Akár több ezer euróval is drágulhatnak az új autók a jövő évtől - megszűnik az emissziós engedmény - Körkép.sk

Hirdetés (X)

Gazdaság

Akár több ezer euróval is drágulhatnak az új autók a jövő évtől – megszűnik az emissziós engedmény

Ezúttal nem csak a gyártók, de a vásárlók is kapnak egy gyomrost a brüsszeli bürokratáktól

Nyitókép forrása: auredis.com

 

Koronavírus sem kell, hogy az autóipar újabb válságba kerüljön: a brüsszeli bürokraták tesznek róla, hogy az ágazat problémáit újakkal tetézzék. Ezúttal azonban nem csak a gyártók isszák meg  a levét, hanem a hétköznapi autóvásárlók is. Idén lejár kibocsátási kivételek időszaka, így a jövő évtől jelentős lehet az árfelhajtó erő.

 

Az Európai Bizottság által támasztott kibocsátási korlátokat ugyanis egyetlen autógyártó sem képes teljesíteni. A felső határ 95 g/100km a kibocsátás maximális értéke, minden ezen érték feletti kibocsátást 95 euróval bünteti az EU grammonként.

 

Ez azt jelentené, hogy egy autónak legfeljebb 4 litert szabadna csak fogyasztania száz kilométeren. A száz kilométerenkénti 95 grammos határ azonban átlagosan értendő: egy adott autómárka összes eladott autójának kibocsátási átlagaként, amely eddig nem tartalmazta az autók legerősebb 5 százalékát. Ez az 5 százalékos engedmény szűnik meg az év végével, ami komoly problémákat jelent majd az ágazatnak – és még csak nem is az egyetlen kihívás, amivel szembesülniük kell.

 

SJE Nyílt nap

A gyártók a 95 grammos határ betartása érdekében a nagyobb kibocsátású modelleket eddig is a plugin-hibridek és a teljesen elektromos modellek piacra dobásával ellensúlyozták. Brüsszel célja pont ez: kibocsátási korlátozásokkal ösztönözni az autógyártást az alternatív motorokra való átállásra.

 

Valójában ez a cél nem feltétlenül ellentétes a gyártók érdekeivel. Az európai és általában a nyugati munkaerő egyre drágább, az elektromos autók esetében pedig jelentősen kevesebb kétkezi munkára van szükség, mint a belső égésű motoroknál. Márpedig egy piaci átalakulásnál a vezetők elsősorban a munkaerőköltségen akarnak spórolni. Persze, a kérdés politikai is: mi lesz a rengeteg, munkáját elvesztő gyártósori munkással?
A kérdésre egyelőre nincs válasz, ezért nagy a nyomás, hogy az áram helyett az hidrogén legyen az újgenerációs autók hajtóereje. A hidrogénnel működő motorok gyártásához nagyjából ugyanannyi munkásra van szükség – nem véletlen, hogy Szlovákia nemrég szintén a hidrogén mellett kötelezte el magát. Mindkét alternatívánál vannak nagy dilemmák: az elektromos autónál például ott van a szerviz és az ár, a hidrogénnél a robbanásveszély és a tárolási biztonsági kérdések.

 

Nonszensz – senki sem teljesíti

 

A helyzet azonban az, hogy szinte egyetlen autógyártó sem képes az új szabályoknak megfelelni, az elektromos autók a viszonylag magas áruk miatt még nem terjedtek el kellőképpen, a plugin-hiobridek esetében pedig a bevallott kibocsátási értéke valószínűleg lefelé torzított. Brüsszelben ráadásul már most kemény viták zajlanak arról, bevezessék-e az autók kibocsátásának központosított, digitális mérését.

 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az autógyártók a kibocsátási korlátozásoknak vagy megpróbálnak megfelelni, vagy – ami valószínűbb – a vásárlókkal fizettetik meg azt a büntetést, amit a magas kibocsátás miatt fizetniük kell. Valószínűleg egyébként ez a politika magyarázza azt is, miért nem csökkentek az elmúlt években érdemben az elektromos autók árai.

 

Amíg ugyanis 35-40 ezer euróba került egy elektromos autó, addig az emberek túlnyomó többsége a hagyományos meghajtású autók mellett fog dönteni, még akkor is, ha a jövő évtől több száz, akár több ezer euróval magasabb árat kell érte fizetniük.

 

Több száz, több ezer euró plusz

 

A Pravda baloldali napilap összeállítása szerint az autógyártók több lehetőség közül választhatnak: gyengébb motorokkal szerelik fel új modelljeiket, könnyebb karosszériás, kisebb autók felé tolódnak el, egyesek talán feladják a 4×4-es modellek gyártását is. De mivel a termelés átállítása is költségekkel jár, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy valamilyen szintű drágulásra kell számítania a potenciális autóvásárlóknak.

 

Egy 600 lóerős Mercedes G AMG63-as verzióban 257 grammal a brüsszeli norma felett ontja magából a széndioxidot. Ennek megfelelően az ára a jövő évben 24 415 euróval lesz drágább. Egy Ford Mustang a normaértéket vagy háromszorosan lépi túl, így ha az európai piacon akar maradni, vagy árat kell emelnie, vagy eladott Mustangonként két elektromos autót is értékesítenie kell.

 

A Toyota átlagos kibocsátási hányada alig 2,5 grammal volt magasabb az előírtnál 2019-ben, ez azt jelentené, hogy modelljei árát átlagosan 238 euróval kellene megemelnie, hogy kifedje az uniós „bírság” nagyságát. A Škodánál azonban ez az érték már 2200 euró, a Mercedesnél pedig 4300 euró is lehet.

 

Azt nem tudni, hogy Brüsszel pontosan milyen megfontolás mentén feszíti túl a húrt az autóiparnál, amely jelenleg is nyögi a kínai keresletcsökkenés és a koronavírus hatásait, annyit azonban már sejteni lehet, hogy a drágulással csak növelni fogja a bizalmatlanságot az elektromos és félelektromos autók iránt.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket