Nyitókép forrása: rtvs
A pénzügyminisztérium megváltoztatná az alkotmánytörvény által szavatolt adósságfék intézményét. A vonatkozó passzus akadályozta meg több esetben, hogy a Smer kormányai eladósítsák az országot. Az alkotmányos többséggel rendelkező Matovič-kormány most változtatna a feltételeken.
A pénzügyminisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta azt a javaslatot, amelynek célja, hogy az állam nettó adósságához kösse a szankciós fázisokat, kiadási korlátokat vezessen be, illetve pontosítsa a rendkívüli helyzetekre vonatkozó kivételeket.
A közkiadások felső korlátját a módosítás elfogadását követően a kormánynak minden könyvelési évben el kellene fogadnia, de azt a parlamentnek is meg kell szavaznia. A közkiadási korlát mellett létrehoznak egy tartalékalapot az előre nem látható költségvetési hatások finanszírozására is. A költségvetési korlátot minden évben június 30-i adatok alapján a Költségvetési Felelősség Tanácsának számításai szerint frissítenék. A Költségvetési Felelősség Tanácsa fogja egyúttal ellenőrizni is a költségkorlát betartását.
Bruttó helyett nettó
Az adósságfék intézménye jelenleg a bruttó adóssághoz igazítja az egyes szankciós fázisokat, ezt a kormány most megváltoztatná, hogy a jövőben a nettó adósság legyen mérvadó. Ez lazításnak minősül, a nettó adósságba nem tartoznak bele az állami tartalékalapokon felhalmozott pénzek
A módosító javaslat az adósságfék határát (már nettó adósságból számolva) a bruttó hazai össztermék 55 százalékában határozná meg. Nagyobb lenne a távolság az egyes fázisok között is.
Az adósságfék szankciós fázisokat tartalmaz. Minél nagyobb mértékben lépi túl egy kormány az adósságfék határát, annál szigorúbb szabályokat vagy szankciókat kell foganatosítania saját maga ellen. A legvégső szankció egy bizalmatlansági indítvány a kormány ellen.
Vannak azonban kiskapuk az esetleges rendkívüli helyzetek miatt, amelyek időlegesen hatályon kívülre helyezik a kormány elleni szankciókat. Ilyen például a koronavírus-járvány is.
Mi az az adósságfék?
Az adósságfék intézményét 2011-ben vezette be a Radičová-kormány. 2017-ben már a Smer – SNS – Most-Híd koalíció is fontolgatta annak megváltoztatását, de nem volt hozzá elegendő politikai ereje. Akkor a bruttó adósság GDP-hez mért arányában 51,9 százalékos volt az adósságfék első fázisának határa. Ehhez képest a mostani kormány javaslata kettős lazítást tartalmaz: egyrészt bruttó helyett csak nettó adóssággal számol, és felviszi az első határvonalat 55 százalékra.
A jelenlegi rendszer szerint az első határvonal átlépése után (ha a bruttó adósság meghaladja a GDP 48-51 százalékát) a pénzügyminiszternek hivatalos levélben kell értesítenie a parlamentet az adósságkorát átlépéséről és annak okairól.
A második biztonsági vonal átlépésekor (51-53 százaléknál) a kormánynak kötelezően javaslatot kell beterjesztenie a parlament elé az államadósság csökkentése céljából, a javaslatnak tartalmaznia kell a kormánytagok fizetésének csökkentését is.
A harmadik biztonsági vonal (jelenleg 53-55 százalék) már konkrét szankciók is jöhetnek. A pénzügyminisztériumnak fixálnia kell a kiadások 3 százalékát, sem a kormány, sem az önkormányzatok nem emelhetik a kiadásaikat a következő évben.
A negyedik biztonsági küszöb (55-58 százalék) átlépésével a kormánynak új, kiegyensúlyozott (tehát deficit nélküli) költségvetést kell beterjesztenie a parlament elé.
Az utolsó, ötödik határ átlépésekor (58 százalék felett) a kormány bizalmi szavazást köteles kezdeményezni saját maga ellen.
Körkép.sk, Webnoviny.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.