szükség volt a brüsszeli SWIFT közreműködésére is – nélküle lehetetlen Iránt kikapcsolni a nemzetközi kereskedelem vérkeringéséből.

 

A SWIFT végül a szankciók újbóli életbelépése előtti napokban jelezte, hogy hajlandó eleget tenni az amerikai elvárásoknak, és felfüggeszti az iráni kereskedelmi bankok hozzáférését a SWIFT szolgáltatásaihoz. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy nem tudnak pénzt fogadni sem fogadni a SWIFT-ben regisztrált bankoktól, pénzáramlás nélkül pedig nincs kereskedelem. A döntés tovább nehezíti az atomalku fenntartásán gőzerővel dolgozó európai gazdasági hatalmak, Oroszország és Kína erőfeszítéseit az amerikai szankciók megkerülése kapcsán. Franciaország épp a SWIFT döntése miatt jelezte, hogy barterügyletekkel folytatná tovább a kereskedelmet Iránnal.

 

A dolog érdekessége, hogy SWIFT elvileg nem kötelezhető arra, hogy teljesítse Washington kérését, mert kizárólag az Európai Unió joghatósága alá tartozik. Az Irán elleni szankciók első körében, 2012-ben a SWIFT például  elutasította az együttműködést az amerikaiakkal, ám ekkor az USA szankciókat fogadott el a SWIFT ellen, így az végül kénytelen volt feketelistára tenni az iráni bankokat.

 

Mindig vannak kivételek

 

A váratlan önkéntes együttműködés mögött az is állhat, hogy Amerika három iráni bankot „humanitárius okokból” mentesített a SWIFT –ről való lekapcsolás terhe alól. Azt nem lehet tudni, hogy egészen pontosan milyen hatással lesz ez az iráni szankciókra és az európai érdekeltek (Franciaország és Németország) lépéseire. A döntés azonban lehetővé teszi, hogy a szankciók ne feszítsék túl a húrt az iráni lakosság körében, ami esetleg destabilizálhatja az országot, és ne sodorják veszélybe az lakosság élelmiszerellátását.

 

A háttérben a kőolaj árának emelkedésétől való félelem állhat. Irán jelentős mennyiséget bocsátott a világpiacra a fekete aranyból (3-4 millió hordót naponta), amelynek pótlása nem könnyű feladat. Mivel Amerika nem szívesen hajtaná fel a kőolaj árát, mert az többek között az oroszok pozícióját erősítené, ezért nyolc államnak kivételt adott a szankciók alól. Ők továbbra is vásárolhatnak Irántól kőolajat, igaz, csak a korábbi mennyiség felét engedélyezték számukra szankciók veszélye nélkül. A listán többek között Kína, Törökország és Dél-Korea is szerepel.

 

Itt az ára az iráni atomalku felrúgásának: jön az üzemanyagdrágulás

 

Körkép.sk

Nyitókép: yahoo.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!