Stagnál Szlovákia uniós felzárkózása – így tényleg keresztet vethetünk a nyugati bérekre

Nyitókép forrása: sme.sk

Napokkal a választások előtt jelent meg, különösebb figyelmet azonban épp ezért nem kapott az ez európai bizottsági jelentés, amely szerint Szlovákia nem végezte el házi feladatát, az utóbbi években lelassult a felzárkózása, nem hatékonyan használja fel az uniós forrásokat.

Nem ez az első elmarasztaló elemzés Szlovákia gazdasága kapcsán. Tavaly már az IMF is aggodalmas hangnemben elemezte Szlovákia középtávú és hosszútávú gazdasági kilátásait, abban is kiemelték a kormányzat a kedvező gazdasági fejlemények ellenére nem használta ki az alkalmat, hogy gazdaságát innoválja, de még csak nem is hatékonyan használta fel az uniós forrásokat.

Nagyjából ugyanezeket a problémákat hangsúlyozza ki az Európai Bizottság is, egyértelműen utalva rá, hogy – ahogy portálunk egy korábbi cikkében is fogalmaztunk – a bezzegország nem bezzegország többé.

   

Elszalasztott lehetőségek és a fájdalmas számvetés – mit jelent a Samsung tömeges leépítése?

Stagnálás és eladósodás

A jelentés szerint ugyanis Szlovákia gazdasági felzárkózása az Unión belül nyolc éve lényegében stagnál. Sőt, megjegyzik, hogy az uniós átlaghoz mért vásárlőerőparitáson mért egy főre GDP tekintetében Szlovákia elmarad szomszédaitól. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás elérte maximumát, a munkanélküliség a minimumát, a gazdasági növekedés a korábbi 4 százalékról tavaly már 2,3 százalékra csökkent, és ugyanilyen tempót jósolnak a szakértők 2020-ra és 2021-re is.

A termelékenység növekedése messze elmarad a bérek növekedésétől, ami azért probléma, mert egy idő után a versenyképesség csökkenéséhez vezet, ami a fenti problémákkal párosulva súlyosabb gondokat is okozhat.

A jelentés a háztartások eladósodottsága miatt is aggodalmaskodik. Ez nem csak a lakosság életszínvonala miatt fontos. Eg eladósodott lakosságnak már nincs mozgástere hitelt felvenni fogyasztása növelésére, így az ország szükség esetén nem tud a belső keresletére támaszkodni, mert nem lesz fizetőképes kereslet.

A jelentés szerint a háztartások eladósodottsága 2019 második negyedévében a GDP 42,8 százalékában adósodott el – majdnem annyira, mint az állam maga. Emellett, folyamatos az ingatlanok áremelkedése: a kereslet magas, de az ingatlanfejlesztések bürokratikus eljárása továbbra is hosszadalmas, ezért emelkednek folyamatosan az árak.

A bezzegország nem bezzegország többé: Magyarország lassan megelőzi a szlovák gazdaságot

Regionális különbségek és oktatási mélyvölgy

A bizottsági dokumentum arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is magas a fizetések közti különbség a régiók és – ami érdekesebb – a nemek között. Továbbra is megoldatlana a társadalmi kirekesztettség kérdése.

És bár Szlovákia elég pontos és jól kidolgozott stratégiai célkitűzésekkel rendelkezik papíron, a gyakorlatban viszont ezek nagy része nem teljesül. Például a kutatás-fejlesztés és innováció célkitűzései, pedig ezek garantálnák az ország versenyképességét: magyarul, azt, hogy a munkahelyek akkor is megmaradjanak, ha a robotizáció teret nyer vagy ha tovább emelkednének bérek. Még egyszerűbben: gyártósori munkások helyett mérnököket neveljen ki az oktatási rendszer.

Az oktatás helyzetét az is mutatja, hogy nő a lemorzsolódók, vagyis a megkezdett képzést be nem fejezők száma.

De ejtsünk néhány szót a pozitívumokról is, amelyek viszont a jelen állapotot tükrözik, nem pedig ennek fenntarthatóságát. Szlovákia valamivel uniós átlag felett teljesít a szegénységi küszöb alatt élők arányát tekintve, történtek előrelépések az egészséges életkörnyezet tekintetében, és valamelyest emelkedett az oktatás színvonala is, igaz, hogy az uniós átlagtól és környező országok teljesítményétől is messze lemaradva.

Két év múlva már autópálya köti össze Pozsonyt és Kassát – megszakítás nélkül

Az Európai Bizottság szerint a következő problémákkal lesz kénytelen szembenézni Szlovákia a közeljövőben:

• Lassabban javul az államháztartási hiány, mint ahogy emelkednek a kiadások.
• Elöregedik a népesség, a közelmúltban elfogadott nyugdíjkorhatár-befagyasztás és az egészségügyi rendszer állapota kockázatot jelent a költségvetésre.
• Gondot jelenthet a bankszektor számára a háztartások eladósodottsága és az irreális magasságokba törő ingatlanárak.
• Javítani kell a pénzmosás-ellenesen intézkedések hatékonyságán.
• A munkapiac ugyan egyelőre erős, de súlyos strukturális és regionális különbségek vannak.
• Egyenlőtlen az emberek hozzáférése a szociális szolgáltatásokhoz.
• Alacsony Szlovákia oktatási és képzési szintje, a regionális egyenlőtlenségek pedig megakadályozzák a tényleges gazdasági potenciál kiaknázásában (a tanári bérek emelkedtek ugyan, de a szakma továbbra sem attraktív a fiatalok számára, a diákok teljesítménye nemzetközi összehasonlításban gyenge, ami az oktatási rendszer hiányosságára utat rá, stb.).
• Szlovákiát szomszédainál sokkal érzékenyebben fogja érinteni az új ipari forradalom (robotizáció, automatizáció), miközben a szlovákiai kutatás-fejlesztés gyenge, a piaci szereplők kapcsolatai pedig lazák.
• Folyamatosan romlik a szlovákiai gazdasági környezet megítélése.
• Az állami intézmények hatékonysága alacsony, a bürokratikus terhek magasak.

Térképre tették az EU régióinak munkanélküliségi mutatóit. A bezzegország lecsúszóban

Körkép.sk