Nyitókép forrása:
„Óriási szociális előrelépés”, „a nyugdíjasoknak meg kell kapniuk, ami jár”, ezekkel a kijelentésekkel üdvözölte Robert Fico a tegnapi parlamenti ülésen elfogadott nyugdíkorhtár befagyasztásáról szóló alkotmánymódosítás megszavazását. Sokan pozitívan értékelik a döntést, de van jópár hátulütő, ami a Smer által szorgalmazott törvényt egyszerű és drága populista intézkedéssé degradálja. Mutatjuk, amiről nem beszélnek a törvényt megszavazó politikusok.
- 64 év
A nyugdíjkorhatár plafont a kormánypártok 64 évben határozták meg, a nők felnevelt gyerekenként fél évvel korábban mehetnek majd nyugdíjba. A szakértők már korábban is jelezték, hogy a javaslat ezen része elég érdekes. Ténylegesen ugyanis csak 2026-ban érezteti majd hatását, vagyis azok örülhetnek a már nem emelkedő nyugdíjkorhatárnak, akik hét év múlva adják le nyugdíjkérelmüket.
Addig a jelenlegi rendszer szerint évente nagyjából 72 nappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, 2026-ig pedig két parlamenti választáson is átesünk, és valljuk be, hogy ahogy sikerült 91 képviselőt összegyűjteni egy rendkívül polarizált politikai környezetben az elfogadásához, ugyanúgy sikerülhet később ugyanennyi képviselőt összegyűjteni az eltörléséhez.
- 138 milliárd
Az intézkedés rendkívül drága, és már most költséggel jár. A szlovák államháztartás állapotát szakmia szempntból figyelő és elemző Költségvetési Felelősség Tanácsának elemzője, Ivan Šramko arra hívja fel a figyelmet, hogy a 138 milliárdos költséget az éppen dolgozó korosztályoknak kell majd kitermelni. De nem csak nekik.
Hogyan teremti elő Szlovákia ezt az összeget? A legkézenfekvőbb és legvalószínűbb forgatókönyv, hogy fokozatosan tovább emeli a munkára kirótt adó- és járulékterheket, ami már most is uniós átlag feletti, 53 százalékos. Jelenleg a fizetésekből (a szuperbruttóból) 18 százalékot vezetünk el nyugdíjalapba, a HNonline.sk által megszólított Ján Šebo közgazdász szerint ezt fokozatosan 40 százalékra kell emelni, hogy fenntartható legyen a nyugdíjrendszer.
Nem lenne kötelező az járulék- és adónövelés, az állam dönthet úgy, hogy a kiadásokat faragja le, ám ez nem jellemző a szlovákiai politikára, és aligha lesz olyan kormány, amely az ezzel járó népszerűségvesztést hajlandó bevállalni.
A parlament elfogadta a nyugdíjkorhatár befagyasztásáról szóló alkotmánymódosítást
- Emelkedő terhek, csökkenő nyugdíjak
Maguk a törvényt benyújtó képviselők is azt írják a javaslat hatásait elemző részben, hogy a nyugdíjkorhatár ilyen formájú befagyasztása a nyugdíjak csökkenéséhez vezet
„…a nyugdíjasok bár hosszabb ideig részesülnek életjáradékban, de alacsonyabb lesz a nyugdíjuk nagysága”
Magyarul, mivel hosszabb ideig élvezhetik a leendő generációk (elvileg) a nyugdíjat, de a törvény nem változtatta meg a nyugdíjak nagyságának kiszámítási módját, a munkásként befizetett járulékokból származó összeget több évre osztják szét. Šebo számításai szerint egy fenntartható nyugdíjrendszer esetében a 2017-ben munkapiacra belépő fiatalok később majd 200 euróval kevesebb nyugdíjra számíthatnak, mint ha megmaradt volna a jelenlegi rendszer.
Ezzel rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a nyugdíjasok az éppen aktuális kormányok politikájától. Nem kizárt, hogy épp ez volt a cél.
A másik dolog, hogy ha a mindenkori szlovák kormány nem akarja ilyen drasztikus mértékben csökkenteni a nyugdíjakat, emelnie kell a Szociális Biztosító bevételeit, mégpedig a jelenleg dolgozók rovására. A Költségvetési felelősség Tanácsa szerint a jelenlegi rendszer már a bevezetése évében (vagyis idén) a járulékok 3 százalékos növekedését követeli meg.
OECD-főtitkár: Szlovákiának a legjobb nyugdíjrendszere van, ne változtassanak rajta!
- Mi lesz az ígért adócsökkentésekkel?
Röviden: semmi. Meglepő módon az SNS is fenntartások nélkül támogatta a törvényt, pedig épp néhány hete jelentette be, hogy drasztikus adócsökkentést szeretne elérni. Igaz, a Smer azonnal azzal támadta, hogy 1,5 milliárd eurós költséget jelentene a szlovák nemzetiek javaslata – erre most elfogadtak egy 140 milliárd euróba kerülő alkotmánymódosítást.
Nincs hír arról sem, hogy mi lesz a Most-Híd adóbónusz-emelésről szóló javaslatával.
A fenti ellentmondása hátterében természetesen makacs demográfiai tényezők állnak. A munkaképes korú lakosság nagyságát előre lehet látni 20-30 évre – abból kiindulva, hogy mennyien születnek ma – és azt már most tudjuk, hogy a fiatalok egyre kevesebben lesznek, és az a kevés is az ország felébe menekül a leszakadó régiókból. Magyarul egyre kevesebb embernek kell eltartania egyre többeket. További elemzéseink a témában:
Bírálják az agytrösztök a kormányt, mert túl keveset beszél a nyugdíjkorhatár-plafon költségeiről
Nincs kellő támogatottsága a Smer nyugdíjkorhatár-plafonjának – a koalíciós partnereket is megosztja
Ijesztő tempóban öregszünk, a Statisztikai Hivatal szerint átléptük a lélektani határt
Szociális Biztosító: Nem kell nyugdíjba rohanni, nyugdíjas korban dolgozni még előnyösebb is lehet
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.