Nyitókép forrása: en24.news

 

Miután a legutóbbi uniós vezetői videókonferencián gyakorlatilag egymásnak estek a tagállamok a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak fedezése okán, Guiseppe Conte olasz miniszterelnök szombaton újabb drámai kijelentést tett egy lapinterjúban: ha nem sikerül közös uniós kötvényeket kibocsátani, akkor megkérdőjeleződik az EU létjogosultsága.

 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, veszélyes és egyre mélyülő szakadék alakult ki a pénzügyileg stabilabb északi és a túlköltekező déli tagállamok között. Mindkét felet érinti a koronavírus, de nem mindenkit egyformán. Az olaszokat például a szakadék széléről taszította le a járvány, a franciák pár arasszal beljebb vannak, a németek pedig több méterrel a sziklaperemtől egész nyugodtak.

 

A vita tárgya az, hogy bocsásson-e ki közös kötvényeket az EU a koronavírus gazdasági hatásainak csökkentésére, vagy sem. Conte a Reuters közlése szerint kijelentette:

 hirdetes_400x285  

 

„Egy közös újjáépítési kötvénycsomagra van szüksége az EU közösségének, amelyből finanszírozni lehetne a kiadásokat, de egyúttal minden tagállam maga felelne végső soron az új kötvények költségeinek visszafizetéséért”

 

Ezt viszont sok tagállam nem így látja. Egyetértés pedig azért nincs, mert a kötvények a gyakorlatban azt jelentenék, hogy az északiak terhére kapnának mentőövet a déliek – megint. Hollandia, Németország, Ausztria ezért nem is támogatta a javaslatot. Csakhogy az olaszoknak nem nagyon vesztenivalójuk.

 

Hatalmas a szakadék észak és dél között: rendkívül indulatos volt az uniós vezetők videókonferenciája

 

Brutális recesszió vár az olaszokra

 

Már jóval a járvány előtt is Olaszország volt a legproblémásabb tagállam gazdasági szempontból. Sokan úgy tartották, hogy elkerülhetetlenül a görög forgatókönyv felé sodródik, és talán így is lett volna, ha nem jön a koronavírus. Az ugyanis még az olasz pénzügyérek felelőtlenségénél is nagyobb pusztítást végzett.

 

Az óvatos becslések szerint az olasz GDP idén 6,5 százalékkal esik vissza, és évekig recesszióban marad. Az államadósság a GDP közel 135 százalékáról 150 százalékra fog ugrani. A kárenyhítésre az olasz kormány saját forrásból 25 helyet már 50 milliárd eurós keretet szánnak, de nincs rá fedezetük – erre lennének jók az úgynevezett koronakötvények.

 

Ráadásul Conte még Brüsszel-kompatibilis politikusnak számít Olaszországban. Nem úgy  Matteo Salvini, a Liga elnöke, az előző (felbomlott) olasz kormány bevándorlás-ellenes belügyminiszter. Ő pénteken egy olyan bejegyzést tett közzé a twitteren, amelyen arról beszél, hogy ha Olaszországot térdrekényszeríti a koronavírus, és nem megy át a koronakötvények ötlete, Róma joggal mondhat búcsút az EU-nak.

 

„Ez nem ’unió’, ez kígyók és sakálok odúja”

 

mondta Salvini, szavait pedig nem szabad félvállról venni, ugyanis a felméréseken pártja messze veri ellenfeleit a népszerűségi versenyben.

 

Salvini: Elég volt az Európai Uniótól kapott pofonokból

 

Az euró már korábban is problémát jelentett

 

Olaszországtól nem idegen az kilépést feszegető retorika. A 2008-as gazdasági válság óta egyre romlik az olasz gazdaság helyzete. Sokak szerint egycsapásra megoldódnának a gondok (ez még a járvány előtti időkben hangzott el), ha Olaszország kilépne az eurozónából.

 

A közös valuta feladásával leértékelhetné saját pénznemét, amivel növelhetné az importot, olcsóbbá tehetné a turisták számára az idegenforgalmi szektorát. Csakhogy, míg eurót használnak és a német szigorú költségvetési politika és a drága euró elve érvényesül, addig nem derülhet ki, hogy van-e ráció a radikális elképzelésben.

 

A koronavírus utóhatása is fájdalmas lehet: gazdasági láncreakciót indíthat el Olaszországból

 

Apokaliptikus felvételek az észak-olaszországi Bergamoból: “Készüljetek. Vagy ez jön, vagy a teljes vesztegzár”

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.