Nyitókép forrása: theuncanny.com

 

Miközben Szlovákiában egykori és mai politikusok folyamatosan arról nyilatkoznak, ki mindenkit kellene a kormánynak minél hamarabb megmentenie az adófizetők pénzéből, addig az Economist Intelligence Unit (EIU) agytröszt elemzése egy újabb hitelválság veszélyeire figyelmeztet.

 

Az elmúlt hetekben a kormány azért kapta a legtöbb bírálatot, mert nem fogadott el időben sok milliárdos támogatási csomagokat a vállalatok részére. Arról már kevesebbet írt a sajtó, hogy ezek a mentőcsomagok nem a semmiből teremtődnek elő: az adófizetőknek kell kifizetniük a terheket, és az önkormányzatok esnek el fontos bevételektől.

 

Itt érdemes kiemelni, hogy a felső korlát nélküli bértámogatásért kardoskodó nagy szlovákiai autógyárak nem a szlovákiai állampolgárok védelme érdekében, a szlovák kormány által hozott intézkedések miatt álltak le. Hanem azért, mert nem jutnak alkatrészekhez más országok saját állampolgárai érdekében hozott intézkedések miatt. Ennek ellenére a szlovákiai adófizetők pénzén szeretnék átvészelni a nehéz időszakot, miközben a korábban kapott állami támogatásokat nem is említettük.

 hirdetes_810x300  

 

Ivan Mikloš: Hála istennek, hogy ez a kormány kormányoz, mert az előzővel sokkal rosszabb lenne.

 

Egy újabb hitelválság magvait hintik el

 

Nem csak Szlovákia pumpál milliárdokat a gazdaságába. A világon számos ország ugyanígy tesz, hogy megmentse a vállalatait és annak munkahelyeit – egyesek sikeresebbek másoknál, de igazából nincs mindenki számára egyformán hatásos recept, sok függ az adott ország anyagi lehetőségeitől és a gazdasági külső kiszolgáltatottság  mértékétől.

 

Kutatók egy csoportja azonban úgy véli, hogy a gazdaság mindenáron történő megmentése elveti egy újabb probléma, egy a 2011-es európai hitelválsághoz hasonló krízis magvait. A „munkahelyek megmentésére” fordított összegek miatt a korábbiak sokszorosára emelkedik a költségvetési hiány. Persze ez sem előzmény nélküli dolog, és nem a koronavírus tehet róla, a járvány csupán leleplezte a helyzet tarthatatlanságát.

 

Még jóval a COVID-19 európai szétterjedése előtt, a Világbank egy kora-januári elemzésében újabb adósságspirál veszélyeire figyelmeztetett, arra hivatkozva, hogy az 1970-es évek óta példátlan hitelezési hullám indult meg 2010-ben, ami a mai napig tart.

 

Koronavírus: Több mint 2 millió a fertőzött világszerte. Az amerikai gazdaság (is) romokban

 

Brutális adóssághegyek

 

A Nemzetközi Pénzügyi Intézet adatai szerint a globális adósságállomány nagysága 2019-ben 7500 milliárd dollárral emelkedett, elérve a minden korábbinál hatalmasabb 250 ezermilliárd (250 billió) dolláros értéket.  Az intézet szerint ráadásul a növekedés itt nem áll, még koronavírus nélkül is 255 billiósra hízott volna a globális tartozások nagysága.

 

A Nemzetközi Valutaalap szerint a nagy gazdasági világválság óta nem látott sokkot szenved el idén a globális gazdaság, főleg a koronavírusjárvány miatt bekövetkezett korlátozó intézkedések okán. Ennek jeleit már látni is lehet: januárban még 3,3 százalékos globális GDP-növekedést jósoltak, mára legalább 3 százalékos mínusszal számolnak.

 

A EIU szerint az adósságválság először a dél-európai országoknál jelentkezik majd. Mivel nem tudni, meddig tart a járvány és vele a korlátozó intézkedések, és nem tudni, ténylegesen mekkora károkat is okozott a gazdaságukban a pandémia, először ők kerülnek tarthatatlan nyomás alá – mert már korábban is nehéz helyzetben voltak.

 

A koronavírus letarolja a gazdaságot: visszaesik a GDP és a foglalkoztatás, 88 ezer álláshely szűnhet meg

 

Sötét forgatókönyv

 

Először Olaszországot és Spanyolországot húzza le az örvény, ezzel pedig veszélyeztetetté válik az egész eurozóna. Az esetleges adóemelések az elemzés szerint kezdetben nem hoznak majd eredményeket, ráadásul a pénzpiaci befektetők elfordulnak majd a magas államadóssággal rendelkező országoktól – így nem lesz forrás a gazdaság talpra állítására.

 

Megjegyezzük, hogy Olaszország és Spanyolország gazdasági helyzete már a járvány előtt is különösen problémás volt, Olaszország az év elején sérülékenyebb helyzetben volt, mint például Görögország.

 

A szakik szerint a déli országokban évek óta tartó megszorító intézkedések hatását a korábbi években felhalmozott adósságok, a költségvetési hiány kórosan magas aránya és az elöregedő lakosság (és vele a szociális kiadások növekedése) semlegesíti.

 

A dél-európai országokból induló hitelválság pedig átterjedhet más, fejlett gazdaságokra is, onnan pedig már csak egy lépés, hogy egy világméretű, még a koronavírus okozta krízisnél is nagyobb kataklizmával találjuk magunkat szembe – írják az elemzők.

 

Az országok lehetőséginek korlátozottságát jól mutatja egyébként, hogy az amerikai, kisvállalkozók számára indított mentőprogram 349 milliárd dolláros kerete a héten elfogyott, miközben a kérvények tovább özönlenek. Nyilvánvaló, hogy újabb milliárdokat kell a jelenlegi mentőcsomagok mellett felszabadítani, ám a nagy kérdés miből, és milyen következmények árán.

 

Az EU tető alá hozta az 540 milliárdos segélycsomagot. Sokan a nagy világválság óta nem látott recesszióra számítanak

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.