Nyitókép: ecotextile.com
Robert Fico a Smer elnökeként tavaly szeptemberben még erre hivatkozva kényszerítette át a minimálbéremelést a parlamenten, ma már egyértelmű, hogy az északi tagállamok ellenkezése miatt nem lesz egységes európai minimálbér az Unióban.
Összességében nem csak politikai kérdésről van szó, az egységes európai minimálbér meghatározásához több országban komoly törvényi változtatásokat kellett volna bevezetni. Németországban sem fizetnek egységes béreket a nagyvállalatok, más tagállamok esetében pedig ágazati és nem országos minimálbéreket használnak.
Az Európai Unió tagállamaiban a minimálbér nagysága 2019-ben 312 eurótól 2142 euróig terjedt. A két véglet Bulgária és Luxemburg. De ha új és régi tagállamokra bontjuk az EU-t, akkor is markáns különbséget tapasztalhatunk.
Míg a 2004-ben és utána csatlakozott tagállamok minimálbéreinek átlaga 558 euró, addig a régi tagállamok esetében ez a szám 1377 euró – Dániában, Olaszországban, Cipruson, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs kötelező érvényű minimálbér.
Korlátozó vagy bérkiegyenlítő céllal vezetnék be?
Épp a magas átlagbérrel „küzdő” északi országok, mint amilyen Svédország és Dánia küzd leginkább az uniós minimálbér bevezetése ellen. Attól tartanak, hogy egy ilyen intézkedés alapjaiban rengetné meg a náluk már közel száz éve használatban lévő munkajogi egyensúlyt. Ott ugyanis a bérekről kizárólag a szakszervezetek és a munkáltatók döntenek közös megegyezés alapján – az állam közvetlenül nem avatkozik be.
Az új összetételű európai bizottság néhány hete még komolyan fontolgatta az egységes uniós minimálbér rendszerének kidolgozását. Nem csak arról van szó, hogy a balos többségű Európai Parlament támogatja a javaslatot, hanem arról is, hogy ma már ez lehet az egyik eszköze a keletről nyugati irányban zajló agyelszívás fenntartásának.
Az európai minimálbér-ranglistát Luxemburg vezeti, Szlovákia a 15. helyen áll
Közép-Kelet-Európában ugyanis felhajtó erő hat a minimálbérekre, tehát az uniós szabályozás célja nem csak az lehet, hogy az uniós bérek közti különbséget csökkentse, hanem hogy épp kordában tartsa a kormányzatok béremelési lehetőségeit. Persze, hogy melyik cél marad terítéken, az attól is függ, milyen uniós minimálbért tudnak elképzelni a tagállamok.
A Bizottság eredeti, kiinduló javaslata szerint az uniós legkisebb törvényes fizetés nagysága az adott tagállam medián(átlag)bérének 60 százalékában lett volna meghatározva.
Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre a legtöbben pesszimisták. A minimálbérek körüli vitánál jóval nagyobb horderővel bír a 2020-2027-es uniós költségvetés kérdése, így valószínűleg érdemi folytatása az uniós minimálbér bevezetésének nem lesz, legalábbis nem belátható időn belül.
A bezzegország nem bezzegország többé: Magyarország lassan megelőzi a szlovák gazdaságot
Elszalasztott lehetőségek és a fájdalmas számvetés – mit jelent a Samsung tömeges leépítése?
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.