A szakszervezetek országos szövetsége 635 eurós minimálbért követel

Nyitókép forrása: pixabay.com

 

A Szlovákiai Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) a minimálbér emelését követeli. Míg az kormány részéről korábban a 600 eurós minimálbér lehetősége hangzott el, a KOZ elképzelése 635 eurós bruttó minimális fizetésről szól.

 

A minimálbérre vonatkozó törvény szerint a szakszervezetek a következő évi minimálbér-nagyságról az aktuális év áprilisától kezdhetnek tárgyalásokat. A Munkáltatói Egyesületek Szlovákiai Szövetsége (AZZZ) ugyan nyitott a tárgyalásokra, bár jelezte, a kormány a jelentős (több mint 80 eurós) minimálbéremelés beharangozásával jelentősen rontotta az alkupozícióikat.

 

Az AZZ arra figyelmeztet, hogy a szlovákiai munkapiac túlpörgött, amit a korábbi pénzügyminiszter, Peter Kažimír (Smer) is elismert.

 

„A későbbiekben jönnek majd a politikai kijelentések annak a pártnak a képviselőitől, amely javasolja a minimálbér jelentős emelését, miközben ezek a kijelentések nélkülözik a számokra és [munkapiaci] hatásokra vonatkozó konkrétumokat. Az egyetlen hatás, amivel jelenleg számolnak, a politikai preferenciák növekedése”

 

fogalmazott az AZZZ szóvivője, Miriam Špániková. Hozzátette, hogy a minimálbér ilyen fokú növelésével komoly kockázatok jelenhetnek.

 

Valóban csak a politikai pontszerzés és az államkassza megtömésének eszköze a minimálbér-emelés?

 

Nagy az adóék

 

A munkaügyi minisztérium közlése szerint a szlovákiai gazdaság és a bérek növekedése indokolná a minimálbér jövő évre vonatkozó növelését. Konkrétumokba azonban nem bocsátkozott.

 

A minimálbér Szlovákiában tavaly 480 euró volt, idén januártól 520 euróra emelkedett, amellyel minimális nettó fizetés 430,35 euróra emelkedett.

 

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy Szlovákiában uniós viszonylatban is kiemelkedően magas a munkát terhelő adók és járulékok nagysága. A szuperbruttó bér (a munka teljes valódi értékének) 53 százalékát az állam járulékok és adók formájában elviszi. A munkáltatók már hosszú ideje arra figyelmeztetnek, hogy minimálbéremelés helyett a bérekre nehezedő adóéket kellene csökkentenie a kormányzatnak.

 

Rejtett adóztatás

 

Több szakértő korábban már felhívta rá  figyelmet, hogy a Smer – SNS – Most-Híd koalíció eddig elfogadott bérekkel és juttatásokkal kapcsolatos intézkedései többnyire az államkasszának kedveznek. Például a minimálbér emelésével nem csak több járulék és adóhoz jutnak, de emelik vele az átlagbérek nagyságát is. A mindenkori átlagbérből számolják ki a kivetési alapot, amelyből meghatározzák a minimálisan fizetendő járulékok nagyságát például vállalkozók számára.

 

A Pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet elemzői pedig Peter Kažimír eddigi munkássága kapcsán jegyzik meg egyik tanulmányukban, hogy 2012-től úgynevezett rejtett adóztatás folyik a bérekkel kapcsolatban. A munkára nehezedő adók és járulékok ugyanis sokkal gyorsabban növekedtek, mint a bérek adómentes része. Miért?

 

Azért, mert míg a minimálbér és rajta keresztül az átlagbérek növelése növelte a kivetési alapot és járulék és adóbevételeket az állam részére, addig a létminimum nagyságát a Smer kormányai alig emelték. Márpedig a bérek adómentes részének nagyságát a létminimumból számolják ki.

 

Arról nem is beszélve, hogy minimálbérekre nehezedő adóterhek meredeken emelkedtek a jelenlegi koalíció megalakulása óta.

 

 

Körkép.sk