Egyre több ellenérvet sorakoztatnak fel a szélesnyomtávú vasútvonal szlovákiai szakasza ellen

Nyitókép forrása: sme.sk

Peter Pellegrini (Smer) kormányfő a múlt heti, oroszországi munkalátogatását ismét megerősítette Szlovákia elkötelezettségét a szélesnyomtávú vasútvonal Bécsig történő meghosszabbítása mellett. A nyolc milliárd projektet egyre többen kritizálják – lévén, hogy az új vasútvonal elsősorban Kína, másodsorban Oroszország kereskedelmi érdekeit szolgálná.

Szlovákiában jelenleg Tiszacsernyőn rakják át a kelet felől, szélesnyomtávon érkező vagonokat az európai, 1435 mm-es nyomtávon közlekedő szerelvényekre. A szélesnyomtávú vasútvonal megépítése gyakorlatilag feleslegessé tenné a tiszacsernyői átrakodó állomást, ám az ottani munkahelyeken kívül más ok miatt is kritizálják a projektet. Sokak szerint, egyáltalán nem biztos, hogy a projekt nagy hozadékkal járna Szlovákiára nézve.

A projektet először 2007-ben vetették fel, akkor Robert Fico volt a miniszterelnök. A 2010-es választások után a Radičová kormány első dolga volt befagyasztani a tárgyalásokat az ügyben, majd a jobboldali kormány bukása után a Smer 2013-ban ismét felélelsztette a projektet. Csakhogy közben már nem Pozsonyba került volna a több ezer munkahelyet létrehozó központi átrakodóállomás, hanem Bécsbe – valószínűleg Szlovákia instabil politikai helyzete miatt. És ezzel lényegében meg is szűnt a kezdeményezés lényegi előnye Szlovákia számára.

   

Álomvasút: mégis lesz valami a szélesnyomtáv meghosszabbításából

Az INESS gazdaságkutató intézet elemzője, Radovan Ďurana szerint eredetileg arról szóltak a tervek, hogy projekt egészét a külföldi beruházók finanszírozzák, ma pedig a Szlovákián több mint 400 kilométeren át húzódó szakaszt az adófizetőknek kellene fizetnie – nyolcmilliárd euró értékben.

Az IDAH közlekedési és gazdasági intézet igazgatója, Rastislav Cenký elmondása szerint ma egyetlen hatástanulmány sem erősíti meg, hogy az Ukrajna felől érkező vasútvonal Bécsig történő meghosszabbítása Szlovákia számára nyereséges, megtérülő vagy szükséges lenne. A legutóbbi verziók szerint az átrakodó állomás Parndorfba kerülne, összesen 125 ezer munkahelyet létrehozva, miközben Érsekújvárban csak az áru kirakodását és közúti továbbszállítását szolgáló logisztikai központ létesülne.

A hatástanulmányok hivatalosan azt teszik mérlegre, hogy milyen áruforgalom bonyolódna az új vonalon. A fő probléma, hogy bár a szerelvények Kínában nyilván megrakodva érkeznének, visszafelé már nem ez a helyzet, ami Közép-Európa kereskedelmi egyenlegét Kína javára billenthetné.

Pellegrini a kínai kormányfővel tárgyalt a szélesnyomtávú vasútvonal meghosszabbításáról

Ami Szlovákiát illeti, az új vasútvonal a szárazföldi szállítást hét nappal, a tengeri szállítást húsz nappal rövidítené le, ideális és olcsó megoldással támogatva az autók Kínába történő exportját. Csakhogy – hívja fel a figyelmet az IAS (Ázsiai Tanulmányok Intézete) elemzése – a kínai kereslet lefelé ível, miközben az ország saját autóipart épít ki, így már középtávon sem feltétlenül érdemes ezzel számolni.

Főleg, hogy a vasútvonalat leghamarabb 2024-ben kezdik el építeni, és legalább 8-10 évig tart a kivitelezés. A 2030-as években milyen lábakon áll majd a szlovák autóipar, nehéz megjósolni.

Kína igényt tarthatna – a smeres politikusok nyilatkozatai alapján – a szlovákiai mezőgazdasági terményekre és termékekre. Csakhogy a szlovák mezőgazdaság állapota és kapacitáshiánya miatt ez sem járható út. Az előbb említett időhorizontot figyelembe véve ugyan lenne lehetőség talpra állítani a hazai mezőgazdaságot, de vajon lesz-e hozzá politikai akarat?

Az egész szélesnyomtávú beruházás azért is érdekes, mert Kínában az európai szabványt használják, csak a volt Szovjetunió területén lévő szélesnyomtávú szabvny miatt kell keleti határainál átrakodnia a szerelvényeket.

Mások egészen más ellenérveket hoznak fel a projekt ellen. Sokaknak szemet szúrt Mozkva érdeklődése a projekt iránt, főleg hogy épp orosz kezdeményezésre fordult a figyelem Pozsonyról Bécsre, majd Parndorfra, mikor a logisztikai központról tárgyaltak. Vannak akik a vasútvonal katonai jelentőségét firtatják: megszakítás nélkül juthatnának el orosz fegyverek (és katonák?) Oroszországból a nem NATO-tag Ausztriába.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy Peter Pellegrini kormányfő tehet ugyan biztató kijelentéseket kínai kollégáinak, ám alig pár hónap múlva parlamenti választások lesznek, és koránt sem biztos, hogy Szlovákia hivatalos álláspontja nem változik-e megint a kérdésben, ahogy történt az 2010-ben, majd 2013-ban… Mindenesetre – egyáltalán nem meglepő módon – az SNS támogatja a szélesnyomtáv szlovákiai megépítését. Az ellenzék azonban az említett nyolcmilliárd eurót inkább a meglévő vonalak felújítására fordítaná.

Északon milliárdos vasúti beruházások valósultak meg, délen alig tudnak közlekedni a vonatok

Körkép.sk