Nyitókép forrása: 

 

„Óriási szociális előrelépés”, „a nyugdíjasoknak meg kell kapniuk, ami jár”, ezekkel a kijelentésekkel üdvözölte Robert Fico a tegnapi parlamenti ülésen elfogadott nyugdíkorhtár befagyasztásáról szóló alkotmánymódosítás megszavazását. Sokan pozitívan értékelik a döntést, de van jópár hátulütő, ami a Smer által szorgalmazott törvényt egyszerű és drága populista intézkedéssé degradálja. Mutatjuk, amiről nem beszélnek a törvényt megszavazó politikusok.

 

  1. 64 év

A nyugdíjkorhatár plafont a kormánypártok 64 évben határozták meg, a nők felnevelt gyerekenként fél évvel korábban mehetnek majd nyugdíjba. A szakértők már korábban is jelezték, hogy a javaslat ezen része elég érdekes. Ténylegesen ugyanis csak 2026-ban érezteti majd hatását, vagyis azok örülhetnek a már nem emelkedő nyugdíjkorhatárnak, akik hét év múlva adják le nyugdíjkérelmüket.

 

Addig a jelenlegi rendszer szerint évente nagyjából 72 nappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, 2026-ig pedig két parlamenti választáson is átesünk, és valljuk be, hogy ahogy sikerült 91 képviselőt összegyűjteni egy rendkívül polarizált politikai környezetben az elfogadásához, ugyanúgy sikerülhet később ugyanennyi képviselőt összegyűjteni az eltörléséhez.

 hirdetes_810x300  

 

  1. 138 milliárd

Az intézkedés rendkívül drága, és már most költséggel jár. A szlovák államháztartás állapotát szakmia szempntból figyelő és elemző Költségvetési Felelősség Tanácsának elemzője, Ivan Šramko arra hívja fel a figyelmet, hogy a 138 milliárdos költséget az éppen dolgozó korosztályoknak kell majd kitermelni. De nem csak nekik.

 

Hogyan teremti elő Szlovákia ezt az összeget? A legkézenfekvőbb és legvalószínűbb forgatókönyv, hogy fokozatosan tovább emeli a munkára kirótt adó- és járulékterheket, ami már most is uniós átlag feletti, 53 százalékos. Jelenleg a fizetésekből (a szuperbruttóból) 18 százalékot vezetünk el nyugdíjalapba, a HNonline.sk által megszólított Ján Šebo közgazdász szerint ezt fokozatosan 40 százalékra kell emelni, hogy fenntartható legyen a nyugdíjrendszer.

 

Nem lenne kötelező az járulék- és adónövelés, az állam dönthet úgy, hogy a kiadásokat faragja le, ám ez nem jellemző a szlovákiai politikára, és aligha lesz olyan kormány, amely az ezzel járó népszerűségvesztést hajlandó bevállalni.

 

A parlament elfogadta a nyugdíjkorhatár befagyasztásáról szóló alkotmánymódosítást

 

  1. Emelkedő terhek, csökkenő nyugdíjak

 

Maguk a törvényt benyújtó képviselők is azt írják a javaslat hatásait elemző részben, hogy a nyugdíjkorhatár ilyen formájú befagyasztása a nyugdíjak csökkenéséhez vezet

 

„…a nyugdíjasok bár hosszabb ideig részesülnek életjáradékban, de alacsonyabb lesz a nyugdíjuk nagysága”

 

Magyarul, mivel hosszabb ideig élvezhetik a leendő generációk (elvileg) a nyugdíjat, de a törvény nem változtatta meg a nyugdíjak nagyságának kiszámítási módját, a munkásként befizetett járulékokból származó összeget több évre osztják szét. Šebo számításai szerint egy fenntartható nyugdíjrendszer esetében a 2017-ben munkapiacra belépő fiatalok később majd 200 euróval kevesebb nyugdíjra számíthatnak, mint ha megmaradt volna a jelenlegi rendszer.

 

Ezzel rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a nyugdíjasok az éppen aktuális kormányok politikájától. Nem kizárt, hogy épp ez volt a cél.

 

A másik dolog, hogy ha a mindenkori szlovák kormány nem akarja ilyen drasztikus mértékben csökkenteni a nyugdíjakat, emelnie kell a Szociális Biztosító bevételeit, mégpedig a jelenleg dolgozók rovására. A Költségvetési felelősség Tanácsa szerint a jelenlegi rendszer már a bevezetése évében (vagyis idén) a járulékok 3 százalékos növekedését követeli meg.

 

OECD-főtitkár: Szlovákiának a legjobb nyugdíjrendszere van, ne változtassanak rajta!

 

  1. Mi lesz az ígért adócsökkentésekkel?

 

Röviden: semmi. Meglepő módon az SNS is fenntartások nélkül támogatta a törvényt, pedig épp néhány hete jelentette be, hogy drasztikus adócsökkentést szeretne elérni. Igaz, a Smer azonnal azzal támadta, hogy 1,5 milliárd eurós költséget jelentene a szlovák nemzetiek javaslata – erre most elfogadtak egy 140 milliárd euróba kerülő alkotmánymódosítást.

 

Nincs hír arról sem, hogy mi lesz a Most-Híd adóbónusz-emelésről szóló javaslatával.

 

A fenti ellentmondása hátterében természetesen makacs demográfiai tényezők állnak. A munkaképes korú lakosság nagyságát előre lehet látni 20-30 évre – abból kiindulva, hogy mennyien születnek ma – és azt már most tudjuk, hogy a fiatalok egyre kevesebben lesznek, és az a kevés is az ország felébe menekül a leszakadó régiókból. Magyarul egyre kevesebb embernek kell eltartania egyre többeket. További elemzéseink a témában:

 

Bírálják az agytrösztök a kormányt, mert túl keveset beszél a nyugdíjkorhatár-plafon költségeiről

 

Nincs kellő támogatottsága a Smer nyugdíjkorhatár-plafonjának – a koalíciós partnereket is megosztja

 

Ijesztő tempóban öregszünk, a Statisztikai Hivatal szerint átléptük a lélektani határt

 

Szociális Biztosító: Nem kell nyugdíjba rohanni, nyugdíjas korban dolgozni még előnyösebb is lehet

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!