Nyitókép forrása: aktuality.sk

 

A minimálbéremelés a politikai pontszerzés eszközévé vált – írja az INESS gazdaságkutató intézet elemzője, Róbert Chovanculiak. Az elemzését felhasználva megpróbáljuk bemutatni, pontosan miért tekintik a szakértők zsákutcának az ész nélküli minimálbér-emelést, és miért jelent veszélyt az alkalmazottakra nézve.

 

Első ránézésre ugyanis a minimálbér emelése nagyon hangzatos és pozitív eszköze az életszínvonal növelésének. Persze, adott körülmények között az is lehet. A Smer és a kormánykoalíció pártjai rendszerint azzal az indokkal támogatják a minimálbér emelkedését, hogy jelenleg a gazdasági körülmények ezt megengedik.

 

A háttérben azonban teljesen más szándékok húzódhatnak meg: a megemelt minimálbér nagyobb bevételt jelent az államkasszának, nem csak a munkások terhére, hanem például az egyéni vállalkozókéra is, tekintet nélkül arra, hogy van alkalmazottjuk vagy sem. A minimálbérből számítódik ugyanis a minimális kivetési alap, vagyis a minimális járulékfizetés nagysága, amely szintén évről évre egyre nagyobb.

 hirdetes_810x300  

 

Így változik 2019 januárjától a nyugdíj, a minimálbér és egyéb más szociális juttatás

 

Miközben az átlagbér idén 6,3 százalékkal emelkedik, ha a kormány megvalósítja a 600 eurós tervét, akkor a minimálbér 15,4 százalékkal ugorhat meg.

 

A kormányzat a számtalanszor használt módszerhez folyamodott. Példaként szokás említeni a 8 százalékos biztosításokra kivetett különadót, vagy a szupermarket-adót. Mindkettő jelentős összegeket húzott ki az adófizetők pénztárcájából, a politikusok azonban rendre azzal védekeztek, hogy ezért a vállalatok a hibásak, amelyek továbbterhelték az adót a klienseikre. Tehették ezt azért, mert senki sem tiltotta meg nekik.

 

A minimálbér esetében ugyanez a helyzet. A népszerűségi válságtól szenvedő politikai pártok csak a bételi oldalt nézik, azzal már kevésbé foglalkoznak, hogy milyen hatással lesz a gazdaság egészére nézve. Hogy miért?

 

2019-ben a következő változásokra számíthatnak a cégek és az egyéni vállalkozók

 

A tervezett, 600 eurós minimálbér bevezetésével a munkatörvénykönyv által előírt fizetési sávok is változnak. Aki kasszával dolgozik – például egy egyszerű üzlet eladója – már 720 eurós bruttó fizetésre lesz jogosult, de mivel a járulékokat az állam nem csökkentette, a munkáltatójának 973 eurót kell kipengetnie járulékokkal együtt – miközben versenyezni kénytelen a kiskereskedelmi láncokkal és a bürokratikus előírásokkal is.

 

Megjegyzés: A munkatörvénykönyv öt sávot ismer, növekvő felelősség alapján húsz százalékkal növeli az előírt minimálbér nagyságát. 

 

Ez az ország nyugati, északnyugati régióiban nem jelent akkora problémát, mint a közép-szlovákiai és keleti régiókban. A kétszámjegyű munkanélküliséggel küzdő Rozsnyói vagy Rimaszombati járásokban egy túlélésért küzdő mezei vállalkozó kétszer meggondolja, felvesz-e egyáltalán valakit vállalkozásába, vagy maga áll a pult mögé – sőt, hogy egyáltalán megtartsa-e vállalkozását.

 

Ebből adódik, hogy sokan a minimálbér emelésekor a foglalkoztatottság csökkenésére figyelmeztetnek. Vannak olyan országrészek, ahol a munkáltató nem költhet havi közel 1000 eurót egyetlen alkalmazottra, mert egyszerűen nem tud annyit kitermelni – a piaci körülmények okán, például. Nyilván a nagy vállalatok számára nem végzetes a minimálbér ilyen emelése, de ne feledjük, hogy a szlovákiai munkások két harmadát a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják, és vannak régiók, ahol egyáltalán nincsenek nagybefektetők.

 

Segély és/vagy munka? Hasznos bérkalkulátor alacsonyjövedelmű háztartásoknak

 

Tény az is, hogy az elmúlt tíz évben a fizetéseket terhelő járulékok a munka értékének 29 százalékáról 41,5 százalékára emelkedtek. Logikus az a következtetés, amit Chovanculiak vont le vonatkozó írásában: ha a kormányzat valóban az emberek életszínvonalát tartaná előtérben, akkor a fizetéseket terhelő járulékokat csökkentené. 41,5 százalékból van hova lemenni. Ráadásul, a szlovák költségvetés egyre több és több bevételre tesz szert – évente a pénzügyi becslésektől nagyjából 1 milliárd euróval többre.

 

A fentiek alapján tehát nem nagyon csodálkozhatunk azon, hogy a munkaügyi miniszter terveinek bejelentése hallatán az egészségügyi munkáltatók és orvosok nagy része is felháborodott, de nem csak ők – bár a kisvállalkozások hangja sokkal nehezebben jut el a sajtóhoz.

 

A most beharangozott minimálbéremelési terv azért sem teljesen érthető, mert az autóipar és a német gazdaság kilátásai nem túl fényesek a közeljövőben, márpedig a szlovák gazdaság hajtóereje az autóipar – miközben a kis- és közepes vállalkozások támogatása és így az ország saját innovációs potenciálja minimális.

 

Az INESS szerint ráadásul ez egy egyirányú utca. Nehéz elképzelni olyan kormánykoalíciót, amely hajlandó saját népszerűsége kárára visszacsökkenteni a minimálbér nagyságát.

 

Tovább emelkedhet jövőre a minimálbér. Kérdés, a létminimumot miért nem növelik ugyanilyen ütemben?

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!