Nyitókép: dens24.sk

 

A vártnál korábban kerülhet pont a felső-nyitrai lignitbányák ügyének végére, bár azt egyelőre nem látni, pontosan milyen formában fog ez megtörténni. A szlovák állam az adófizetők pénzéből évente 115 millió eurót fizet, hogy az egyébként veszteségesen működő bányákat életben tartsa. A politikusok ezt azzal indokolják, hogy erre a régió bányászatára épülő több ezer munkahely megőrzése érdekében van szükség. Azonban új szelek fújnak nem csak az EU-ban, de Szlovákiában is.

 

Peter Žiga gazdasági miniszter nemrég jelentette be, hogy a tervezettnél korábban fogják leállítani az állami dotáció folyósítását a Felső-Nyitra vidékén működő HBP (Hornonitrianske bane Prievidza) vállalat számára. Az eredeti tervek 2030-ig szóltak, a mostani nyilatkozat 2023-as határidőt említ, vagyis 2023 után már nem fizet minden egyes szlovákiai villanyáramfogyasztó 4,356 euróval többet megawattóránként, hogy a veszteséges barnaszénbányákat támogassa.

 

A HBP által termelt barnaszenet a nyitranováki szénerőműben használják fel áramtermelésre – évente két millió tonnát. A szénerőmű háromszáz méter magas kéménye egyedül produkálja az ország több mint 200 gyárkéménye által termelt kéndioxid három negyedét. A második helyezett a Kassa Vasmű, amelynek kibocsátása messze elmarad a nyitranovákitól: részesedése mindössze 11 százalék. Nyitranovák hasonlóan élenjár a nitrogén-dioxid-kibocsátásban is (13 százalék), és persze ott van a széndioxid, valamint a szénkezelés során felhasznált kémiai vegyületek és a keletkező meddőkőzet problémája is.

 hirdetes_810x300  

 

Fotó forrása: Sme.sk

 

Kimutatások szerint több száz haláleset írható a bányák okozta légszennyezés számlájára. A bezárásukat követelő hangok szerint nem csak az állami dotáció összegét lehetne megspórolni, de az állam közvetve a légszennyezés csökkentésén keresztül súlyos milliókat takaríthatna meg az egészségügyi kiadások területé. Az Európai Bizottság becslése szerint a társadalmi hozadék nagysága 160-170 millió euró lenne csak a bányák és a nyitranováki erőmű bezárását követő első évben.

 

Nem csak smeres projekt

 

A politika azonban ezt máshogy látja. Robert Fico idén februárban még kizártnak tartotta, hogy megvonják támogatást a felső-nyitrai bányáktól. A közvélekedéssel ellentétben azonban nem ő tette „kiemelt jelentőségű” területté a bányákat, bár kétségkívül használja fel legjobban marketingcélokra.

 

Még a Dzurinda kormány idején, 2005-ben iktatták törvénybe, hogy „Szlovákia általános gazdasági érdekének védelmében” a Szlovák Villamosműveknek kötelessége felvásárolni a barnaszenet áramtermelés céljából.

 

Ezt akkor Brüsszel előtt is meg kellett indokolni. A legfőbb érv a bányákhoz kapcsolódó 5000 munkahely megmentése volt. Ugyanezt a retorikát vette át az I. Fico-kormány is, azzal a különbséggel, hogy emeltek a téten: 2010-ben egy állami tanulmány szerint a felső-nyitrai bányáktól közvetlenül 4000, közvetve pedig további 12 ezer munkahely függ. A HBP tavaly a támogatások megvonásának hírére reagálva még „felelőtlen politikusokról” beszélt, akik „11 ezer munkahelyet sodornak veszélybe”.

 

Sokan ezeket az adatokat kétkedve fogadják. Többek között azért is, mert a HBP nem csak bányászattal foglalkozik, és a négyezer közvetlen alkalmazottból nyolcszázat más területeken foglalkoztatják – például afrikai harcsákat tenyésztenek, paradicsom termesztenek, illetve kétszázan egy gépipari üzemben dolgoznak.

 

Fotó forrása: venergetike.sk

 

A bányákat és a munkahelyeket azonban már korai temetni. Peter Žiga gazdasági miniszter egyelőre csak az állami támogatás leállításáról beszélt, koránt sem a bányák megszüntetéséről. Sőt, a HBP korábban új tárna megnyitását is tervezte. Pont tőlük származik a  2030-as határidő is, addigra tudnák ugyanis kitermelni a felszín alatti lelőhelyeket – további 5-9 millió tonna barnaszén kitermelését tervezi. Kérdés, hogy dotációk nélkül ez mennyire lehetséges.

 

Azonban nem csak a politikai akaratban történtek változások. ATrencséni regionális Hatóság idén tavasszal elgáncsolta a HBP bányabővítési terveit, arra hivatkozva, hogy a vállalat terve miatt el kéne terelni a Nyitra folyót és egy egész vasútvonalat kellene áthelyezni a bánya 2023 utáni működtetéséhez. A költséget 27-30 millió euróra becsülik. A precedens értékű bejelentéskor mindenki arra gondolt, hogy a bányákat lassan, de biztosan bezárják, erre azonban még semmi sem utal.

 

Most fájna kevésbé

 

Pedig soha job időszakot nem találnának a politikusok, hogy a négyezer szóban forgó alkalmazott számára ne legyen katasztrofális a válság. A régióban történelmileg a legmagasabb a foglalkoztatottság, a Jaguar Land Rover gyárának megnyitásával vannak szabad álláshelyek, így technikailag kivitelezhető a teljes leállítás.

 

Főleg, hogy a barnaszénből előállított villanyáram ára több, mint kétszerese a piaci árnak. A különbséget még a most előre jelzett áramdrágulás sem nagyon tudja feledtetni, a nyitranováki erőmű és a rá épülő széntermelés tehát nem túl piacképes.

 

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a széntüzelésű hőerőművek élettartamának is vannak felső határai. A nyitranováki erőmű nem csak elavult, de már 55 éves, miközben az EU szénerőműveinek átlagos életkora 35 év körüli. A környezetszennyzés mértéke is elég nyomos indok a termelés felszámolása mellett. A nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem szerint a Nyitra Szlovákia legszennyezettebb folyója, a károsanyagok elsősorban HBP-től, a nyitranováki vegyi üzemtől és a szénerőműtől származnak.

 

A német erőművek rosszabbak

 

Szlovákia azonban nem az egyetlen ország, amely a szénerőművek problémáival küzd. Nyitranovák még csak nem is szerepel Európa „Piszkos 30” névre keresztelt negatív rangsorán, ahol a leglégszennyezőbb erőművek legtöbbje német, lengyel. Pedig a németekre nem nagyon lehet ráfogni, hogy elutasítanák a zöldebb energiatermelést. Ennek ellenére a német szénerőművek a tavalyi évhez képest 10 százalékkal növelték áramtermelésüket. Nem is csoda.

 

Németország a fukusimai atomkatasztrófát követően folyamatosan vonja ki nukleáris erőműveit. A hiányt Franciaországból (szintén atomerőművekből) származó energiával pótolta, illetve 35 százalékra növelte a megújúló enegriára épülő áramtermelés kapacitását. Főleg a szélerőművekét. Csakhogy az idei évben a megszokottól eltérően nagyon kevés volt a szél, a lapátok nem dolgoztak, az energiabiztonsági prioritások pedig előnyt élveztek a kibocsátási iránycélokkal szemben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az áramszükséglet két harmadát időjárástól nem függő telepeken állítják elő – erőművekben. Ha valóban mesznik a nukleáris áramtermelés Németországban, komoly kihívást jelent majd a bizonytalan szél- és naperőmű kapacitások stabil kiaknázása.

 

Forrás: Carbonbrief.com

 

Körkép.sk

Nyitókép: Dens24.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!