INESS: A bruttó bér csak illúzió, a politika eszköze, ami problémákat okoz

Nyitókép: Illusztrációs fotó/KPA

A Gazdasági És Társadalmi Elemzések Intézete (INESS) legújabb elemzésében arra mutat rá, hogy Szlovákiában valójában nincs bruttó bér, csak „félbruttó” bér. A járulékok nagy része rejtett adóterhek formájában kerül bevezetésre. Ezért az INESS szakértői a valódi bruttó fizetés bevezetését javasolják, amely minden adó- és járulékterhet tartalmazni fog.

„Vállalati szinten szándékosan érdekkonfliktust tartanak fenn a foglalkoztatottak és a munkáltatók között. Az előbbiek úgy érzik, hogy nettó fizetésük nem tükrözi munkájuk valódi értékét, miközben az utóbbiak amiatt panaszkodnak, hogy nagyok a járulékterheik”

írja Róbert Chonculiak, az INESS elemzője. Állítása szerint nem véletlen, hogy ezt a konlfiktust máig nem oldották fel:

Rejtett adózás

   

„A politikusok a munkáltatók által fizetett rejtett adóterheken keresztül tartják fenn Szlovákia viszonylag magas, bérekre kivetett járulékterheit. A bruttó bér jelenlegi formájában ráadásul azt az illúziót kelti, mintha a minimálbér viszonylag elmaradna a többi országétól, és ennek következtében politikai nyomás alakul ki a minimálbér emelésére”

véli a szakértő. A helyzet nem ismeretlen problémára mutat rá. A fizetéseket rendszeresen bruttó bérként tüntetik fel, amely azonban a nettó bért csak az alkalmazottakat terhelő járulékkal terheli meg. Az emberek nagy többségének figyelmét így érthetően elkerüli az, hogy az alkalmazottnak az általa „látott” fizetésnél jóval nagyobb bérköltségeknek kell eleget tennie.

Egy bruttóban ezer eurót kereső munkás tisztán 700 euró körüli összeget vihet haza. Valójában a cégnek 1350 eurójába kerül. Máshonnan megvilágítva: az állam 650 euró adót és járulékot fizettet ki egy 700 eurós fizetést biztosító munkahelyért. Ez a helyzet az alacsony kereseti lehetőségeknél különösen nagy problémát jelent. A munkáltató szempontjából hatalmas dilemma lehet, hogy egy minimálbéres alkalmazott (jövőre 623 euró lesz a minimálbér bruttóban, cca. 440 nettóban) termel-e akkora értéket, mint amennyit neki ki kell fizetnie (850 euró).

A fenti példánk némileg sántít. Nem számol például azzal, hogy az adott alkalmazott vannak gyermekei, akikre adójóváírást kaphat. Ettől függetlenül kiválóan érzékelteti azt az aránytalanságot, ami a munkahely fenntartása és a kapott fizetés között van. 

Európa harmadik legnagyobb járulékterhei

Az INESS számításai szerint Szlovákiában átlagosan a munka értékének 41,88 százalékát elviszi az állam, miközben az OECD csoport átlaga 36 százalék (és ebben a fejlett, nagy adókulcsokkal dolgozó államok is benne vannak). Sőt, Szlovákia Európában a harmadik legmagasabb adóékkel rendelkezik.

Az INESS a valódi bruttó bér bevezetésével a feleslegesen megtévesztő „nettó-bruttó-szuperbruttó” bérkategóriákat cserélné le a nettó-valódi bruttó felállásra. Ez azt jelentené, hogy nem lenne rejtve, mennyi járulék is nehezedik az alkalmazottak munkájára.

A munkáltatók ma a bér 34,6 százalékát fizetik társadalombiztosítási járulékként, és 14 százalékát egészségügyi járulékként. A fennmaradó részt az állam úgy vonja le, mintha azt a munkáltató fizetné. Az új, INESS által javasolt rendszerben az alkalmazott csak a nettó fizetésével találkozik, ma ismert bruttó bér helyét pedig a szuperbruttó bér venné át.

Ebben a rendszerben a vállalatok 25,59 százaléknyi társadalombiztosítási járulékot és 10,36 százaléknyi egészségbiztosítási járulékot vezetnének el az alkalmazottak után. Az állam számára ez a változás még semmilyen bevételkiesést nem jelent.

Körkép.sk