Fogy a német szakmunkás, Berlin fokozná az agyelszívást, hogy ne költözzenek el a cégek

Nyitókép forrása: 

Németországban is nagy problémát okoz a szakmunkások hiánya, olyannyira, hogy reális veszélyt jelent az ott lévő vállalatok elköltözése. Erről Angela Merkel német kancellár beszélt saját heti podcastjában. A műsorból kiderült, hogy Berlin intenzív toborzásba kezd az EU-n kívül és belül a képesített munkaerő után.

Merkel most először ismerte el, hogy a német vállalatok elköltözése valós lehetőség.

„Tudjuk, hogy a sok ágazat és vállalat képzett munkaerőt keres. Megfelelően képzett munkavállalók nélkül a cégek nem lehetnek sikeresek. Ezért kell minden megtennünk, hogy elegendő számú szakembert toborozzunk, ellenkező esetben a vállalatoknak el kell költözniük”

    

szögezte le a kancellár. Közel sem burkolt figyelmeztetése a német kormány, a munkáltatók és szakszervezetek képviselőinek berlini csúcstalálkozója előtti nap érkezett. A találkozón az érintettek többek között a munkaerőhiányról is tárgyalni fognak.

Az EU határáig és tovább

A jelenleg német kormányzat a munkaerő „belföldi pótlásával” akarja megoldani a helyzetet. Ez a szabad munkaerő átképzését és továbbképzését akarja jelenteni a gyakorlatban. Csakhogy Németországban rendkívül alacsony a munkanélküliségi ráta, a szabad munkaerő egy része pedig még németül sem tud. A megoldási javaslat ezen része inkább politikai célzatú: senki sem hallja szívesen, hogy külföldieket hozna be a kormány, akik miatt nem csak nőni fog a munkások közti verseny, de bércsökkenés is elképzelhető.

Nem véletlenül tette hozzá rögtön Merkel, hogy az átképzési program keretében intenzív toborzás indul „nem csak az EU tagállamaiban, hanem az EU-n kívül is”. Jelenleg Németországban 2,5 millió nem német uniós állampolgár dolgozik, ám ez a szám aligha növelhető olyan tempóban, mint a 2004-es uniós bővítés után.

Gyűlnek a gondok a szlovákiai autóipari beszállítóknál – nem tudják tartani a versenyt Magyarországgal

Közép-Kelet-Európából több embert már alig lehet elcsábítani

A probléma kettős: Közép-Kelet-Európa kiürült, általános a munkaerőhiány, ráadásul nem lehet úgy fokozni az agyelszívást egy közép-európai országban, hogy az ne okozzon kárt a német nagy cégeket kiszolgáló helyi beszállítókban.

A másik probléma a német szociális rendszer sebezhetősége. A tősgyökeres németek többet vesznek ki a rendszerből, mint amit járulékok formájában befizettek. Erre a problémára a közép-kelet-európai munkavállalók adtak megoldást egy időre a 2004-es uniós bővítés után. A kelet-európaiak ugyanis többet fizettek be járulékok formájában, mint amit szociális kedvezményekként kivettek, így kompenzálták a német szociális rendszer hiányosságait (sőt, hasznot termeltek, évi 40 milliárd euró értékben).

Ez sem volt azonban elég és nem folt fenntartható. A kelet-európaiak beáramlása csökkent, ráadásul az agyelszívás olyan súlyos demográfiai problémákat okozott, hogy a német ellátási láncokat is fájdalmasan érintette.

Megoldást egyesek a közel-keleti és észak-afrikai migránsok tömeges importálásától reméltek, ám ez a bevándorlók képzetlensége és az uniós tagállamok ellenkezése miatt nem valósult meg nagy méretekben (jelenleg Németországnak évente 300-400 ezer újonnan belépő szakképzett munkásra van szüksége, hogy ne kelljen drasztikusan adókat emelni).

Gazdasági dominó: először Németország, aztán mi?

Villamosmérnöktől a szakácsig

A németek jelenleg recesszióval néznek szembe, ezért kétségbeesetten próbálják stabilizálni a gazdaságukat. Jövő tavasszal lép hatályba az a törvény, amely egyszerűsíti a német vállalatoknak a harmadik (nem uniós) országokból származó munkaerő behozatalát és foglalkoztatását. A hétfői berlini háromoldalú csúcstalálkozó kiemelt témája épp ennek a törvénynek a végrehajtása lesz. A törvény egyébként tartalmazza a német nyelvoktatás kiterjesztését is: a leendő alkalmazottak már származási országukban elkezdhetik a német nyelv tanulását a német adófizetők terhére.

És hogy milyen szakmunkásokból van hiány Európa legnagyobb gazdaságában? Elsősorban villamosmérnökökre, acél- és fémipari mérnökökre, mechatronikai mérnökökre, szakácsokra, ápolókra, idősgondozókra, IT-szakmeberekre és szoftverfejlesztőkre lenne szüksége a német gazdaságra.

Jelenleg kormányzati szinten azt tervezik, hogy intézményes formában megnyitják az ország munkapiacát Mexikó, a Fülöp-szigetek, Brazília, India és Vietnam előtt.

Körkép.sk