Nyitókép forrása: cnbc.com
A Bank of America egy nemrégiben megjelent tanulmánya szerint elképesztő költségekkel járna a vállalatok számára, ha termelésüket elköltöztetnék Kínából. Pedig a folyamat már elkezdődött, miközben a politikai retorika a globlizált világrendről zeng dicshimnuszokat, a háttérben a nagy multinacionális vállalatok már irányt váltottak – globálizációtól a lokalizáció felé.
Öt év alatt 1000 milliárd dollár, ennyibe kerülne a termelésüket Kínában tartó vállalatoknak, hogy haza vagy legalábbis másik országba költöztessék gyáraikat a távol-keleti gazdasági nagyhatalomból. Ennek ellenére a Bank of America (BofA) elemzői szerint a lépés hosszú távon megérné, és pusztán az anyagiakról van szó.
A koronavírus-járvány ugyanis kíméletlenül rámutatott a globális ellátási láncok hiányosságaira, az egészségügyi felszerelések szállításában jelentkező zavaroktól egészen az autóiparig, ahol a járvány alatt egyszerre jelentkezett alkatrész- és kereslethiány.
Nem a COVID-19 kezdte, de felgyorsította
A BofA elemzői a koronavírus hatására a globális vállalatok gyorsabb ütemben fordulnak a globalizációtól a lokalizáció felé. Ennek a járvány csak az egyik hajtómotorja volt. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a nemzetbiztonsági aggályok, a kiberbiztonsági kihívások és az automata gyártósori rendszerek térhódítása egyaránt a Kínából való kiköltözés, vagy inkább a „hazatérés” felé hajtja a vállalatokat.
Az egész folyamat azonban évtizedek alatt ment volna végbe, ha nem jön a COVID-19, ami viszont katalizátorként hatott a vállalatokra. A BofA jelentése szerint a globális ágazatok 80 százaléka esetében súlyos zavarok léptek fel az ellátási láncban, 75 százalékukat pedig ez arra kényszerítette, hogy már papírra vetett terveiket átértékeljék és átírják.
Persze ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a termelés egésze visszakerül az adott vállalat származási országába. Inkább arról van szó, hogy annak egy-egy kulcsfontosságú részét tartják a hátországban, többi részét pedig megfelelő garanciák mellett a „szövetséges” országokba telepítik át. A BofA felmérése szerint a globális vállalatok 67 százaléka gondolkodik ebben a stratégiában.
Fájdalmas változás küszöbén
Annak ellenére, hogy nem egy olcsó művelet. Ha kiköltöztetnék a nem kínai piacra szánt termelési kapacitást Kínából, az a multiknak több mint ezermilliárd dollárjába kerülne, a befektetett saját tőke megtérülését legalább 0,7 százalékkal, a szabad pénzáramlási fedezet pedig 1,1 százalékkal esne vissza. Ez fájdalmas változást jelent, amit majd kompenzálni akarnak. Hogy mivel? Minden jel szerint az összeszerelő-műhely szerű munkakörök teljes automatizációjával.
Az automatizáció nem csak gyártósori robotokat jelent, hanem új építőipari berendezéseket és gépeket, új szofvereket, amely képesek kezelni a gyártás komplex folyamatát, valós időben előrejelezni a terv-tény állapotokat. Nem véletlenül került a nagyhatalmi játékok fókuszába az 5G technológia, és nem véletlenül kongatják már évek óta a vészharangot Szlovákia esetében, amely az elmúlt időszak kedvező éveit elherdálva nem készült fel a munkaerő átképzésére.
Az optimisták szerint az automatizációnak köszönhetően hazaköltöztetett gyárak belátható időn belül annyi költségmegtakarítást tudnának felmutatni, amelyek ellensúlyozzák a drágább, nagyobb hozzáadott-értéket képviselő munkahelyek kialakítását.
A pesszimisták azonban arra figyelmeztetnek, hogy kizárólag a termelési megtérülési számokon keresztül nem becsülhető fel az automatizáció hirtelen nagyfokú térnyerésének társadalomra és munkapiacra gyakorolt hatása.
A szlovákiai munkások harmadától vehetik el a munkát a robotok. Mit hoz a nem túl távoli jövő?
A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.