A kormány számára továbbra is sokadlagos a dél-szlovákiai közútfejlesztés

Nyitókép: infostart.hu//illusztráció

A közlekedési minisztérium közzétette a közútfejlesztési tervek sorrendjét, pontosabban azon útszakaszok listáját, amelyeket a minisztérium prioritásként kezel majd a következő 10 évben. Sajnos, alig van benne dél-szlovákiai vagy magyar érdekeltségű projekt, az Összefogás mozgalom és a Most-Híd ezért erős kritikával illette az elemzők terveit.

Az Árért Értéket munkacsoport a bő negyven oldalas dokumentumot a „Káosz vége”, „Fordulatot hozó döntés” szlogenekkel tette közzé. Vannak régiók, akik ezt kétségkívül másképp látják, és bár a szakértők igyekeztek politikamentes fontossági sorrendet összeállítani, nagy igyekezetükben több dologról is elfeledkeztek. De erről kicsit később.

Az új prioritások szerint a déli járások autópálya-beruházásai parkolópályára kerülnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár a 101 projektet tartalmazó listán szerepel az R7-es és az R2-es is, nem kaptak helyet az első harmadban sem. Szoroskő az 56. a listán, az R7-esnél pedig a legidőigényesebb EIA-hatástanulmányok újbóli elkészítésével számolnak a szakértők. Ráadásul ha valamilyen csoda folytán eljutnánk oda a következő tíz évben, hogy az R7-es folytatására reális esély kínálkozna, Albártól csak félprofillal épülne meg, vagyis egy-egy sávos lenne az autópálya.

   

A legnagyobb prioritást élvező projektek között csak a lévai elkerülő szerepel, ez 14,6 millióba kerül, ami a top nyolc beruházások összértéknek alig több, mint 1 százaléka. Ott van még egy nem konkretizált, elsőrendű utak felújítására szánt 1,985 eurós keret, ám nem tudjuk, mennyi jut ebből a déli járásokba (összesen 1323 kilométernyi nemzetközi út újulna meg).

A TEN-T (Transz-Európai Tranpszort Hálózat) fejlesztésének keretében déli projekt szintén csak egy van, az ipolysági elkerülő, ami a maga 62,4 millió eurós költségével a legkisebbnek számít a TEN-T 7 projektje közül.

A kulcsfontosságú magyarokat érintő projektek csak az „egyéb” kategóriában

A magyarlakta járások számára kulcsfontosságú projektek az „egyéb” kategóriába kerültek. Itt szerepel (jócskán hátra sorolva) többek között a komáromi elkerülő, a 63-as főút több szakaszának (Őrsújfalu, Tany, Bogya, Albár-Hegyéte, stb.) felújítása. Ha szétírjuk, hogy a lista ezen részéből mekkora értéket képviselnek a déli projektek, azt látjuk, hogy

az egyéb kategóriába kiszorított projektek 1030 kilométerérőből 405 kilométernyi a magyar járások számára fontos beruházás. Az egyéb kategória beruházási összértéke 11 milliárd euró, ennek 38 százaléka menne magyarlakta járásokba. Nyilván az „egyéb” kategória arra utal, hogy ennek van a legkisebb esélye megvalósulni.

A Most-Híd természetesen az R7-es és az R2-es gyorsforgalmi utak miatt bírálja a lista megalkotóit. És bár az R2-es szoroskői szakaszának megépülése nem csak gazdasági, de közlekedésbiztonsági okokból is fontos lenne, az R7-es esetében már nem annyira egyértelmű a dolog.

Az R7-es megépülése már valószínűleg túl későn jön ahhoz, hogy érdemi gazdasági fellendülést hozzon magával, ugyanakkor felgyorsíthatja az elvándorlást és az etnikai tömbterületek fellazulását. Arról nem is beszélve, hogy az R7-es jelenleg épülő szakaszait most-hidas politikusok telekbizniszeivel és az alap alá temetett veszélyes hulladékkal hozzák összefüggésbe.

Összefogás: A szlovák pártokat nem érdekli Dél-Szlovákia fejlesztése

Az Összefogás mozgalom az R7-esen és R2-esen kívül a komáromi elkerülő 83. helyre való hátrasorolása miatt kritizálta a kormánydokumentumot, főleg, mert az új Monostori híd megnyitásával jelentős átmenőforgalomra számíthat a város.

„Kelet-Szlovákia délkeleti része pedig továbbra is üres folt a térképen, innen még a kilencven akárhányadik helyre sem fér fel egy fejlesztés. Most egyszerre üt vissza az, amit a választások előtt hangsúlyoztunk: a szlovák pártokat nem fogja érdekelni Dél-Szlovákia fejlesztése.”

írta a mozgalom.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy valóban fontos lépés egy ilyen prioritás-lista összeállítása. A szándék hátterében az áll, hogy a kormányok változásával a fontossági sorrend is változik, és így a szlovákiai úthálózat nem az autósok igényei szerint fejlődik, hanem aszerint, hogy ki milyen választókat akar megszólítani – vagy mely oligarchákat és nagyvállalatokat akar kitömni.

Az Árért Értéket munkacsoport olyan kritériumokat vett figyelembe, mint a forgalom sűrűsége, az utazási idő hétköznap, a halálos kimenetelű balesetek száma, a munkanélküliségi adatok, a munkahely miatt ingázók sűrűsége, a teherforgalom.

Figyelembe vették az ipari parkokat, a pénz felhasználásának hatékonyságát, az adott régió versenyképességét, és a környezetvédelmi kritériumokat is.

Nem foglalkoztak azonban azzal, hogy vannak Szlovákiában olyan régiók, amelyek az elmúlt harminc évben rengeteget nélkülöztek már. Nem nehéz belátni, hogy ahol nélkülözés van, és nincs megfelelő infrastruktúra, ott nem építenek ipari parkokat, hogy azzal indokolják az útberuházás létjogosultságát.

Körkép.sk