Gellért, Mercédesz
  • HUF: 365.13
  • USD: 1.17
  • 16 °C
  • 22 °C

Hirdetés (X)

Gazdaság

Élelmiszer-önellátás Szlovákiában: Naponta (!) 820 kamionnyi élelmiszer érkezik külföldről az országba

Egyre több élelmiszert importálunk, a szlovákiai agrárium nagyon lemaradt V4-es társaihoz képest

Nyitókép forrása: körkép.sk/KL

 

Naponta 820 kamionnyi külföldről származó élelmiszer érkezik az országba, hogy biztosítsa a háztartások szükségleteit. Ez az irdatlan szám jól illusztrálja, hol áll jelenleg Szlovákia élelmiszer-önellátás és milyen kihívások tornyosulnak az agrárium, na meg persze az új kormány előtt.

 

Feltételezhetjük, hogy a lakosság azért is volt olyan fegyelmezett a járványmegelőzési intézkedések kapcsán, mert nem tartották sokra a szlovákiai egészségügy színvonalát, és rettegtek kórházba kerülni. Ugyanez az állítás igaz az élelmezésre is: a járvány hírére kialakult pánikban a vásárlók valósággal kirámolták az üzletek polcait. Máshogy fogalmazva: egyáltalán nem bíztak abban, hogy válsághelyzet esetén biztosítva lesz az ellátásuk.

 

Félelmeik nem voltak alaptanok, bár tény, hogy éhínségtől nem kellett tartani még a határok lezárását követően sem.

 

Egyre rosszabb

 

Hétszáz kamion naponta. Az Agrárkamara néhány hónapja még ezzel a számmal érzékeltette az önellátás hiányának nagyságát Szlovákiában. Akkor még nem tudhatták, hogy lehet rosszabb is. Az idei első negyedévben az élelmiszer importja és exportja közti mérleg tovább billent az import javára, és naponta 820 kamionnyi élelmiszer behozatalára szorult az ország.

 

Az lényegében mindegy, hogy a hazai kínálat csökkent vagy a kereslet nőtt, mindkét esetben itthon kell keresni a probléma gyökerét.

 

Ráadásul nem a nagy nyugati agrárvállalatok telítették a szlovákiai piacot áruikkal, hanem a versenyképesebb visegrádi országok gazdái. A legtöbb élelmiszer Csehországóbl érkezett, több mint 430 millió euró értékben (az első negyedév összesített adata), majd Lengyelország következik 189 millió euróval, a harmadik legfontosabb élelmiszeripai exportőrünk pedig Magyarország 133 millió euróval.

 

A visegrádi szomszédok a követendő példák

 

A felsorolt országokban az Agrárkamara szerint jóval előnyösebbek és hatékonyabbak a mezőgazdasági támogatások. Csehország saját agráriumát 160 millió eurónyi állami támogatással erősíti, amit húsz különböző féle uniós támogatási sémával fejel meg. Ezzel Szlovákiában van három féle állami támogatási séma, amelynek sorsa, nagysága és feltételei bizonytalanok.

 

Legnagyobb értékben sertéshúst importál Szlovákia, az első negyedben 300 millió euró értékben. Sajtot és túrót 190 millió euró értékben, még burgonyából is 35 millió eurós behozatalra került sor. Pékáruból pedig nem kevesebb mint 210 millió eurót importáltunk.

 

A tejtermékek esetében a külkereskedelmi mérleg tovább billent az import felé és az év első négy hónapjában újabb tízmillió euróval több tejterméket hozunk be, mint a tavalyi év utolsó harmadához képest.

 

A hatékonyabb támogatási rendszert fenntartó térségbeli országokkal jelenlegi állapotában a mezőgazdaság nem nagyon tud versenyezni.

 

„A csirkemellet vagy a sertéskarajt a hazai termelő 3,5 euró kilónkénti áron kénytelen kínálni, míg a romániai és lengyel termelő ugyanazon terméke már az üzletek polcain kerül 2,80 euróba. Ha nem kezdjük megoldani ezt a problémát nemzeti politikával és nem támogatjuk meg törvényekkel és forrásokkal a mezőgazdaságot, akkor a gyermekeink kizárólag importhúst fognak fogyasztani”

 

mondta Emil Macho, a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK) elnöke, aki szerint 10-12 millió állami támgoatással a sertéshús, illetve a csirkehús ágazatába, valamint 15 millió euró dotáció évente a zöldségtermesztésbe egy két évtizeden belül 60-70 százalékosra növelné az ország élelmiszer-önellátását.

 

„Nem kell kitalálni semmi újat. A környező országok, akikkel szoros kapcsolatban állnak, már kidolgozták a módszert. Alkalmazzuk Szlovákiára, nyújtsuk be Brüsszelnek és fogadtassuk el, valamint tegyünk forrásokat a rendszerbe. Ha a szomszédainknál működik, miért nem működne nálunk is? A mi eredményeink nem rosszabbak a cseh, a lengyel vagy a magyar eredményeknél. Csak sokkal rosszabb és instabilabb a vállalkozói környezet és túl nagy az egyenlőtlenség a támogatási rendszerben”

 

idézte a Poľnoinfo.sk szakportál Miroslav Štefčíket, az SPPK alelnökét.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket