Besztercebánya megye a múlt hét folyamán tanácskozást hívott össze Rimaszombatban. Célja, hogy a regionális fejlesztés aktivistáinak információval szolgáljon azokról a feladatokról, lépésekről, amelyeket az elkövetkező hétéves fejlesztési időszak ró a térség felelős szubjektumaira a felkészülés terén.
A tanácskozást Ondrej Lunter, a megye alelnöke nyitotta meg. Elmondta a résztvevőknek, hogy a megye területén a lakosság 26 százaléka él a szegénység határán. A Rimaszombati járásban a munkanélküliségi ráta 20 százalék fölött van. A járványhelyzet miatt emberek veszítik el a munkájukat, megélhetésüket. Veszélyben vannak a külföldi munkahelyek. Nem szép kilátások.
Fejlesztési lehetőségek
Ezeket szem előtt tartva, régiónk számára nagyon fontos lesz az EÚ által kijelölt fejlesztési időszak az 2021-2027-es időszakra. Nagyon sok pénzről van szó. A tagállamoknak a pénzt a fejlesztésre kell fordítani, ám alapjában véve nekik kell pontosítani, hogy minek érzik nagyobb szükségét, mire akarják felhasználni.
A régiófejlesztési feladatok törvények által megszabott felelősei a megyék. Besztercebánya megye már szétküldött a területén levő önkormányzatok számára egy nyomtatványt. Kérik az önkormányzatokat, hogy a 2021-2027-es tervezési időszakra vonatkozóan jelöljék meg benne a fejlődésükhöz szükséges programokat. Sajnos, a megszólított községeknek csak mintegy 25 százaléka küldte vissza a nyomtatványt a megyei hivatalba. Érdekesnek mutatkozik ezzel kapcsolatban a járás térképe, amely megmutatja, hogy honnan is érkeztek az eddigi kérelmek, vagy javaslatok.
„A 25 százalék nagyon kevés. Ezért éreztük szükségét, hogy tanácskozást hívjunk össze járási szinten, és megpróbáljuk felrázni a járás felelős közösségét a folyamat felgyorsításához. Itt lent kell megmondani, hogy mire kell pénz az elkövetkező időszakban. Év végéig gyűjtjük a tervezeteket, amelyek egy tartályba kerülnek. A tervezetek január-februárban lesznek értékelve. Tudni kell, hogy akinek lesz tervezete a tartályban, az nagy eséllyel fog tudni pályázni konkrét fejlesztési programokra”
– mondta a megyei alelnök.
Szólt arról is, hogy még nem szükséges részletes tervezeteket adni, de nagyon fontos, hogy dolgozzanak vele a községek már most. Semmiképpen nem szabad lebecsülni ezek jelentőségét.
Fontos az önkormányzatok aktív részvétele
A területi fejlesztési folyamat keretében a tervezeteket és mindennemű ésszerű javaslatot a megye az év végén összegzi és terjeszti elő jóváhagyásra az Együttműködési tanácsnak. Az Együttműködési tanács tagjai azok a személyek lesznek, akik részt vesznek a megye fejlesztésében.
Nagyon fontos, hogy az önkormányzatok a fejlesztési programokból ne hagyják ki a vállalkozókat, ne hagyják ki azokat a beruházási tételeket sem, amelyekről tudnak a környezetükben.
A megye területi fejlesztése alapvetően több területi fejlesztési egységgel számol. Ezek központjai Besztercebánya, Zólyom, Breznó-bánya és Losonc lesznek. Számoltak Rimaszombattal is, de a város eddig nem reagált. Talán még nem késő.
A járásban sok a kis falu, 200 lakossal, melyeknek gondot okoz a tervezetek írása. Az előadók felhívták a figyelmet, hogy a megye segítséget tud ebben nyújtani. Metodikai segítség mellett megírnak tervezeteket is a községeknek. A szolgáltatásért 50-400 euró költséget számláznak a nehézségi foktól függően, ami igen méltányos. Ki kell használni. Ebben az időszakban állandóan érdeklődni kell, keresni kell a módot, a lehetőséget a kérelmek megfogalmazására és benyújtására. Hiszen hétéves tervezési időszakról és sok pénzről van szó.
Munkahelyteremtés, életkörülmények javítása…
A megye képviselete beszámolója után következtek a résztvevők hozzászólásai, kérdései és az előadók válaszai. Megtudtuk, hogy a nyilvános beruházások elsősorban a munkahelyteremtésre, az életkörülmények javítására, az infrastruktúra fejlesztésére, a nyilvános szolgáltatásokra kell, hogy fókuszáljanak. Régiónkban nagy figyelmet kell fordítani a turizmusra és idegenforgalomra, emellett a mezőgazdaságra, hiszen a mezőgazdaság hagyományosan a vidék húzó-ágazata.
Sajnos a mezőgazdaság fejlesztése jelenleg teljesen kiesik a megye hatásköréből, az uniós eszközök felhasználását egyenesen a szakminisztérium irányítja. A felszólalók ezt nem tartották hatékonynak, az ország ugyanis nagyon messze került az élelmiszerekkel való önellátástól. Javaslatuk szerint meg kell oldani a mezőgazdasági minisztérium, a most alakult régiófejlesztési minisztérium és a megyék együttműködését ezen a területen. A mi régiónkban, különös tekintettel a járás déli részére, ez égetően szükséges feladatnak mutatkozik.
Másik javaslat szerint a községekben fel kell mérni, milyen lehetőségeket tudnak felkínálni érdeklődő vállalkozóknak, beruházóknak. Legyen itt szó példának okáért szabad ingatlanokról, szabad munkaerőről. A lehetőségeket adatbázis formájában el kell juttatni a megyéhez és a címzettekhez.
Állandó információcserére van szükség
Marian Habovčik, a Gömör-Kishonti Falvak és Városok társulásának (ZMOGaM) elnöke biztatta nemcsak a résztvevőket, hanem valamennyi érintett szubjektumot a régióban, hogy aktívan vegyenek részt ebben a nagyon fontos tervezési folyamatban. Hiszen mindnyájunk számára ezen múlik a jövő. Nem szabad lebecsülni a következő folyamatot. Javasolja az állandó kontaktust, az információcserét. Javasolja a kérelmek, javaslatok bátor benyújtását akkor is, ha az most nem tűnik kivitelezhetőnek.
A Körkép.sk megkérdezte Hencz Pétert, Bátka község polgármesterét, hogy mi a véleménye a tanácskozásról, annak lefolyásáról?
„Nagyon hasznosnak tartom. A kérdőív szét lett küldve falukra, de nagyon sokan nem is tudtak róla. Így most lehetőség van év végéig bepótolni a hiányt. Emelni kell a csak 25 százaléknyi érdeklődő számát a kellő mértékre. Most minden jelenlevő információhoz juthatott ez ügyben”
– mondta a polgármester.
A megye régiófejlesztéséről, az integrált területi stratégiáról részletes információt a megye weboldalán olvashat a kedves olvasó (BBSK.sk).
Mede Géza
Képek a szerző felvételei
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.