Az Európai Központi Bank levélben tiltakozott a Pellegrini-kormány bankilleték-emelése ellen

Nyitókép forrása: cnn.com

Sok kritikát tartalmazó levelet kapott a szlovák kormány Frankfurtból, az Európai Központi Bankból, amely kifogásolja a kabinet döntését, hogy bankilleték-emeléssel növelje az államháztartás bevételeit a szociális intézkedések fedezése céljából. A bankilletéka bankok által az államnak fizetett kvázi adó, amelyet utoljára 2020-ban kellett volna fizetniük, ám a Smer javaslatára nem csak hogy meghosszabbították a kötelezettséget, de a duplájára is emelték az összeget.

A pénzintézetek természetesen tiltakoznak. Az intézkedés ugyanis épp akkor jött, mikor bankközni kamatlábak nullához, esetenként negatív tartományhoz közelednek. A Smer szerint azonban a bankoknak van miből kifizetniük a bankilletéket. A gyakorlatban meg semmi sem akadályozza őket abban, hogy a Pellegrini-kormányújabb húzását – a biztosítások különadóztatásához hasonlóan – tovább terheljék a kliensekre, vagyis a bérből és fizetésből élőkre.

Az EKB levelét annak újdonsült elnöke, a francia Christine Lagarde írta alá. Többek között azt tartalmazza, hogy a bankilletéket nem szabadna a kormánynak a költségvetés konszolidációjára használni. A megfogalmazás nem véletlen. A bankilletékről szóló koalíciós tanácsi ülésen elhangzott, hogy

   

„a bankok nyereségessége és érzéketlen viselkedése az ügyfelekre kirótt illetékek nagyságát illetően feljogosítást ad olyan lépések megtételére, amelyek közvetlen bevételt hoznak az államkasszának”

A valóságban elfogadott törvény ellenben már azt tartalmazza, hogy a bankilletékből befolyó bevétel „pénzügyi aktívának számít”, amelyet egy költségvetési kereten kívül eső számlán tart majd az állam. Miért? Az összeg költségvetésen kívül „parkoltatásával” jelentősen javít a költségvetési terv kiegyensúlyozottságán. Ez egy puszta érzéki csalódás, amely elfedi a költségvetés valódi állapotát.

Az ECB épp azt kritizálja, hogy a bankilletékből befolyó állami bevételek nem kerülnek be a költségvetésbe.

„Még ha a törvényjavaslat a bankilletékből származó hozadékok pénzügyi stabilitását biztosítaná is, beláthatatlan és jelentős negatív hatással lehet a pénzügyi stabilitásra”

Lagarde arra is figyelmeztet, hogy a bankok nyereségességének ilyen módon történő csökkentése nehezítheti a hitelkihelyezést a gazdaságban, az emberek nehezebben jutnak majd kölcsönökhöz, ami kihat majd a gazdaság tőketermelésére.

Nemzetközi összehasonlításban Közép-Kelet-Európa országainak háromnegyedében a bankok jóval nyereségesebben tudnak dolgozni, mint Szlovákiában.

Egyébként pedig nem a bankilletékkel igyekszik elfedni a szociális intézkedések okozta lyukakat a kormányzat. Nemrég a szlovák sajtó arról számolt be, hogy az állami Szociális Biztosító politikai utasításra olyan belső „reformokat” helyezett kilátásba (bér- és kiadáscsökkentések), amelyek segítségével papíron nyereséget tud elérni. Csakhogy a szlovák Szociális Biztosító az ország történetében egyetlen egyszer tudott nyereséget elérni, 2018-ban. Idén már novemberben több mint 100 millió eurós veszteségben van, miközben a pénzügyminisztérium 200 millió eurót tartalékolt a biztosító szanálására. A csak papírra vetett tervek a 2020-as költségvetési számok javításán túl semmilyen értékkel nem bírnak.

Körkép.sk