Vilhelmina
  • HUF: 360.26
  • USD: 1.18
  • 12 °C
  • 26 °C

Hirdetés (X)

Gazdaság

A vállalatok a bértámogatás növelését követelik, az EKB adatai bujtatott munkanélküliségre figyelmeztetnek

Nyugaton a munkaerő otthon van, nem dolgozik, az állam "segélyezi", mégsem munkanélküli. Hogy is van ez?

Nyitókép forrása: pravda.sk

 

Az ipari ágazati érdekvédelmi szövetségek uniója az állami bértámogatás megemeléséről tárgyal a munkaügyi minisztériummal, mindaddig, amíg be nem vezetik állandó jelleggel a kurzarbeit intézményét.

 

Jelenleg a vállalatok a nemzetgazdasági átlagbér 80 százalékát kapják meg az államtól, ami 880 euró – ha ennél többet akarnak adni a munkásoknak, akkor maguknak kell kigazdálkodniuk ennek költségeit.

 

Az ipari ágazati szereplők azzal indokolják a 880 eurós havi limit emelésének szükségességét, mert az ágazati átlagbér jóval magasabb az országosnál – nagyjából 1500 euró.

 

A vállalatok, különösen az 500 legnagyobb munkáltatót tömörítő „Klub500” csoport messiásként várja, hogy az állam állandó jelleggel bevezesse a német mintájú bértámogatási rendszert, a kurzarbeitot. Ez leegyszerűsítve azt jelenté, hogy a nehéz helyzetbe került vállalatok bármikor (nem csak a járvány idején) igényelhetnének bértámogatást az államtól.

 

Az ipari ágazati szövetség kifogásolja a kurzarbeit felső határát

 

A német minta

 

Sok variáció lehetséges. Németországban a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatottakra igényelhetnek a vállalatok „kurzarbeitergeld”-et, ami a munkaórában meghatározott bér cca. 60 százalékát fizeti át, ha a munkásnak legalább egy gyereke van, már 67 százalékra ugrik a cech.

 

A lényeg, hogy a csökkentett óraszámban (ezt jelenti tulajdonképpen a kurzarbeit kifejezés) foglalkoztatott alkalmazott bérének egy részét az állam fizeti ki a cég helyett az adófizetők terhére. Nem kérdés, hogy Németországban nyilván vannak erre szánt tartalékok, Szlovákiára ez már kevésbé igaz.

 

A kurzarbeitnek is vannak azonban hátulütői: nem csak az államnak kell rendelkeznie tartalékokkal a bérek 60 százalékának átfizetéséhez, hanem a fennmaradó részt a cégeknek is ki kell tudni fizetni, mégpedig hónapokig. Erre pedig kizárólag a nagy tőkeerős – és Szlovákiában jellemzően külföldi vállalatok képesek.

 

A német bértámogatási rendszernek nemrég egyéb hátrányára is fény derült, amit legérzékletesebben bújtatott munkanélküliségnek is nevezhetünk.

 

Több millió “be nem jegyzett” munkanélküli

 

Az Európai Központi Bank elemzése szerint ugyanis a gazdasági teljesítmény visszaeséséhez képest kevésbé zuhant meg Európában a foglalkoztatottság (szemben az amerikai helyzettel például). Ennek oka épp a bértámogatási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egy jelentős része inaktív állományba kerüljön, amit azonban a statisztika még nem minősít munkanélkülinek.

 

A kép egészen kiábrándító: a német munkanélküliség 2020 májusában az adófizetők terhére alkalmazásban tartott, de hazaküldött munkaerővel együtt nem 5, hanem 12 százalékos lenne. Franciaországban közel harminc százalékos, Olaszországban 25, Spanyolországban 24, Hollandiában pedig 13 százalékos. Vagyis Európa legerősebb gazdaságait is az adófizetők pénzéből dotálva tartják a felszínen.

 

A német munkavállalók 26 százalékát (10,6 millió fő) tartják el kurzarbeitból, a francia munkások 47 százalékát (12 millió fő), az olasz bértámogatási rendszerből pedig az alkalmazottak 41 százalékát fizetik (8,1 millió fő). Ezek hatalmas számok.

 

A jövő héten Szlovákiába is megérkezik az istenített német bértámogatási rendszer. De mit is takar valójában “kurzarbeit”?

 

Ami eddig történt…

 

Ma a legnagyobb szlovákiai munkáltatók (amelyek nagy része múltban egyébként adó- és járulékkedvezményekben is részesült) most szintén a államkassza terhére vészelnék át a válságot. De érdemes kitérni arra, hogy melyik válságról is van szó.

 

A bértámogatási rendszert az állam a koronaváírus-járvány okozta válság kezelése érdekében indította el. Márciusban a magát szocialistának nevező, valójában nagyvállalatokat kritikátlanul kiszolgáló Smer azonnal a kormányt kezdte bírálni, amiért az először a kis- és közepes vállalkozásoknak szabadított fel pénzkeretet, nem a multiknak.

 

Aztán a reklámbevételektől eleső sajtó nagy része is totális háborút hirdetett a Matovič-kormány ellen, amiért nem szabadított fel “elég gyorsan és hatékonyan” több százmillió eurót állami, illetve uniós forrásokból néhány nap leforgása alatt. Végül a támogatás felső határába kötöttek bele, és azóta is tolnák feljebb a lécet, miközben az ellenzékbe szorult volt kormánypárt gőzerővel sulykolta a sajtóban: kiváló állapotban adtuk át az országot, pénz van, csak meg kell találni…

 

Nem most találták ki, de most talán sikerül kikényszeríteniük

 

A képmutatás fokát jól mutatja, hogy ugyanazok a vállalatok követeltek támogatást az adófizetők terhére, akik korábban több milliós adókedvezményben részesültek, amiért üzemet bővítettek vagy csak egyszerűen álláshelyeket tartottak fenn. A Smer kormányai pedig kétségtelenül nagyban felelősek, amiért a szlovák gazdaság és munkapiac ilyen szélsőségesen kiszolgáltatottá vált egyetlen ágazatnak (hogy az euró felvételét ne is említsük).

 

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy az ipari ágazati szereplők már jóval a koronavírus megjelenése előtt kurzarbeit-támogatást követeltek. Tavaly nyáron zajlottak már erről tárgyalások, miután a kínai acéldömping a kohászatot, a globális gépkocsivásárlási hanyatlás pedig az autóipart sodorták az összeomlás szélére.

 

Akkor nem született megállapodás, most a koronavírus-járvány miatt talán sikerül kikényszeríteni újabb állami költségvetést megterhelő kedvezményeket, amelyek Szlovákiába is behoznák a bújtatott munkanélküliséget.

 

Itt a szlovákiai kurzarbeit: Ennyit vállal át az állam az alkalmazottak béréből

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket