A magyarok 18 százalékos béremelése riadalmat keltett a német autógyártók körében, mert rávilágított arra, mennyire függnek saját, közép-kelet-európai ellátórendszerüktől – írja a Financial Times amerikai gazdasági napilap.

 

Az FT azt is kiemeli, hogy a közép-európai országok gazdaságának két fontos jellemzője van: a magas munkaerőhiány és az erős, de kölcsönös függőség a németországi autóipar felé.

 

A cikk nem véletlenül beszél úgy, mintha az Audi-sztrák precedens értékű lennek: a 13 ezer embert foglalkoztató győri üzem szakszervezetei által kiharcolt 18 százalékos béremelés a legjobb eredmény, amit Magyarországon szakszervezet valaha el tudott érni. A magyar munkások alkupozíciója pedig elképesztően előnyös volt: a győri gyár leállása miatt veszélybe került a német, ingolstadti üzem termelése is.

 

 hirdetes_810x300  

Kölcsönös függés

 

Az FT azonban azt is hangsúlyozza, hogy a függés kölcsönös, és a magyar gazdaság (a cseh, lengyel és szlovák gazdasághoz hasonlóan) szintén rá van szorulva a német autógyártásra. Példaként említi, hogy a győri Audi önmagában a magyar nemzetgazdasági export 9 százalékát adja és évente 1,4 százalékkal járul hozzá a GDP-hez.

 

Milan Nič, a szlovákiai német külkapcsolatok intézetének munkatársa szerint, bár a német gyárak és közép-kelet-európai ellátási láncok kölcsönös függőségét természetesnek veszik a német politikusok és vállalatvezetők, a magyarországi sztrájk eredményessége mégis aggodalmat keltett Berlinben.

 

Az, hogy a szakszervezet hatékonyan tudta érvényesíteni akaratát, és gyakorlatilag „mindent megkapott, amit követelt”, arra mutat rá, hogy mennyire kiszolgáltatottak a német autógyártók a kelet-európai beszállító-láncaikkal szemben. És ez komoly kihívást jelent számukra, tekintve, hogy közben meg kell oldaniuk a dízelmotorok problematikáját is – amelybe korábba tízmilliárd eurókat öltek, de a dízelbotrány miatt most keresztet vethetnek a megtérülésére.

 

A pozsonyi Volkswagen gyár termelését is befolyásolja a győri Audiban folytatott sztrájk

 

Elértük a határainkat?

 

Az FT szerint az olcsó, de ahhoz képest viszonylag jól képzett közép-kelet-európai munkaerő vonzóvá tette a német autógyárak számára Közép-Kelet-Európát, de a lehetőségek elérték a határaikat. Egyrészt azért, mert munkaerőhiány miatt, másrészt az előzővel szoros összefüggésben lévő kivándorlás miatt. A sztrájk pedig megmutatta, hogy a bérek a térségben továbbra is emelkedő pályán vannak.

 

A lap végül arra is kitér, hogy a győri Audi szakszervezeteinek érve nem az volt, hogy kevesebbet keresnek nyugat-európai kollégáiknál, hanem hogy kevesebbet keresnek cseh, szlovákiai és lengyel kollégáiknál is (sorrendben 25, 28 és 39 százalékkal kevesebbet).

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!