Brüsszel összeurópai minimálbérrel rukkolna elő a hó végén - a rossz kilátások ellenére - Körkép.sk
Gazdaság

Brüsszel összeurópai minimálbérrel rukkolna elő a hó végén – a rossz kilátások ellenére

Nem csak Szlovákiában fulladtak kudarcba a minimálbéremelésről szóló tárgyalások

Nyitókép forrása: euobserver.com

 

Október végén mutatná be az Európai Bizottság azt a kötelező érvényű irányelv-javaslatot, amely az európai szintű inimálbér nagyságát határozná meg. Míg Németország és Franciaország erőlteti a javaslatot, több északi tagállam és a visegrádiak (bár különböző okokból) ellenzik azt.

 

Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelezte, hogy az EU egységes szabályokon nyugvó minimálbér-rendszert akar elfogadtatni, azokban az országokban pedig, ahol minimálbér helyett a szakszervezetek és munkáltatók közti kollektív szerződés biztosítja a legkisebb fizetés nagyságát, ennek kiterjesztését szorgalmazná.

 

„A minimálbér működő intézmény. Itt az ideje, hogy a munka megtérüljön” – jelentette ki von der Leyen szeptemberben, az EU állapotáról szóló éves jelentésében. A rendszerről egyelőre annyit lehet tudni, hogy figyelembe venné a tagállamok medián-átlagbérét és az adott ország árszínvonalát is.

 

Az Európai Bizottság a franciák és a németek nyomására erőlteti az összeurópai minimálbér-szabály bevezetetését. Párizs és Berlin így próbálja csökkenteni a kelet-európai vendégmunkások okozta lefelé ható bérnyomást – ami csak az elmúlt években okoz politikai problémát nyugaton.

 

Nem eszik olyan forrón…

 

A probléma ott kezdődik, hogy közben kitört egy világjárvány, és a minimálbérrel variálni összeurópai szintén nagyon veszélyes hatással lehet a gazdaságra. Vállalatok sora dönthet úgy, hogy ez az utolsó csepp a pohárban, és inkább csődöt jelent, vagy kivonul Európából.

 

Az sem mellékes, hogy az EU-nak nincs joga beleszólni a tagállamok bérviszonyaiba, erre egyetlen uniós szerződés sem hatalmazza fel, így a javaslat erőltetésével az EB megint egy „mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek” politikai hatást érne csak el.

 

Jelenleg az EU 21 tagállamában létezik intézményesített minimálbér: az abszolút csúcstartó Luxemburg a maga 12,38 eurós minimális órabérével, a sereghajtó pedig Bulgária a maga szerény 1,87 eurós óránkénti minimumfizetésével.

 

Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország esetében kizárólag a kollektív szerződésekben rögzítik a szakszervezetek és a munkáltatók a minimálbér nagyságát. Közülük Svédország, Dánia és Finnország tiltakozik legvehemensebben az európai minimálbér bevezetése ellen, helyette a kollektív jogi megoldás kiterjesztését javasolják meg tagállamokba. Az ő szakszervezeteik – egyedülálló módon – nem is támogatják az Európai Bizottság tervét.

 

A fenti grafikon baloldali fülén az európia országokban érvényes minimálbér nagysága látható a medián-bér arányában (a medián bér az a határ, amely alatt ugyanannyian vannak, mint felette). A jobboldali fül a hagyományos átlagbérhez viszonyítja a legkisebb törvényes fizetést. Szlovákia mindkét listán előkelő helyen szerepel – annak ellenére, hogy hozzáadott értéket képviselő termelésben és termelékenységben egyébként eléggé le van maradva. 

 

A visegrádi országok sem túl támogatóak a javaslattal szemben. Részben gazdasági okokból, részben azért, mert ez egy újabb front lenne az EU-intézmények versus tagállamok közti hatásköri vitákban. Más szavakkal: ha egy ilyen, alapvetően eddig nemzeti kormányok hatáskörébe tartozó eszközt kiadnának a kezükből a tagállamok, a hatalmas csapás lenne a szuverenitásuknak.

 

Hogy milyen fogadtatása lesz von der Leyen október 28-án esedékes bejelentésének, szinte borítékolható: többségében elutasító, időzítés, tartalmi és hatásköri kifogások miatt. Ennek legfőbb oka az a trend, amelyet a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság indított el:

 

Görögországban hat hónappal elhalasztották a minimálbérek emelését, az írországi szakszervezetek kivonultak a munkáltatókkal folytatott tárgyalásról, mert a beharangozott minimálbér-emelésnek csak a felét hagyták jóvá. Valami nagyon hasonló zajlott le Szlovákiában is. Németországban a kétévente esedékes minimálbéremelést kisebb részletekre osztva félévre írta szét a vállalatok érdekében.

 

 

A fenti térképen az látható, hogy a munkavállalók hány százalékának bérét védi kollektív szerződés. Itt az északi tagállamok viszik a prímet. 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket